Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-330

830- országos ülés * Csávosy Béla: T. képviselőházi Az 1882: XXVI. t.-cz. intézkedik a temes-béga-völgyi vízszabályozási társulat ügyeiről, jelesen az ártérfejlesztés, az osztályozás és a kivetési kulcsra nézve. A törvényjavaslat, mely most tárgyalás alatt van, 1. §-ában a tiszavölgyi társulatok közé felveszi a temes-bégavölgyit is, a mely intézkedés ellen a nevezett társulatnak nincs és természetesen nem is lehet semmi kifogása. Ezen törvényjavaslat 15. §-a azonban ismét intézkedik az árvizfejlesztési, osztályozási és kivetési munkálatokra nézve mindazon társulatoknál, melyek ezen törvényjavaslat első szakaszában a tiszavölgyi társul;it keretében tétettek. Nehogy tehát a két törvény intézkedései egymástól eltérők és egymással összeütközők legye nek ; tekintetbe véve továbbá azt is, hogy a temesbégavölgyi vízszabályozási társulat a már fennálló 1882: XXVI. t.-cz. alapján megtette e részben intézkedéseit; esetleges eltérések pelig a társulat ügyeinek hátrányt s az érdekelt feleknek súlyos anyagi megterheltetést okoznának: bátor vagyok ezen szakaszhoz egy indítványt beterjeszteni, annál is inkább,mert megvagyok győződve, hogy ezen törvényjavaslat csak is a vizszabályozó társulatok iránti jóindulattól vezéreltetve terjesztetett a törvényhozás elé. Indítványom szerint a 15. §. végére utolsó bekezdésül a következő volna teendő: „Ezen szakasz intézkedései a temes-bégavölgyi vízszabályozási társulatra nézve mindaddig, mig a nevezeti társulat az 1882: XXVI. t.-cz. értelmében állami kezelés alatt áll, érvénynyel nem bírnak." Kérem a minister urat, hogy ezen indítványhoz hozzájárulni, a t. házat pedig, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Altalános helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a móäosüványt). Kovács Ferencz: E szakasz a körtöltések megadóztatását czélozza. Megvallom, nem tartom igazságosnak azt, hogy a községek megmentésére épített körtöltések megadóztassanak. Miért épültek ezen körtöltések? Épültek szükségből, kényszerűségből, mert az illető közegek nem teljesítették kötelességüket. Ugyanis a gátrendőrségi törvény meghatározza, hogy a gátak fentartása és megvédése az illető társulatokat, továbbá a törvényhatóságot és harmadszor az államot illeti. Szabad legyen egy pár szakasznak rendelkezését felemlítenem a t Is ás előtt, csak annyit, a mennyit ezélom magával hoz. A társulat kötelessége a gátat megvédeni, a gátak fentartásához és védelméhez szükséges anyagszerek, szerszámok beszerzése, továbbá gondoskodni a felügyeletre szükséges személyzetről. Árviz alatt kötelessége, hogy a gátak kellő magasságban a legnagyobb mérték szerint felépítve és védképes állapotba helyezve legyenek Árviz után a netalán támadt hiányokat Riäreziu,. 18 1&84. 45 kiegészíteni és a gátakat a meghatározott mérték szerint jó karba és védképes állapotba helyezni köteles. A mi már most illeti a felügyelő törvényhatóságot, annak kötelessége, hogy időnként megtekintse, vájjon a társulatok teljesítik-e kötelességüket. Az állam felügyeltet, a minister által, ez pedig a folyammérnök által. Kötelességük abban áll, meggyőződést szerezni magoknak arról, vájjon veszély idején a gátak védképes állapotba helyeztettek-e és ha nem, erről ugy a törvényhatóságot, mint a központi hivatalt értesíteni tartoznak és megteszik egyszersmind a kellő intézkedéseket. De mit tapasztaltunk. A gátrendőri törvény meghozatala, 1871 óta négy árviz borzalmait éltük keresztül. Azt hiszem, hogy a mit mi tapasztaltunk a mindszenti-apátfalvi társulat területén, ugyanazt tapasztalták mások más társulatoknál is. A mindszent-apátfalvi társulat, mely a legrendezettebb társul; tok egyike, 1876-ban, midőn 71 óta az elsíí árvizveszedelem jött, oly nyomouilt töltésekkel birt, hogy a közerőt 22 lábnyi magasságnál kirendelni kellett és a 24 lábnyi magas töltéseket ennek kellett felemelni a 267s láb magas vizár ellen, pedig meg volt hagyva a társulatnak, hogy 27 lábra emelje fel töltéseit. Elmúlt a vész, jött ujabb 1877-ben, újra megkondultak a vészharangok, ismét ki kellett menni a közerőnek a töltés védelmére. És mi történt? A kormány meghagyta az í.876-ik vész után, hogy 28 lábra emeltessék fel a töltés; nem voltak kiigazítva azon hiányok, melyek az előbbi években pusztított árviz által okoztattak, mert a közerő legnagyobb része 3 lábbal emelte fel a töltést, ugy tudta megvédelmezni a területet. Jött ismét 1879, már ekkor 30 lábra volt meghagyva, hogy a töltések emeltessenek fel és mégis a közerőnek kellett újra magasítani, mert különben azok áthágattak volna. Jött 1881 és újra ki lett a közerő rendelve és már 26 láb magasságnál szádfalakkal kellett a töltést védelmezni. Ez ismét azt mutatta, hogy az előző évben történt hiányok, szakadások ismét nem lettek kiépítve, sem a kellő magasságra felemelve és azt hiszem, így történtek ezek másutt is a Tisza mentén, illetőleg a Kőrös mellékén, mert még sajnosabb volt az eset a bökény-mindszenti társulatnál, bár ott két kormánybiztos is működött. így történt t. képviselőház, hogy a törvény meghozatala óta négy árviz borzalmát éltük át. De a nép mindenkor hiven teljesítette kötelességét és megküzdött bátran kitartással az iszonyú háború ellen, mert egy árviz elleni küzdelem valósággal egy irtózatos harcz, mely folytonosan támad, mig a bősz elem áradásban van és ha szélvészszel, viharral egyesül, végpusztulással