Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-330

330 országos ülés márczins IS. 1884. 59 ipolysági választási mozgalmakra vonatkozólag kívánok egy interpellatiót intézni az igen tisztelt ministerelnök úrhoz, mint belügyministerhez és azt lehető röviden indokolni. Mielőtt azonban ezt tenném, szabad legyen egy megjegyzést előrebocssjtanom s ez az, hogy interpelíatiómat nem tettem volna meg, ha ezen mozgalomban a nevezett kerületben csak pártok pártokkal állanának szemben; hanem miután Ipoly­ságon is ugyanaz a tanulság, a mi itt benn az or­szágházban, hogy t. i. nem eszmék küzdenek esz­mék ellen, nem politikai törekvések politikai törek­vések ellen, — mert hiszen én ma őszintén, nyíl­tan és hozzátéve becsületesen, azon meggyőződés­ben vagyok, hogy a t. kormánynak ma semmi néven nevezendő nagyobb kérdésekben politikai eszmét és irányát nem ismerem és azt hiszem aligha ismeri valaki. (Derültség a jobboldalon. He­lyeslés balfelől.) — Hacsak nem azon általános két nagy formuláról van szó, a mely már oly régen elkopott: t. i. az államháztartás rendezése és az administratio javítása. Csernátony Lajos: Hisz az önöké is az! Horánszky Nándor: Ha a t. képviselő ur szíves lenne hébe-korba a mi nyilatkozatainkat figyelemmel kisérni és figyelemmel kisérni azon nyolcz évi működést, mely alatt minden nagy kér­désben állást foglaltunk és pedig ellentétes állást a kormánynyal, akkor nem mondaná azt, a mit mondott és a mit ennem a múltra, hanem a jelenre és jövőre értek. — Mert állást foglalni csak állás ellen lehet és én azt gondolom, hogy a mi küzdel­münk a szó szoros értelmében elvek, eszmék és törekvések körül forgott és forog. (Ellentmondás jobbfelöl, helyeslés balfélélől.) Hanem t. ház, mint mondom, nemcsak itt benn, hanem künn a vidéken is és különösen Ipoly­ságon az a tanulság, hogy ott ugyan nem eszme küzködik eszmével, nem párt párttal, hanem küz­ködik egy párt a hatalommal és ezen hatalom az, a melynek eljárására vonatkozólag kívánok az igen t. ministerelnök úrhoz mint belügyminister­hez interpellatiót intézni. Hont vármegyében t. ház, a hatalom a kép­viselőválasztási mozgalomra vonatkozólag a szó szoros értelmében organizálva vsai. (Felkiáltás jobb­felől: Ez fáj! Helyeslés balfelöl.) Hatalom alatt értem a tisztviselői kar eljárasát, a melynek elsősorban volna kötelessége a törvényekre, a mozgalomnak törvényes formáira és lényegére egyaránt fel­ügyelni és ott mindenki tudja, látja, a, kinek al­kalma nyilt azon mozgalmakat figyelemmel kisérni, a mint rögtön adatokkal is fogok szolgálni, talán a tisztelt ház igazat fog adni, hogy a hatalom a szó szoros értelmében organizálva van. Meg van a szerepe a főispán urnak, a ki úgy látszik szel­lemi intéző, megvan a szerepe a szolgabiráknak, megvan a szerepe a gremialis tisztviselőknek, [ megvan a szerepe a községi elöljáróknak s ezek oly összhangzatosan járnak el a választások tisz­taságát nagy mértékben érintő eszközök tekin­tetben, hogy valóban a higgadtságnak legnagyobb mérve szükséges arra, hogy látva, mi történik, az ember vére föl ne lázadjon. (Igaz! Ugy van! a bal­és szélső baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Tehát, t. ház! A képviselőválasztási moz­galmak Hontmegyében február 28-án megindul­tak; az ottani szabadelvű párt hivatalos, vagy fél­hivatalos közlönye van a kezemben. A megyei ügyek élén álló főispán ur, mert sajnos csakis a főispán áll a megye élén. (Közbeszólás jobbfelöl: Hát természetes!) s ez nagy tanulság azon fejlődés tekin­tetében, melyet a megyék közéletében látunk, mondom a megye élén álló t. főispán ur óhajtásá­hoz képest a községi elöljárók megyeszerte beren­deltettek a zászlók átvételére és a választási instructiók meghallgatására. Az értekezletet meg­előzőleg természetesen tartatott egy banquette, mely emelkedett hangulatban végződvén, conferen­tiára a megye házába mentek. Igaz, hogy a mi választási törvényeink a köz­épületekre vonatkozólag t. i. a városi és törvény­hatósági épületekre vonatkozólag szó szerint csak azt rendelik, hogy azokon jelvényeket észászlókat kitűzni nem lehet, de én azt gondolom, hogy ha ezt nem lehet, még kevésbé lehet talán a törvényható­ság székházában kortestanyát ütni és onnan a kortésiát permanenssé tenni. (Igaz! Ugy van! a bal­és a szélső baloldalon.) Nem is említettem azon körülményt, hogy mi­dőn meghívás következtében nekem is szerencséin volt Ipolyságon megjelenni, mi természetesen kivo­nultunk a szabad ég alá, mit én nem aprehendálok, mert ha a megyeházára hivattunk volna és esetleg alkalmunk lett volna oda mehetni, politikai moz­galomról lévén szó, én a magam részéről el sem mentem volna, mert tisztelettel viseltetem a törvény rendelései iránt. De nem erről szólok, hanem tény az, hogy a törvény szelleme a lehető legnagyobb mértékben meg van támadva az által, ha a válasz­tási mozgalmak a megye székházából indulnak ki és onnan igazgattatnak. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Ellenmondás jobbfelől.) Midőn t. ház, ezen mozgalom megindult, a sors ugy akarta, hogy egyik igen t. képviselőtársunk, Paczolay János elhalálozván, az ipolysági kerület­ben a választásnak csakhamar be kellett következ­nie s az csakugyan e hó 21-ére ki is tűzetett. A ' mint a dolog nyilvánvalóvá lett, a megye gremialis tisztviselői kivonultak a választókerületbe és az administratio a központon azóta stagnál. (Közbe­szólás jobbfelől: Ki tudja azt! ?) Luka Pál ur, Meskó Kálmán ur, Fábián Gyula ur, Horváth Béla ur, Tóth Lajos ur, Vajda ur s azután még több mások is a választókerületekben laknak. (Derültség jobb­I felől.) Ott szemközt lehet nevetni; de Hontmegyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom