Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-340

340. országos ülés körülmény, hogy most az építőmesteri ipar engedélyhez köttetik, hogy az építőmesteri ipar szabályoztatik, involválja azt, hogy az építőmesteri ipar gyakorlásával bizonyos felelősségek is járnak, és ezeket is meg kell állapítania a törvényhozásnak. Mert pl. ma törvéuy szerint, ha valami szerencsétlenség történik az építés alkalmával, nem az építész a felelős, hanem azon mesterember, a ki az építész vezetése alatt a munkálatokat teljesíti. Most behozzuk az új fogalmat, az építőmester fogalmát, éá azt mondjuk, hogy az építőmester vezeti a munkát vagy inkább az ipart, akkor nem a kőműves vagy az ács, hanem az építőmester lesz a felelős. Ezt tüzetesen meg kell állapítani, Továbbá e töriény az iránt sem intézkedik, és nem határozza meg, hogy mi képezi az építőmesteri ipar tárgyát. Mert az építőmesteri iparnak gyakorlása engedélyhez van kötve, ha ezt a legszigorúbban értelmezzük, akkor a legkisebb, a legegyszerűbb épületet sem szabad építőmester közvetítése nélkül építeni, ez pedig a törvény intentiója bizonyára nem lehet. De ha ez nem lehet inteutiója a törvénynek, akkor meg kell mondani, hogy melyik kategóriája az épületeknek az, melyet építőmester interventiója nélkül lehet építeni, és melyik az, melynél minden körülmények közt építőmester alkalmazandó. Említettem a 45. és 46. §-t. Ezen szakaszok értelmében, hogy ha azokat szószerinti értelmükben veszszük egy oly építőmester, a ki megfelel azon qualificatiónak, melyet pl. Budapest törvényhatósága fog megállapítani és Budapest törvényhatósága területén megnyeri az engedélyt nem fog építkezhetni Kecskeméten vagy Csongrádon, hacsak ott külön engedélyt nem szerez és az ott felállított qualificatiót újra meg nem szerzi. Továbbá nincs is egyáltalában megmondva a törvényjavaslatban és nagyon nehéz azt most meghatározni, hogy mi az építőmesteri iparnál az üzleti hely, mert a többi engedélyhez kötött iparnál pl. a zsibárásnál, kéményseprőnél stb. könynyebben lehet meghatározni, hogy mi az üzleti hely; de mi az építőmesternél ? Szigorúan véve az irodája, de ezen értelemben bizonyosan nem vette ezt a törvény. Hogy ha pedig ezen értelemben nem vette, akkor meg kell határozni, hogy az egyszer kinyert engedély micsoda területre terjed ki. Mind ezen körülmények engemet azon meggyőződésre vezettek, hogy az ipartörvény keretében az építőmester iparát czélszertíen szabályozni nem lehet. Megerősített ezen meggyőződésben azon körülmény, hogy más államok törvényhozása is, a hol az építőmesteri ipar az engedélyezett iparok közé tartozik, az arra vonatkozó qualificatio és engedély kérdését egészen külön rendeletekben vagy külön törvényekben tárgyalta és mindenütt KfePVH. NA PLO. 1881—84. XVI. KÖT1T. április 3. 1SS4 §49 kivette az ipartörvény általános határozatai alól. így van ez Ausztriában és igy volt Poroszországban addig, míg az építési ipar engedélyezett ipar volt. Mind ezeknél fogva azon módosítványt terjesztem a t. ház elé, hogy a 10. §. g) pontja egyszerűen hagyassák ki és azon kérésemet ismétlem a t. kormányhoz, hogy az építési ipar rendezése tárgyában és különösen az építési ipart gyakorlók qnalificatioja tárgyában külön törvény intézkedjék és addig mig az meghozatik, külön rendelet utján méltóztassék intézkedni. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a módositvány) „A 10. §. g) pontja kihagyandó." Gr. Széchenyi Pál földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: T. ház! Talán egy hosszabb vitatkozásnak leszek szerencsés útját vágni az által, ha teljes készségemet jelentem ki arra vonatkozólag, a mit Hieronymi Károly t. képviselő ur indítványba hozott és én is kérem a t. házat, méltóztassék ezen 10. §-ból a g) pontot kihagyni. Én azon leszek, hogy minél rövidebb idő alatt az építési iparra vonatkozó törvényes intézkedést megtehessem, addig pedig rendeleti utón fogná a ministerium 'szabályozni az építési ipart. (Helyeslés.) Polónyi Géza: T. ház! Annak előrebocsátása mellett, hogy Hieronymi Károly t. képviselőtársam előterjesztett módosítványához magam is hozzájárulok, nekem is néhány megjegyzésem van ezen szakaszhoz. Ezen szakasz ugyanis nem szoros értelemben vett iparkérdéseket tárgyal, hanem inkább iparrendészeti kérdéseket és itt t. ház, azon szerény kérelmemet terjesztem elő, hogy egyrészt a főváros viszonyainak, másrészt bizonyos termelési érdekeknek tekintetbe vételével oly iparágak is vétessenek iparrendészeti elbánás alá, melyek bizonyos szempontok érdekében szükségesek. A főváros t. ház, talán meg is érdemli, hogy e kérdésben speciális elbánásban részesüljön, mert a mig az országnak lakossága általában véve 35-szörös összegben múlja felül Budapest összes lakosságát, eddig iparosok tekintetében Budapesten 10-edrésze lakik, úgyhogy az országban létező 600 ezernél több iparos közül 60 ezerén laknak a fővárosban és különösen a Teréz- és Józsefvárosban minden 4-ik ember szoros értelemben iparral foglalkozik. Nem akarván hosszasan szólni, de a termelők érdekéről is meg akarván győződni, különösen a hamis bor- és ásványvizgyártás kérdésében, tudom azt, hogy számtalan ígéretekkel találkoztunk, hogy e téren nem sokára oly törvényjavaslat fog benyujtatni, a mely e kérdést részletesen fel fogja ölelni, máig azonban ez nem történt. A legkevesebb a mit tehetünk, a mit tennünk kell az, hogy azon iparágaokat, melyek a hamis bor-és ásványvíz előállítására vonatkoznak, legalább azon iparren32