Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-336

170 ÍS6. országos ülta márczius 29. 1884. a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés. Élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Gr. Széchényi Pál földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: Bocsánatot kérek, ha még egyszer a t. ház türelmét igénybe veszem, hogy némely elmondottakat reetificáljak. Te­szem ezt nem az elmondott észrevételekre vonat­kozólag, hanem azért, mert a kormányelnök ur tegnap elmondott szavai a í. képviselő ur által máskép lettek odaállítva, mint a hogy mondva voltak. Á t. képviselő ur ugyanis azt állítja, hogy a ministerelnök ur azt mondotta volna tegnap, hogy a külön vámterületei a hazai mezőgazda­ságra nézve csapásnak tekintené. Ezt igy a kor­mányeinök ur nem mondta. (Ellenmondás a szélső' halon.) Ha figyelemmel méltóztatik olvasni teg­napi előadását, melyre egyébiránt én is csak em­lékezetből hivatkozom, ő ellenkezőleg a külön Támlerületet bizonyos méltányossági szempontokat mellőző alkudozások esetén fegyvernek mondotta a magyar kormány és a törvényhozás kezében. (Felkiáltások balfelöl: Nem mondta!) Ha szószerint nem mondta is igy, szavasból ez tisztán kiérthető. Továbbá azt mondotta a kormányelnök ur, hogy azon esetre, ha felállíttatnék a külön vám­terület, ő attól a kisiparosokra semmi hasznot nem várna; sőt ellenkezőleg, tekintve a kifejlett for­galmi viszonyokat, tekintve más országok tarifa­szabályozását : nagyon könnyen lehet, hogy még azon egy piaczot is, melyet most uralunk, nyers­terményeink elvesztenék s ha nem vesztenők is el egészen, terményeink ára leszoríttatnék és ez csapás lenne, (Ugy van! jobbfelöl. Ez ugyanaz! a szélső baloldalról.) Ezek voltait a ministerelnök szavai (ügy van! jobbfelöl) s ezekben nem található az, hogy a kü­lön vámterület felállítását mint csapást állította volna oda. (Ellenmondások balfelöl.) A mi a t. képviselő ur további előadásában azt illeti, hogy a vidéki iparosoknak mi a kívánsága, e tekintetben egy kis felvilágosítással tartozom a t. képviselő urnak. Egy vidéki ipartársulatnak kérvé­nyében a kívánságok főrésze ebben culminál: „Nem akarjuk visszahozni a czéhrendszert, mert az régi alakjában ma fenn nem tartható, hanem biztosí­tani akarjuk magunkat a tőke uralma ellen és ezt csak ugy érhetjük el, ha oly ipartársulat létesítte­tik a kormány által, mely a mostani kor haladási színvonalán biztosítaná az iparosnak azon előnyö­ket, melyeket az egykori czéhrendszer nyújtott volt." (Derültség.) Ha a vidéki iparosok kívánsága ebben culmi­nál, akkor azt hiszem, az ilyen kívánságot kielé gíteni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) De, hála istennek, voltak sokkal jobban kife­jezett óhajok is a vidéki ipartársulatok részéről, melyekre a közgazdasági bizottság reflectált is és azért lett ezen törvényjavaslat ugy, a hogy most van a t. ház elé benyújtva. A mi továbbá a magyar törvényhozás és kormány befolyását a közgazdasági politikára illeti, melyet a t. képviselő ur szintén denegált, méltóztassék megengedni, hogy én ennek az ellen­kezőjét állíthassam és kinyilatkoztathassam, hogy közgazdasági politikánkra Magyarországnak teljes befolyása van és ha a közgazdaság terén eddig talán hibák történtek, azoknak oka nem a rend­szerben, hanem talán egyes felfogások hiányossá­gában lenne keresendő. En ugyan ily hibákat nem tudok, mert szerencsére azt tapasztalhatjuk a létező viszonyokból, a fejlődésből, hogy közgazda­sági politikánk eddig még egészen helyes irány­ban mozgott. Csak ezeket kívántam most megjegyezni. (He­lyeslés jobbfelöl.) B. Prónay Dezsői A házszabályok ér­telmében félreértett szavaim helyreigazítására igen röviden szót kérek. Nem mondom azt, hogy a t. ministerelnök ur szó szerint azon kifejezéssel élt, hogy az önálló vámterület csapás volna, nem azt mondottam, hogy ő mondta, hogy ez csapás, de azt mondottam, hogy ugy állította oda, mintha csapás volna, leszek bátor idézni a ministerelnök urnak szavait, a hol t. i. ezt mondja: „ha egyetlen biztos piaczunkat elvesztjük". INO már t. ház, ha a magyar mezőgazdaság egyetlen piaczát elveszti s ezt a magyar keres­kedelmi minister csapásnak nem tekinti jés sem­mibe sem veszi, ezt nagyon sajnálom. (Elénk he­lyeslés a szélső balfelöl.) Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelemügyi minister: Méltóztas­sék az elejét felolvasni, ott ugy van, a hogy én mondtam. Elnök: Azt hiszem, hogy az idő annyira előre haladt, hogy most már a 44. sorjegyzékben fog­lalt kérvények tárgyalására mehetünk át. (He­lyeslés.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Az Uj-Aradon 1883. február 25-én, Lovrinban 1883. február 4-én és Temesvárott 1883. február 11-én tartott népgyűlés kérvényei a jelenleg érvény­ben levő censuson alapuló választási törvény mó­dosítása és az általános szavazati jog behozatala tárgyában. Székely Elek, a kérvényi bizottság előadója: A kérvényi bizottság azon meggyőző­désben van, hogy a jelenleg érvényben levő cen­suson alapuló választási törvény akár Magyar­ország politikai érdekeit, akár magának ezen tör­vénynek fejlődését tekintve, a kívánalmaknak teljesen megfelel s a mennyiben netalán hiányai volnának, azok csak a jelenleg fennálló törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom