Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-345
345. oraágos ülés április 23. 1884. 313 radjanak ugy, a mint voltak? azzal kellet magamnak felelnem, hogy épen az iparosok érdekében szükséges és kívánatos, hogy mindannyian testületekbe csoportosuljanak, mert igy gyakorolhatják azon jogokat, a melyeket a törvény részükre biztosít, a mint ezt Gaal t. képviselőtársam is említette és megosztják azon teendőket, a melyek különben az iparhatóságok körébe tartoznak. A Zichy t. képviselőtársam által beadott módosítványt elfogadom, azonban szükségesnek tartom e módosítvány pótlásakép a második bekezdést módosítani. A törvényjavaslat gondoskodik a nagyvárosok és oly helyek iparosairól, a hol lega lább százan vannak, de nem intézkedik azokról, a hol 25—30—40 iparos van, mert ezekre nézve nem mondja ki, hogy mi módon és mi körülmények közt alakulhatnak testületekké. A törvény a nagy városokban levő iparosoknak az által, hogy ipartestületekké alakulhatnak megadja azon módot, hogy segély-pénztárakat létesíthessenek. A kis községekben levő iparosok, mert ipartestületekké nem alakulhatnak, ezen jogtól elesnek és igy szükséges Zichy Jenő t. képviselőtársam módosításához az általam beadandó módosítás. Az iparszabadság eszméjét én sem Ítéltem el, {Helyeslés) sőt óhajtom, hogy az ipar hazánkban ezen alapon fejlődjék. De mi oka tulajdonképen annak, hogy az ipartörvény revisio alá került'? {Halljuk! Halljuk!) Az, hogy iparosaink az iparszabadság által adott előnyökkel élni nem tudtak. Ennélfogva akképen kellett intézkedni, mint a középiskolákról szóló törvényben a tanításra vonatkozólag intézkedett imparative a törvény, úgy az ipariskolákra és az iparfejlődésre nézve is intézkedjék. Ennek következtében — bár mondom, óhajtanám, hogy Magyarországban a személy- és vagyonszabadság elveihez képest fejlődhetnék ki iparunk is, de tudva a hiányokat, érezvén a szükséget, részemről azon módosítással óhajtanám a törvény ezen szakaszát elfogadni, a mint gr. Zichy Jenő beadta, pótolván azt a következő módosítással, melyet kérnék elfogadtatni: Módosítvány a 122. §-hoz. A második bekezdés első sorában ezen szó után „van" tétessék: „kötelesek azok az iparhatóság területén való ipartestülethez csatlakozni." Elnök: T. ház! Még számosan lévén felírva és a honvédelmi minister urnak válasza még hátra lévén, azt hiszem, méltóztatik beleegyezni, hogy a tárgyalás folytatása a holnapi ülésre halasztassék. (Helyeslés.) Következik a honvédelmi ministerium vezetésével megbízott minister urnak válasza Thaly Kálmán képviselő ur interpellátiójára. B. Orczy Béla, a honvédelmi ministerium vezetésével megbízott minister: T, ház! Thaly Kálmán t. képviselő ur részéről interpellátio intéztetett a ministerhez, mely interpellátió következőkép szól: „Van-e tudomása a honvédelmi minister urnak, hogy a bosznia-herczegovinai megszálló magyar és német csapattestek bizonyos osztályai közt legközelebb oly mérvű verekedés, vérengző összeütközés történt, hogy ennek következtében számos sebesült került a trebinjei cs. k. katonai kórházba s ott közülök kettő e napokban meg is halt? Mely ezredekhez — illetőleg zászlóaljakhoz — tartoztak ezen egymással vérengző katonák? Bir-e a verekedés oka netalán nemzetiségi vagy egyéb ily komoly természetű jelleggel ? Megtétettek-e az intézkedések a viszálykodást előidézettek megbüntetésére?" A közös hadügyminister részéről nyert felvilágosítás alapján a Trebinjében szállásoló 66-ík ungvári és a 14-ik linczi ezred zászlóaljainak legénysége közt verekedés támadt. Ezen verekedés eredete az, hogy azon zászlóalj szakácsai közt egy idő óta viszálykodások léteztek. {Derültség.) Ezen viszálykodásokból feszültség támadt és ezen feszültség tánczvigalom alkalmával a legénység közt verekedésre adott alkalmat és ez alkalommal néhányan a verekedők közül megsebesültek. Hasonló kihágás ismétlése ellen a szükséges intézkedések megtétettek és vizsgálat rendeltetett el, melynek eredménye azonban még nem tudatik. Bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy ezen kihágásnak s az abból eredt verekedésnek semminemű nemzetiségi vagy más komoly oka nem volt és oly természetű, a minő sokszor ugyanazon csapatnak legénysége közt más alkalommal is szokott előfordulni. A 15-ik hadtest parancsnokságának jelentése alapján azon legények, kik ez alkalommal megsérültek, már márczius 11-én tökéletesen felgyógyulva elbocsáttattak a katonai kórházból és csapatjaikhoz szolgálattétel végett visszaszállittattak. Mindezek alapján a t. képviselő ur meg lehet győződve arról, hogy ezen egész verekedésnek nem volt komoly jelentősége és hogy az olyan, a mely elő szokott fordulni néha ugyanazon nemzetiségben katonák közt. Kérem méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés) Thaly Kálmán: T. ház! Már Interpellátióm indokolásában felemlítettem ezeket, mint oly eseteket, melyek leginkább elő szoktak fordulni a különböző csapatnemekhez tartozó és különböző nemzetiségből való katonák között, néha azonban ugyanazon csapatbeli és ugyanazon nemzetiségbéliek között is. Említettem, hogy csak többnyire tánczvigalmak, vendéglői mulatozások alkalmával történnek, de történnek nemzetiségi izgatások folytán is és hallottam pl. a komáromi várőrség két ezrede között nagyobb vérengzés és verekedés fordult elő nemzetiségi okból, melyet csakis az illető magyar ezredbeli tisztek tapintatos feliépé-