Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-342

342. országos Ilit fejezet czímét, mély észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 44. §-t). Győrffy Pető: T. ház! A vezérfonalat, mely bennünket arra indíthatna következetesen, hogy a bérlőket az engedélyezési ipar teréről kitiltsuk, a letárgyalt szakaszok során nem találom fel, sőt épen ellentétet látok a már elfogadott egyik-másik szakasz rendelkezései s ezen szakasznak azon rendelkezése közt, mely szerint az engedélyezett ipar bérlő által nem űzhető. A közgazdasági bizottság indokolása e részben nem ad felvilágosítást, mert e tárgyra nem terjeszkedik ki; a ministeri indokolás azonban ad némi felvilágosítást, midőn azt mondja, hogy ezen iparágak részint a személyes megbízhatóság, részint a képzettség feltétele mellett engedélyeztethetnek. A 41. §. második bekezdése azt mondja: „Üzletvezető csak az lehet, ki ezen törvény értelmében az illető ipar önálló gyakorlására jogosítva van és az engedélyhez kötött iparokat illetőleg személyes megbízhatóságát az iparhatóság előtt igazolja". A 44. §. második bekezdése pedig azt mondja hogy a bérlők az üzletvezetőkről szóló 41. §. határozatai alá esnek. Tehát épen a már elfogadott szakasz és a most tárgyalás alatt lévő szakasz egyenesen eloszlatja a ministeri indokolás azon aggályait, melyeknél fogva a bérlőket kizárni akarná az engedélyezett iparból, sőt egyenesen alárendeli a bérlőt is azon szakasznak, mely megköveteli, hogy a személyes megbízhatóság ki legyen mutatva. De ennél tovább menve, a tegnap nagy lelkesedéssel felkarolt ügye az özvegyeknek és árváknak szintén azon érdeket lépteti előtérbe, hogy bizonyos esetekben bérlő által is gyakoroltathassák az ő iparukat. Az van ugyan mondva, hogy üzletvezetőt vehetnek fel. Tapasztalataim azonban azt mondják, hogy a bérlő jobban képes vezetni az üzletet az árvák érdekében, mint az üzletvezető. Az élet nem egyszer mutatta ki ezt. De még ezentúl is van indokom, a mely módosítvány beadására késztet, ez pedig a fogyasztók érdeke. A 10. és következő szakaszok egész sorát az engedélyezett iparoknak tüntetik fel, melyek esetleg számhoz kötve is lehetnek. Ha az illető iparnak tulajdonosa illetőleg vezetője meg talál halni, vagy megbetegedik és esetleg rögtön üzletvezetőt nem találhat, de bérlőt igen, azt pedig használnia nem szabadna: akkor magának a fogyasztó közönségnek, magának azon közönségnek, mely hivatva van az iparnak hasznát venni, megrövidítése állna eló\ Én tehát egyáltalán he nem látom, hogy az engedélyezett ipar terén a bérlőt miért ne bocsássuk az ipar folytathatásához. 275 Módosítványom az, hogy a 44. §. harmadik bekezdése kihagyandó. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom; szó illeti még az előadó urat. Gr. Bethlen Ödön előadó: Győrffy t. képviselőtársam módosítványára a következőket vagyok bátor megjegyezni. A kormányjavaslat, ügy szintén a bizottság szövegezése is, a midőn a 44. §-ban az özvegyekre nézve kivételt tett, azon szempontból indult ki, hogy ez oly méltánylandó eset, mely az életben szükségkép figyelembe veendő. Csak egy példát hozok fel. Ha a fővárosban egy fogadó-üzlet a tulajdonos halála folytán átmegy az özvegy, illetőleg az árvák tulajdonába, azt az üzletet megszüntetni az által, hogy eltiltjuk őket & további üzletvezetéstől, nem lehet. De a törvény intentiója más különben is az iparra nézve az, hogy a személyes megbízhatóságtól tétessék függővé és ezért zárjuk ki rendszerint a bérlőt, de az özvegyre nézve fentartandónak véljük a kedvezményt. Kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni az eredeti szöveget. Elnök: Következik a szavazás. A 44. §. első és második bekezdésére észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelentem ki. A 3. bekezdésre nézve Győrffy képviselő ur egy módosítványt adván be, kérem a képviselő urakat, hogy a kik elfogadják a 3-ik bekezdést változatlanul, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartja a 3-ik bekezdést és igy az egész szakasz változatlanul megmarad. Rakovszky István jegyző (olvassa a 45—48. szakaszokat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 49. szakaszt). Polónyi Géza: T. ház! A 49. szakasz egy igen helyes új elvet iktat a törvényhe, t. i. azt, hogy ha valaki iparát egy, illetőleg két éven át nem gyakorolja, engedélyét, illetőleg iparjogosítványát elveszti. Én ezen szakaszhoz, t. ház, azon oknál fogva, mert a 10. szakasznál kifejtett indokok szerint a bérkocsi- és hordár-iparra nézve különbséget kell tenni, egy módosítványt leszek bátor ajánlani a czélból, hogy a közönség érdeke is megóvassék. Nevezetesen figyelemmel különösen a kiállítási időszakra, megtörténhetnék az, a mi Bécsben meg is történt a kiállítás alatt, hogy a bérkocsisok strikeoltak, megtörténhetnék továbbá, hogy egyegy bérkocsis állomáshelyét hónapokon keresztül be nem töltvén, a hatóság nem volna azon helyzetben, hogy azt másnak engedélyezhesse egy éven keresztül. Nem akarok t. ház, időpontokat kij elölni a törvényjavaslatban, melyek a közönség érdekeinek biztosítása czéljából rövidebb határidőhöz kössék ezen iparnál az elévülést, de tisztelettel kérem a házat, méltóztassék azt elfogadni, a mint a 10. szakasz f) pontjánál is már történt, hogy az illető ;

s április 5. 1884.