Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-330
p>g I3ö. országos ülés márczinn IS, 1884. csalódom májusban állíttattak össze véglegesen; a munkálat azonban addig is igen nagy erélylyel folyt és 1883-ban a munkának egy jelentékeny része befejeztetett, úgy hogy, a mint bátor voltam felhozni, Kún-Szt. Mártontól Szegedig a Tisza balpartján levő töltések már fel vannak építve. Hiányozik még egy pár zsilip és néhány őrház, A marosmentiek nincsenek még egészen készen, a marosmentiek egy részét pedig még nem lehet elkészíteni, mert az átvágások még nem történtek meg. Ezeket illetőleg azonban szintén a legrövidebb idő alatt azon helyzetben leszek, hogy egy terjedelmes jelentést nyújtsak be, mely az egész ügy menetét feltárván, kimutatja, hogy mennyibe került minden rész külön, mennyi van még hátra, mit lehet közvetlenül csinálni és mit nem lehet még, ha nem akarunk kétszeres munkát végezni. Az 1881: LII. t.-cz. rendelkezése kapcsolatos azzal, hogy a törvényhozásilag állapíttassák meg, milyen részesedése lesz e tekintetben az államnak. Hát azt hiszem t. ház, hogy míg az eddigi befektetési öszszegek nincsenek véglegesen tisztában és még nem tudjuk, mennyibe fognak kerülni a következők, a raig nincs áttekintés azt illetőleg, hogy mekkora és minő lesz az ártér egyik-másik vidéken : addig nehéz volt az országnak magát tájékozni, de azt hiszem, nem sok idő múlva e részben is megszerezhető lesz a tájékozás, mely az iránt fog dönteni, hogy az ország részesedéséé terheket illetőleg mennyiben fog menni. Nem mulaszthatom itt el megjegyezni, hogy az adó visszatérítésekben már is igen jelentékeny az állam hozzájárulása és lehet hogy többre megy azon aránynál, melyet Tors Kálmán t. képviselőtársam múltkori beszédében felhozott. Ezen számítás megtételéből kitűnik, hogy mennyi engedtetik el az adóból a társulat igazgatási, fentartási és más költségei fejében; de maga a törzs befektetési tőke vétetvén alapul, ez már hat milliónál igen nagy összegre emelkedik. Ezt illetőleg ismétlem, bátor vagyok majd részletes előterjesztést tenni. Az arány megállapítását már nem tehetem meg és nem is lehet azt oly könnyű szerrel megtenni. Ezt kétszer kell meggondolni s ezért megbocsát a t. ház, hogy erre nézve még fentartom nyilatkozatomat. Különben kérem a t. házat méltóztassék a szakaszt gr. Tisza Lajos módosításával elfogadni. (Helyeslés.) Baranyi Ignácz előadó: T. ház! Azok után, a miket a mélyen t, minister ür kifejtett, nekem csak Fekete képviselő urnak kell némelyeket válaszolnom. 0 t. i. a tiszai árterek holdankénti kataszteri tisztajövedelmét két írttal méltóztatott felvenni. Ez tökéletesen téves számítás, mert a kezemnél levő hivatalos adatok szerint van 28 tiszai társulat és 2 frton alul az új katasztrális átlagos tisztajövedelme csak a beregi társulatnak és a tisza-eszlári védgát-öblözetnek van, a marostői öblözet pedig 9 frt 81 kr., a czibaksápi 6 frt 72 kr., a mindszent-apátfalvi 6 frt 44 kr. stb. tisztajövedelmet mutat fel holdanként és igy megy ez tovább. A t. képviselő ur számításában a hibát az okozta, hogy ő nem tett különbséget aszerint, hogy az új kataszteri tisztajövedelem a mentesítés előtti vagy utáni állapot szerint lett-e felvéve. Már pedig a 23. §. valódi értelme szerint és különösen a második bekezdés rendelkezésénél fogva, az ártér új kataszteri tisztajövedelme húszszorosának 60- illetőleg 20% mint maximalis összeg csak ott alkalmazható, hol az új kataszteri tisztajövedelem a mentesítés utáni állapot szerint lett felvéve. A mi gr. Tisza Lajos t. képviselő ur módosítványát illeti, miután az az ezen szakasz által contemplált czélnak jobban felel meg, kérem, hogy azt elfogadni méltóztassék. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavasás. A szakasz maga nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. A kérdés csak az, elfogadja-e a t. ház gr. Tisza Lajos képviselő ur módosítását; igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Tibád Antal jegyző olvassa a 21—27. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvas ~a a.28. §-t). MkolíCS Sándor: A 27. §-ban mondatik, hogy kik tagjai a központi választmánynak ée elősoroltatik, hogy hány tag van bent a társulat részéről, hány az állam részéről és hogy azon kivül ott vannak a Tisza és mellékfolyóinak felügyeletével megbízott középítészeti felügyelők. Én helyeslem azt, hogy ezen felügyelők ott vannak, mert ők fognak legalkalmasabban véleményt adhatni, ha szakkérdések fordulnak elo; de már azon körülménynél fogva is, hogy számuk nincs meghatározva és miután csak arra vannak hivatva, hogy szakkérdésekben véleményt adjanak, azt hiszem, hogy szavazati joggal nem lehet őket felruházni, mert megtörténhetnék, hogy a kormány képviselői a bizottságban többségben lennének, ezt pedig ezen törvényjavaslat nem contemplálja. Különben azt tartom, hogy ezen bizottságban szavazásra ritkán kerül a dolog, mert nem * fognak oly ellentétes kérdések előfordulni s a hol vélemény-különbség lesz, compromissum utján fognak határozni itt. Ennek következtében a következő módosítást van szerencsém ajánlani. E szakasz első sora helyett a következő szöveg tétessék- „A központi bizottság minden tagja, a középitészeti felügyelők kivételével, szavazati joggal bir". Baranyi Ignácz előadó: A bizottság részéről ezen módosítvány ellen kifogásom nincs, minthogy azt czélozza e módosítvány, hogy a
