Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-341
* <52 341 országos ülés április 4. 1884, hozások intentiój; , szerintem igen helyesen, nem az volt, hogy a rendezett tanácsú városok autonómiája és statutarius joga korlátoztassék, hanem az, hogy kiszélesittessék. A mi már most a tárgyalás alatt levő szakasz speciális intézkedését illeti: azt, hogy a köztörvényhatóságok által megalkotandó s az egész megyére, tehát a rendezett tanácsú városok területére is kiható szabályrendeletek voltakép mit fognak tartalmazni, könnyen megérthetjük, ha a szakaszt kissé elemezzük. Azt mondja a szakasz: „A törvény kihirdetése után 6 hó alatt valamennyi törvényhatóság köteles a 10. §. a)—g) pontjai szerint engedély alá eső iparok tárgyában a következő 12 — 21. §§-ok figyelembe vételével szabályrendeletet hozni." Miről intézkedik a 12—21. §§. ? Mire kell tehát a szabályrendeletben tekintettel lenni ? Arra, hogy az engedély a 10. §. a)—f) eseteiben a szabályrendeletben előre megállapítandó számhoz köttessék-e ? arra, hogy az engedély az illető személy megbízhatóságától és a. g) esetében kellő képzettség kimutatásától tétessék függővé. Arra, vájjon a fogadó-, vendéglő-, szálloda-, korcsma-, sörház-, pálinka-mérés-, kávéház- és kávémérésben a zenélés bizonyos időre szorittassék-e, vagy egészen eltiltassék. Korcsma, sörház, pálinkamérés, kávéház és kávémérés bizonyos utczákról kizárattassék-e; nyitvatartásuk az éj bizonyos óráján túl eltiltassék-e ? A zsibárúskodás gyakorlása bizonyos utczákról eltiltassék-e; ily üzletek a rendőri hatóság által bármikor vizsgálat alá vétessenek-e ? stb. stb. Kérdem t.ház, hogy a rendezett tanácsú városok területein, melyik hatóság competensebb ezen locális intézkedések megtételére: a megye-e, a mely a rendezett tanácsú városok helyi viszonyait közvetlen tapasztalásból nem ismeri, vagy a rendezett tanácsú városok hatósága és képviselete, a mely azokat közvetlen tapasztalásból ismeri s az ipar fejlődése tekintetében közvetlenül van érdekelve ? Azt hiszem, a felelet könnyű. Nem szükséges tüzetesen fejtegetnem a t. ház előtt, mily fontossággal bírnak a rendezett tanácsú városok az állam életében. Nyilvánvaló, hogy ezek előhaladása és erősbödése, az ország egészséges fejlődésének egyik alap föltétele. Nem is illustrálom tovább a kérdés ez oldalát, hanem egyszerűen ajánlom a t. ház figyelmébe azon javaslatomat, melynél fogva a köztörvényhatóságok csak a megyei nagy és kis községek számára alkossák meg a 11. §-ban körülirt szabályrendeletet, a rendezett városok területére pedig maguk a rendes tanácsú városok, miként azt jelenleg is teszik. Módosítványom igy szól: „A 11. §. 1. sorában e szó után „törvényhatóság" tétessenek e szavak: „és rendezett tanáceii város*. (Élénk helye les balfelől.) Azt hiszem, a t. kormány nem fog nehézséget tenni módosítványomra nézve. Azt tapasztaltam a kormány s annak tisztelt elnöke részéről, hogy a rendezett tanácsú városok fejlődését akadályozni nemcsak nem kívánja, sőt azok minél sikeresebb fejlődését a kördek szempontjából élénken óhajtja. Minthogy szóhoz jutottam, megemlítendőnek tartom, hogy Szilágyi Dezső t, képviselőtársam módosítványa az előbbi szakasznál elfogadtatván, a 11 §. 2. sorában e kitétel helyett „a 10 §. a.)—g.) pontjai" ekitétel teendő „a 10. §.a.)—f.)pontjai." (Élénk helyeslés halfelöl.) Gr. Bethlen Ödön előadó: T. ház! Horváth Lajos t. képviselő ur ezen szakasz intézkedésénél kifogásolja azt, hogy a szabályrendeletek meghozatal! joga kizárólagosan a törvényhatóságot illeti, vagy legalább is azok kezdeményezése. 0 azt óhajtaná, hogy ezen jog a rendezett tanácsú városokra is ruháztassék. Igaz, a mint t. képviselőtársam mondja, hogy az 1872: V, t.- ez. ezen jogot nem ruházza a törvényhatóságokra, hanem a közigazgatási hatóságokra, melyek ez esetben a rendezett város elöljáróságai is lehetnek, de ép az iránt e törvényjavaslat óhajt intézkedni, hogy némely iparágak, melyeknek tízese közegészségi, közbiztonsági és közerkölcsi tekintetben országszerte bizonyos egyöntetű intézkedést igényel, minél kevésbbé legyenek annak kitéve, hogy azok helyenként egy vagy más részben eltérő módon szabályoztassanak. E szempontból a bizottság még abban sem talált valami nagy megnyugvást, hogy a törvényhatóságokra bizassék e jog, melyek bár a minister ellenőrzése mellett, mégis eltérőleg intézkedhetnek. A magam részéről azt hiszem, hogy szükséges bizonyos kapocs ezen intézkedéseknek egyöntetűségére nézve. Azért én Horvát Lajos t. képviselőtársam módosítványához hozzá nem járulhatok. A mi pedig a szakasznak szerkezeti módosítását illeti, a mely a Szilágyi Dezső képviselő urnak az előbbi szakasznál elfogadott módosítványa folytán szükségessé vált, ahhoz természetesen én is hozzá járulok. Szederkényi Nándor: T. ház! Horvát Lajos t. képviselőtársamnak igen fontos indítványára vártam, hogy a t. előadó ur terjedelmesen kifogja fejteni azon ellenokokat, a melyeknél fogva az indítványt el nem fogadja. De én semmiféle indokot nem hallottam erre nézve és igy egyszerűen nekem is szorítkoznom kell arra, a mit Horvát Lajos képviselő ur előadott, kijelentvén, hogy a módosítványt egész terjedelmében pártolom, fel kell hoznom még a czélszertíségi szempontot is mellette. Midőn a törvény kimondja, hogy ezen hozandó szabályrendeletek az egyes községek számára különös viszonyaik szerint eltérő intézkedéseket is tartalmazhatnak, kérdem a t. háztól, hogy vájjon annak sikeresebb keresztülvitelére nem czélsze-