Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-336

336. országos ülés Márcssins 29, !884. 167 nek kell mézes szavakba rejteni a mérget, mely öli e nemzetet. Ezt tartottam kötelességemnek az általános vitában legalább meggyőződésem szerint helyreigazítani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Körösi Sándor képviselő ur kivan röviden szavainak helyreigazítása végett felszólalni. Körösi Sándor: T, ház! Madarász József képviselőtársam ifjúi tűzzel elmondott beszédje elején oly állítást hangoztatott, mely engem azon következtetésre juttatott, hogy ő az én beszédemet félreértette. Azt állította beszédemről, hogy az én magas elveken nyugvó beszédemet azért nem ezáfolja, mert én nwgam czáfoltam azt meg. T. képviselőtársam félreértett engem. Én azt mondtam, hogy az új társadalom alapját a szabad ipar képezd ; hogy ma fennálló törvényünket elvben is helyeslem ; de azt is mondtam, hogy hazánkban az iparszabadsághoz szükséges előfeltételek nincsenek meg. Ezzel tehát nem czáfoltam meg magamat, hanem azt mondtam, hogy a napirenden levő törvényjavaslatot mint oly eszközt, mely alkalmas arra, hogy idők multán elvezessen bennünket az iparszabadsághoz, elfogadom. Rónay János: T. képviselőház! Ha mereven ;izelmélet, a nemzetgazdasági elvekalapján akarnók a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot megbírálni, akkor az elméletnek és az okoskodásoknak oly tömkelegébe jutnánk, melyből csak e törvényjavaslat elejtése által tudnánk kibontakozni. De miután az általános szabály különleges helyzetekre mindég nem kellően alkalmazható és iparosaink, különösen kisiparosaink jelenlegi helyzete általános szabályok alá nem vonható, hanem különös intézkedéseket igényel, nem léphetünk az okoskodások azon terére, melyen igen t. képviselőtársunk György Endre áll, mert akkor a bajokon ma és ugy, a hogy iparosaink nagy többsége az országban kívánja, segíteni képesek nem volnánk, A gyakorlati szempont kötelez bennünket arra, hogy az ilyen állapottal szemben figyelembe vegyük azon kívánalmakat és panaszokat és segítsünk ugy, a hogy a fennálló körülmények közt a bajokon segíteni lehet. Elismerem t. ház, hogy az ipar szabaduzésének legcsekélyebb korlátozása is a vidéken a fogyasztó közönségnek bizonyos megkárosodását vonja maga után. Elismerem t. ház, hogy a verseny megszorítása vagy korlátozása az ipar fejlődését akadályozza. De ha tekintettel vagyunk arra, hogy az 1872 : VIILt.-cz. oltalma alatt, mely törvény az iparszabadságnak magyarországon úgyszólván először adott egész terjedelmében életet, hogy ezen törvény oltalma alatt, iparosaink, különösen pedig kis kézmtíiparosaink hanyatlásnak indultak és nem voltak képesek birtokába jutni azon tényezőknek, melyek egy egészséges iparűzéséhez elkerülhetlenül szükségesek, nevezetesen nem birták maguknak megszerezni a szükséges pénzt, nem szerezték vagy szerezhették meg a kellő szakértelmet és nem voltak képesek maguknak ügyes és alkalmas munkásokat szerezni, mely tényezőknek összhangzatos összműködésével képzelhető csak az egészséges ipar fejlődése ; és így azon pontra jutottak, hogy ma a képviselőházat ezrekre menő aláírásokkal, számtalan kérvényekkel sürgetik, hogy a bajokat, melyek a szabadipar törvénye alatt támadtak, orvosoljuk és miután látjuk, hogy iparosaink nem voltak képesek felfogni azon előnyöket, a melyeket nekik a szabadipar joga nyújtott, melyek segélyével megismervén a ezélt, a melyben mint második termelő tényezője az országnak kellő hivatásuknak megfelelhessenek, nem tagadhatjuk meg tőlük azt, hogy törvényes intézkedés által a meglevő bajokon ne segítsünk. Ezek után t. ház, minthogy a közgazdasági bizottság által a tárgyalás alatt levő törvényjavaslaton oly módosítások vitettek keresztül, melyek remélni engedik, hogy iparosaink a kötelez! ipariskolák felállítása által szellemileg, az ipartestületeknek behozatala által a hitelben, és a segédmunkások iránt intézkedő törvényszakaszok által a szakképzett munkaerőben maholnap csakugyan a kívánt czélt, a törvény útmutatása és kötelezése mellett el fogják érni, a tárgyalás alatt levő törvényj avaslatot mint iparéletünk jobb jövőjéhez átmeneti intézkedést a tömegesen felszólalt érdekeltek kivánatai mellett általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, fentartván magamnak, hogy annak egyes szakaszaira, melyek különösen az ipar gyakorlására , az ipartestületekre, a segélypénztárakra és végül a büntetési részre vonatkoznak, annak idején módosítást adhassak be. (Helyeslés.) Fény vessy Ferencz jegyző: Ugron Ákos! Németh Albert! Mezei Ernő! (A fölszólítottak nincsenek jelen.) B. Prónay Dezső: T. ház! Igen rövid leszek, mert látom, hogy a tárgy meglehetősen ki van merítve, ezért legyen szabad csak egy-két kérdést felemlítenem, különösen a t. ininisterelnök urnak tegnapi napon tett észrevételeire nézve némi megj egyzéseket tenni. (Halljuk!) T. ház! A mai nap még inkább, mint a múltban a közgazdasági élet egy oly complicált organismus, hogy ha a törvényhozás annak egyes ágaira speciális törvények által hatni kíván, ezt csak ugy érheti el, ha rendelkezik mindazon eszközökkel, melyekkel egyáltalában az államnak rendelkeznie kell, hogy közgazdasági politikát űzhessen. Áz első legfőbb és leglényegesebb szerintem ezen eszközök közt arra nézve, hogy egy állam öntudatos közgazdasági politikát követhessen, az, hogy ne legyen megkötve keze a vámügyek kezelésében. A mig hazánk e tekintetben azon ala-