Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-332

3S2. trszágos ülés márczins 22. 1S84. S9 elhamarkodva, nem tudom miféle rögtönzött hatá rozati javaslatokkal intézkedni nem lehet, nem ta­nácsos. Hanem, midőn helyeslem a kérvényi bizott­ság javaslatát, bátor vagyok az igen t. igazságügy­niinister urat arra kérni, hogy miután a kérvény tárgya tulajdonképen hosszas tanulmányozásokra nem adhat anyagot, mert a kérdés ismeretes kér­dés és a tárgy már bőven tanulmányozva volt, kegyeskedjék azon lenni, hogy ezen irányban le­hetőleg gyorsan intézkedés tétessék, még pedig törvényhozási intézkedés, addig is kérem az igen t. igazságügyminister urat, hogy a mennyiben azt törvény szerint lehetségesnek és méltányosnak találja — kegyeskedjék saját hatáskörében minél előbb intézkedni, hogy az a hivatalos eljárás, a mely mintegy Damokles kardja függ a székelyek feje felett, felfüggesztessék, addig is, mig ez érdem­ben a szükséges törvényhozási intézkedések kez­deményeztetnek és megtétetnek. Kegyeskedjék végül gondoskodni, hogy a szükséges törvényhozási intézkedések minél előbb megtétessenek. Ezen kérelmemnek a t. minister ur és a t. háznak figyelmébe ajánlása mellett, párto­lom és elfogadom a kérvényi bizottság határozati javaslatát. Győrffy Gyula: T. ház! A kérvényi bizott­ságnak Gyergyó vidék kérvénye tárgyában hozott határozatát én a magam részéről elfogadom, mert meg vagyok győződve arról, hogy a kérvénynyel megtámadott 1876: LV. t.-cz., valamint az 1880: XLV. t.-cz., mely Gyergyó vidékére az arányosítást törvényben megállapítja, nemcsak fenn nem tart­ható, de annak a törvényhozás által leendő meg­változtatása feltétlenül szükséges. Ezen tény iga­zolására nem akarom az előttem szólott t. képviselő urat a doctrinair fejtegetések terére követni, sem pedig a kérvénynek magának előttem fekvő indo­kait ismételni, hanem egyszerűen utalok magukra ezen indokokra, valamint az igen t. előadó ur által előadottakra. Ha tehát egy létező törvény meg­változtatásának szüksége a törvényhozás által meg­állapíttatik, ugy akkor azon eszközökről is kell gondoskodni, hogy a törvényhozás erre vonatkozó intézkedéseinek lehetősége biztosittassék. A kér­vényi bizottság ezen határozata a törvényhozás in­tézkedésének lehetőségét egyáltalában nem bizto­sítja, sőt ellenkezőleg az 187 1: LI. t.-cz. végre­hajtása végett 1872-ben 20,846. szám alatt kiadott ministeri rendelet a kérvényi bizottság ezen hatá­rozatát megakadályozza, mert azon rendelet értel­mében az elsőfolyamodású királyi törvényszékek­nek meghagyatik, hogy az arányosítási törvény ér­telmében a feleknek záros határidő alatt jogukban áll az arányosítási kereseteket megindítani, ha pe­dig e jogukkal a felek élni nem fognak, akkor az elsőfolyamodású törvényszékeknek meghagyatik, hogy azon kereseteket hivatalból indítsák meg. Az 1880: XLV. t.-cz., mely az előző törvényt inódo­KÉPVH. NAPLÓ. 1881 --84. XVI. KÖTET. | sítja, a királyi törvényszékeknek adott ezen utasí­| tást még kiterjeszti és érvényben hagyja, úgy hogy tényleg ma az arányosítási keresetek mindenütt egész Erdélyben folyamatban vannak és pedig, minthogy az illető felek maguk nem indították meg, a törvényszékek által hivatalból tétettek folya­matba. Ha tehát a kérvényi bizottság ezen hatá­rozata csak egyszerűen elfogadtatik, ennek követ­kezése nem lesz más, mint az, hogy a t. igazságügy­minister ur vagy be fogja látni a törvényhozás in­tézkedésének szükségét és erre nézve majd a javaslatot beterjeszti, vagy pedig egyáltalában nem fogja belátni és ha nem fogja belátni, akkor igenis várakozási állapotba helyeztetnek az illető érdek­lettek és alkalmuk lesz arról meggyőződni, hogy a törvényhozás és a kormány nem akar nyilatkozni az iránt, hogy vájjon a megtámadott törvényt fenn akarj a-e tartani vagy nem. Ha pedig az intéz­kedés szükségét be fogja látni, akkor megengedem, hogy a helyi viszonyoknak és a tényleges állapot­nak megfelelő törvényjavaslatot fog a ház elé ter­jeszteni, de addig majd a hivatalból megindított arányosítási perek, mire a javaslat beterjesztetik és elfogadtatik, már bevégzett, megítélt dolgokká fognak válni és igy a törvényhozás és kormánynak atyai gondoskodását az illető érdekelt felek egy­általában igénybe nem vehetik, annak hasznát él­vezni nem fogják. Ezen indokból kifolyólag, nehogy az illető vidéket az arányosítási perekhez szükséges nagy­mérvű előzetes költségek ok nélkül terheljék, más­felől hogy megóvassanak az illetők a bizonytalan­ság által könnyen ingerelhető túlkapásoktól, bátor vagyok a következő határozati javaslatot beter­j eszteni: Határozati javaslat. A kérvényi bizottságnak a Gyergyó vidék kérvénye tárgyában hozott ha­tározatának elfogadása mellett, mondja ki a kép­viselőház : hogy utasittatik az igazságügyminister, hogy az 1872. május 6-án kiadott és a kényszer­arányosítást elrendelő 20,846. számú igazságügy­ministeri rendeletet helyezze hatályon kívül és a folyamatban levő arányosítási pereket a törvény­hozás további intézkedéséig függessze fel. (He­lyeslés szélső balfelöl.) Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bi­zottság előadóját. Székely Elek előadó: T. ház! A Győrffy képviselő ur által beadott határozati javaslatot én részemről, mint a kérvényi bizottság előadója, el nem fogadhatom és pedig azért nem, mert a mint t. képviselőtársam is beszédében kifejtette, az igaz­ságügyminister urnak idézett rendelete a törvényen alapszik és annak visszavonása által is egyáltalá­| ban nem lenne segítve azon a bajon, minthogy az 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom