Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-344

344. országos ülés április 22. 1884 313 a gyakorlati életben, mint tudjuk, a tanonczok a tanidő első felét rendszerint tanulással, a másik felét pedig azzal töltik, hogy a mesternek kezdenek használni. Tehát ezen íanoncz-idő felének eltelte után történik rendszerint az, hogy a tanonczok megszökés által vagy más módon a szerződést felbontani igyekeznek. Ha tehát a mestert, a ki a tanoncz-idő első felében csak kárával tartotta a tanonczot, elvonjuk a haszontól, melyet utólagosan a tanoncztól várhatna, méltányos, hogy a csekély tandíjnak egy félévi részét neki biztosítsuk és még ez sem fogja kárpótolni azon kárért, melyet szenved, ha a tanoncznak egy-két évi munkáját épen akkor nélkülözné, midőn a tanoncz neki hasznára lehetne. Kérem tehát a módosítvány elvetését. Elnök: Következik a szavazás. A kérdés az lesz: íenntarja a ház a Csanády képviselő ur által javasolt 3 hónappal szemben a szövegben előforduló félév szót, igen, vagy nem? {Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s igy Csanády képviselő ur módosítványa elesett. Zsilinszky Mihály jegyző" (olvassa a 65. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa 76. %-t). GÖndÖCS Benedek: Száz és száz eset adja magát elő, hol az iparos kegyetlenül bánik a tanonczczal. En tehát nem tartom helyesnek, ha a .szakasz szerint nyíltan kimondjuk, hogy az iparhatóság által a szökevény tanoncz visszavezetendő, hanem kérem a t. házat, méltóztassék a „ visszavezetendő " szót, visszavezethetőre megváltoztatni. T. i. ha a hatóság látja, hogy az inas hibás, akkor visszavezethető, ha pedig látja, hogy a mester kegyetlenül bánik az inassal, nem találom helyesnek, hogy okvetlenül visszavezettessék. Gr. Széchényi Pál, földmívelós-, iparés kereskedelemügyi minister: Nem vagyok azon helyzetben, hogy a képviselő ur által tett módosítványt elfogadjam, mert arra az esetre, ha az iparos kegyetlenül, durván bánik tanonczával, megvan a törvényben az orvoslás, hogy a tanonczviszony rögtön felbontható, vagy felmondással megszüntethető legyen. Ha a képviselő ur által ajánlott módosítványt elfogadnók, ez sanctionálása annak, hogy a tanonczok megszökhessenek, (ügy van! "ügy van!) Ez nem lehet a törvény intentiója és azért kérem, liogy a módosítványt elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveget változatlanul fentartani Göndöcs képviselő ur módosítványával szemben, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a szöveg változatlanul fentartatik és igy G-öndöcs képviselő ur módosítványa elesett. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 77. §4). Magyar János: Mélyen t. képviselőház! KÉPVH. A4PLÓ. 1881—84. XVI. KÖTET, Midőn az ipartörvényjavaslat 77.§-ánál felsólalva pár perezre igénybe kívánnám venni a t. ház becses figyelmét, ezt azon indokból teszem, a mely indok keresztülvitetvén az egész törvényjavaslaton, különösen tegnap a vasárnapi szünet tárgyalása alkalmával vitattatott. A jelen esetben azon reményűjééi kecsegtetem magamat, hogy azon módosítvány, melyet a 77. §-hoz benyújtani kívánok, ellenzés nélkül el fog fogadtatni a t. ház által. Módosítványom abban áll, hogy az a) betű alatt az iparos neve után tétessék: „vallása", továbbá a h) betű alatt „kora" után szintén „vallása és szülőinek lakhelye, vagy ha szülei nem volnának, a gyám lakhelye ". Azt hiszem, hogy minden lajstrom) nak, melyet hivatalos alakban létesítünk, tökéletesnek kell lennie. S ha ez igy áll,ha látjuk, hogy még a legnagyobb gonosztevőknél is a kihallgatás vagy ítélethozatal esetében, a börtönben sínlődő rablóknál is a vallás kitétetik, mindenesetre szükséges, hogy a hivatalos lajstromban a tanoncz vallása is felemlittessék. De van még ennek fontosabb indoka is és ez az, a mit oly ékesen hangoztatott tegnap úgyszólván minden felszólaló a munkaszünet iránti tárgyaláskor, ez a vallásos erkölcsös nevelés. Gyakran történik az, hogy különböző vidékeken felvétetnek tömegesen a tanonczok és bevezettetnek az iparhatósági lajstromba a nélkül, hogy vallásuk megneveztetnék. Történik azonfelül, hogy habár tanoncziskolák felállítása elrendeltetik is, az oktatás még soká jó remény marad sahol nincs 50 tanoncz, ott felekezeti iskolába kell őket felvétetni. Örömmel veszem, hogy a valláserkölcsi nevelést szükségesnek tartja az állam a maga erősítésére nézve, de ha ez áll, ha ezt mindnyájan óhajtjTik, ne zárjuk el a módot a mindenfelekezetö lelkészektől, kiknek az a hivatása, hogy a gyermekek vallási oktatása felett őrködjenek, mondom ne zárjuk el a módot a lelkészektől arra, hogy ezen hivatásukat teljesíthessék. Bár itt nemcsak mint lelkész, de mint törvényhozó szólalok fel, de nem hallgathatom el azt, hogy midőn vallási egyenetlenségek, szenvedélyek kitörnek, azt szokták mondani, hogy a lelkészek okai, azok mindent megtehetnek, ők a népet a békés egyetértésre hivhatják fel; mondom, midőn mi ezen hivatást örömmel elfogadjuk és a nemzet érdekében, nem dicséretért vagy kitüntetésért mondom, de mi hazafias kötelességünknek ismerjük, akkor mi akarjuk, hogy erre nekünk mód is adassék, akarjuk, hogy a hivatalos lajstromok olykép vezettessenek, hogy a vallás is kitéve legyen. Mert vajmi gyakran vannak hanyag, közönyös és vallástalan iparosok, a kik a legkisebb gondot sem fordítják a gyermekek valláserkölcsi nevelésére, tehát a lelkész legyen azon helyzetben, hogy elmenve az iparhatósághoz, megtekintve a lajstromot utánna nézzen, hogy vallási és erkölcsi nevelést nyert-e a gyermek vagy nem. Azt vagyok bátor tehát indítványba 40