Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-330
. 330. országos ülés márczius 18, 1884 3. Meg egyezte thetőnek tartja-e a belügyniimster ur a képviselőválasztás szabadságával és tisztaságával, hogy a megye tisztviselői és a községek elöljárói egy politikai pártnak élére álljanak, annak agitatióit vezessék, a jelölttel községről községre járjanak, a választókat itatás, megvesztegetés, erőszak és hivatalos tekintélyüknek felhasznánálása és nyomása alatt jogaik szabadgyakorlatában megakadályozni törekedjenek? 4. Mi okon és alapon lettek a nevezett kerület postamestereinek, jelesen: Tóth Sándor gyenki, Vinkovics drégely-palánkai, Ravasz József nyéki, Ferinay Ferencz felő-túri és Wagner palásthi postamesterek tiszti szerződései felmondva és vaj'jon ezen felmondás az illető ministerium tudtával és rendelésére történt-e? 5. Mi intézkedéseket szándékozik tenniabelügyminister ur, hogy a houtmegyei tisztviselők, jelesen pedig: Zmeskál Kálmán árvaszéki elnök, Luka Pál főügyész, Horváth Béla főbíró, Tóth Lajos árvaszéki ülnök, Vajda Pál alszámvevő, Fábián Gyula irnok, törvénytelen, erőszakos, vesztegető és egyéb visszaélései és eljárásai megtoroltassanak? 6. Szándékozik-e a belügyminister ur intézkedéseket tenni, hogy ehhez hasonló esetek az ország más részeiben a képviselőválasztások alatt elő ne forduljanak? Vau szerencsém ezen interpellatiómat azon 14 frttal együtt, (Nagy nevetés a bal- és a szélső baloldalon. Éljenzés) mely hozzám azért lett beküídve, hogy az interpellátióhoz mellékelve átnyújtsam, a t. háznak bemutatni. (Élénk éljenzés és derü ! tség a bal- és a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljak! Halljuk!) Az interpellatiónak némely pontjára természetesen csak később válaszolhatok részletesen, mert hiszen oly kérdések is intéztetnek hozzám, melyeknek egyike legalább még csak a belügyministerium hatáskörébe sem tartozik. (Halljuk!) De mégis nem tehetem, hogy már most lényegileg ne nyilatkozzam a képviselő ur felszólalása következtében. (Halljuk!) Miután ő általános szempontokat is hangsúlyozott beszédében, kénytelen vagyok azokra is lehető rövidséggel reflectálni. A t. képviselő ur helyesnek találta azt mondani, hogy a kormánynak nincsenek eszméi, nincsenek elvei és egy közbeszólásra megjegyezni, hogy a ki olvasta volna nyilatkozataikat, az tudná, hogy nekik van, (Egy hang a baloldalról: Vannak, de szegre vannak akasztva ! Derültség a baloldalon.) Én t. ház, nem régen, ha nem csalódom, épen az Ipolysági korteskedés alkalmából egy igen illetékes nyilatkozatot olvastam. Mi volt benne? Az: azt mondják, nekünk nincsprogrammunk; hogyne volna, a kormány kilencz esztendő óta rosszat akar, mi azt ellenezzük! — No ha ez az önök programúja, ez az önök eszméje, akkor csakugyan kár hivat| kőzni e nyilatkozatra. (Derültség és tetszés jobbfelöl.) Mert ha van a kormánynak csakugyan programmja, azt ellenezni elvi alapon lehet; és ha a nyilatkozat ebben látja az ellenzéki programmot kifejezve, akkor nem értjük azt a büszkeséget, a melylyel arra hivatkoznak. (Helyeslés a jobboldalon.) A képviselő ur szíves volt beszéde folyamán felhozni azt is, hogy Hont megyeházában kortestanya üttetett. Én nem tudom, de a mint előadásából értettem, azon egyszeri értekezlet, gondolom, február 28-án tartatott, tehát akkor, a mikor még a közeledő választásról szó sem volt. Lehetett tehát az választási értekezlet, de nem lehetett korteskedési tanya. (Egy hang a baloldalon: Jelöltet állítottak! Zaj.) A képviselő ur egész határozottsággal mondja, hogy ők a szabadba szoríttattak és ez jó is volt. mert ha meg is kínáltattak volna, nem fogadták volna el a megye házát. Hát bocsásson meg nekem a képviselő ur, akkor minek olvastuk azon panaszt, hogy az egyik pártnak megengedték, hogy a megye házában tartsa, a másiknak pedig nem engedték, ha különben sem fogadták volna el, még ha megkínálták volna is. Horánszky Nándor: Nem is ezért panaszkodtunk ! Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, én is félhivatalos orgánumra hivatkozhatom, olvastam a panaszt és némileg a képviselő ur interpeilatiójának egyik pontjára is hivatkozhatom, melyben azt mondja, hogy az egyiknek megengedték, a másiknak nem. (Helyeslés a jobboldalon.) Mert ha nem az volna a panasz és állna az, hogy ha kínálták volna, sem mentek volna oda, akkor legfeljebb azt kérdezhette volna, hogy hely esi em-e egyáltalában, hogy ez megengedtessék, nem pedig, hogy- az egyiknek megengedtessék, a másiknak nem. (Élénk derültség és tetszés a jobboldalon. Ellentmondások a baloldalon.) Egyébiránt némi különbség mindenesetre van a két eset között. Az egyik volt egy értekezlet akkor, midőn még közeli választásról nem volt szó; a másik, ha emlékem nem csal, történt egy a közeli választás indokából megindult kortesmozgalom közepette, (Helyeslés a jobboldalon.) Én különben tudomással birok róla, hogy pärtkülönbség nélkül és a nélkül, hogy abban valaki törvénytelenséget látott volna, egyes helyeken értekezletnek, nem kortes tanyának, a középületek igen is felhasználtatnak, ismétlem pártkülönbség nélkül, egy helyen egyik párt, más helyen másik párt által. Egyébiránt, bár ezt törvénytelennek semmi viszonyok közt nem tartom, a magam részéről is jobban szeretem, ha máshol keresnek értekezési helyet és nem a nyilvános tanácskozási termekben. A képviselő ur vesztegetési vádakat emel és I be is mutat 14 forintot. Itt először is annak az
