Képviselőházi napló, 1881. XVII. kötet • 1884. április 26–május 19.

Ülésnapok - 1881-353

$68. országos ilé* május 2. 1884. 105 mittáló vádak emeltetnek a törvényjavaslat pártolói ellen: akkor kötelességem szavazatomat indokolni. A szőnyegen levő törvényjavaslat t. ház, főleg három szempontból képezi a bírálatnak tárgyát, először magának a helynek, melyen építtetni terveztetik, másodszor a styl, az építészeti modornak és harmadszor a költségvetés, a pénzáldozat szempontjából, melybe az kerülni fog. A mi a helyet illeti t. ház, azok után, a mik eddig e kérdésre vonatkozólag elmondottak, én csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy az a hely szabad, szellős és egészséges, befásításra, parkírozásra alkalmas tér, a hol már is egy nagyszerű közlekedési út nyilt meg: az alkotmány-utcza, a hova másrészt a fővárosnak is természetes fejlődési iránya fordul, mert minden város tudvalevőleg a folyam mentén felfelé fejlődik, azon természetes és egyszerű oknál fogva, hogy tiszta, fertőztelenitett vizet és levegőt akar egészsége szempontjából. A helyet illetőleg az ellen eddig érdemleges, számba vehető érv nem hozatott fel, de igenis felhozható mellette minden, a mi ezt ajánlja. A mi magátastylt, az építészeti modort illeti, e tekintetben is kevés mondani, valóm van, de egyremásra mégis reflectálnom kell. Azt mondják, hogy a magyar történelmi inűizlés fejlődésével homlokegyenest ellentétben álló styl az. Nem akarok hosszú mtítörténelmi vitatkozásba bocsátkozni, hanem egyszerűen reflectáíok Orbán Balázs t, képviselő ur abbeli hivatkozására, hogy maga Mátyás király olasz mestereket hivott be az országba. Igen és Mátyás király mit építtetett ezekkel az Olaszországból előhívott mesterekkel ? Mátyás király volt az, a ki Vajda-Hunyad várának főkapu-tornyát és aranytermét épen gót stylben építtette. De maga Buda városa is 1684-ig egészen gót stylben épült város volt. Ilyen volt Esztergom, Győr, Nagyvárad, Székesfehérvár és Hatvan és igen sok más város is. A műemlékeknek egész hosszú sora, várak, kastélyok, templomok nagyszáma mindazt bizonyítja, hogy nálunk nagyobb mértékben és hosszabb ideig uralkodott a góth styl, mint Európa más országaiban. 1222-től kezdve, tehát az aranybulla idejében, a mely szabadságunknak úgyszólván írásba foglalása, ez időtől fogva négy évszázadon át virágzott nálunk a gót styl, tehát hosszabb ideig, mint Európa bármely más államában. Magára a tervre azt mondják sokan, hogy az elhibázott és rosszul van tervezve. Nevezetesen kifogásolják azt, hogy száz lépcső vezet fel hozzá és igen magas. Mindezekre nagyon könnyen lehetne olcsó élczekkel válaszolni, ez azonban a kérdés méltóságával és komolyságával nem fér meg; de komoKÉPVH. WAJPLŐ 1881 —-84. XVII. KÖTET. Jyabb ellenvetés, a mikor azt mondja Orbán Balázs képviselő ur, hogy midőn mi a templomok gót styljét az országház styljévé akarjuk tenni, azzal e stylt profanäljuk. Hát épen Orbán Balázs képviselő ur, ki bizonyára tett mtítörténelmi tanulmányokat és tudni fogja, hogy a templomokat, melyek egyenesen gót stylben épültek, sok helyen tanácstermekként is használták, sőt hogy a templomokat tanácstermekké teszik, ez napjainkban is . fordul elő, hivatkozhatnám épen nemzetünk legközelebbi történetéből fényes példára. De legfontosabb a pénzkérdés. Legelőször is bátor vagyok azon vádra és pedig tények alapján reflectálni, hogy a legdrágább tervet és stylt választottuk ki. Előttem áll a pályázatok sorozata s a nélkül, hogy azzal untatnám a t. házat, melynek türelméért ugy is bocsánatot kérek, hogy igénybe veszem — a nélkül, hogy köbméter tartamokat idéznék, csak a különbözetekre vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni, kiemelvén, hogy a pályázatok közt aránylag ez volt a legolcsóbb, a mely elfogadásra ajánltatott. Itt van például a „patres conscripti", ez 7,123,246 frtra előirányoztatott, pinczehelyiségek és tetőzet nélkül, a többi tervek is mind igy voltak összeállítva — csak az épület derekát számították, az alépítmény, pincze, más földalatti részek, valamint a tetőzet tornyok, stb., melyek szintén 2-3 milliót vesznek igénybe, nem voltak számításba véve. E szerint a többi terv is 8—9 millióra rúgott volna. Ezenkívül t. ház, a bíráló bizottság szakértelme és lelkiismeretessége is tekintetet érdemel, mely bizottság pedig első helyen a Steindl tervét fogadta el. Hanem visszatérve a pénzkérdésre, én, t. ház, számot szoktam vetni magammal, különösen mikor pénzkérdésről van szó — és statistikai számítást tettem következő alapon. Ha méltóztatnak nagyobb súlyt fektetni a számokra, mint a szóvirágokra, akkor legyenek kegyesek meghallgatni azt, hogy kik fizetik Magyarországon legfŐképen az adót. A földbirtokosok, az iparosok, kereskedők, a háztulajdonosok, az évjáradékosok, értelmi kereset után élők, tehát hivatalnokok, tisztviselők, ügyvédek s más eféle emberek. Az a nép, amelyről itt ugy szoktak beszélni, hogy „nem ebédel mindennap jól", az a nép a lehető legkisebb arányban járul az ország adójához és a törvényhozás részéről a legnagyobb kíméletben részesül. Nekem van annyi jogom, hogy hivatkozhassam arra, hogy épen én voltam, ki a pótadó-törvényjavaslat tárgyalása alkalmával akis adózókra való tekintetből kértem a t. házat, hogy azoknak a kis adófizetőknek az adókraj czárjai ne kerekítessenek ki egész forinttá és ne az után vettessék ki a pótadó. És a t. ház meghallgatta, elfogadta ezen indítványomat. Tehát én lelkiismeretesen megfontolom, ha a nemzettől pénzt kérek és ezért most is számítást tettem. Magyarországon a földbirtokosok száma 2.487,265, a holdak száma 14