Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-328

10 328. országos ülés márczins 14. 1884. is. Most már e terület, mondhatni, jóformán meg van védelmezve. De a biztosítás sokba került, 6 millióba, E terület községei, nevezetesen Szentes városa kérvényt nyújtott be a kormányhoz, melyben ezen 6 milliónak harmad részét a kincstár terhére elengedni kéri. En,t. ház, igen melegen ajánlom a kérvényt a kormány és illetőleg a ház jó indulatába, figyelmébe, annál is inkább, mert e házban többször mondatott ki, hogy oly területeken, hol gátak és töltések falvakat, községeket s ezek javait védelmezik, ilyen védmuvek fentartása nem tisztán localis, hanem cgyuttal országos érdek. Ahhoz az állam részéről is hozzájárulni országos érdekek páran • csolják. A mi a tárgyalás alatt levő javaslatot illeti, daczára annak, hogy igen sok része van, melyet örömmel elfogadok s melyet ellenezni nem engedné lelkiismeretem, mindamellett e javaslathoz egészben csak akkor tudnék szavazatommal hozzájárulni, ha azon szempontok, melyekre a ház figyelmét felhívni bátor voltam, a tárgyalás folyama alatt tekintetbe vétetnének, s ezekre nézve módosítványok hozatván be, azok el is fogadtatnálak. {Helyeslések.) Yargits Imre: T. ház ! Előttem szólott képviselőtársaimnak a törvényjavaslat érdemét behatóan és tüzetesen taglaló felszólalásaik után annál kevesebbre szorítkozhatom, mert tudtomra e házban alig került törvényjavaslat tárgyalás alá, mely előzetesen a szakkörök, az érdekeltek és a sajtó utján éveken át oly behatóan tárgyaltatott és megbeszélte ett volna, mint a jelen javaslat. S igy bár nem akarok alkalmat szolgáltatni személyes megjegyzésre, de mégis ki kell jelentenem, hogy különösnek tartom egyik képviselőtársunk azon kívánságát, hogy annyi évi előzetes tárgyalás után még két napi idő engedtessék a törvényjavaslat megfontolására. (Ugy van! Ugy van!) Szóba hozatott s erre kívánok megjegyzést tenni, hogy vájjon az állam vagy az érdekeltek fedezzék-e a szabályozási és ármentesítés! költségeket és a külföld példájára is történt hivatkozás e részben, n óvszerint Francziaországra és Badenre. Én nem tudom az indokokat, melyek ezen államokat vezették, midőn az állítás szerint a szabályozási költség két-három negyedet elvállalták és mint pl. Badenben csak V* rész terheli az illetőket. De nálunk különben is mások lévén a viszonyok, azt tartom, hogy a legegyszerűbb és legigazságosabb az, hogy azok viseljék a vizvédekezési költségeket, a kik első sorban élvezik a védelem javadalmait és a tőkegyarapodás előnyeit. (Ugy van! a jobboldalon.) Én nem vagyok képes felfogni, hogy pl. a székelységet mennyiben és miképen érdekelhetné az és mily jogezímen járuljon hozzá Csongrád-, Torontál- vagy Temesmegye ármentesítési költségeihez. (Ugy van! ügy van!) Egy bizonyos határt elismerek, a meddig lehet, de erre nézve van provisio a törvényben és ez az, hogy ha a közérdek megkivánhatja, hogy a hol az illető szabályozások részint túlmagas költséggel járnak, részint nagyobb területet érintenek, ott az állam is hozzájáruljon. De azt tartom, hogy a mi államunkat szükkeblüséggel vádolni alig lehet ; hiszen a főváros biztosítására szolgáló művek költségeit majdnem kizárólag maga az állam viselte és nem hagyható figyelmen kivül, hogy magánál a Tiszánál és a Temesnél is az igaz, azon szempontból, mert hajózható folyók levén és igy a kereskedelmi vizi utak szükségessége szempontjából, az átmetszések, legalább a melyek újabban tétettek, ugy szólván kizárólag az állam költségén létesíttettek. Nekem tehát, minthogy a törvényjavaslat e tekintetben is a helyes utat követi, e részben aggályaim nincsenek. A szóban levő törvényjavaslat benyújtására véleményem szerint azon külső ok szolgált alkalmul, hogy a szabályozási munkálatok minden összefüggés nélkül már annyi évek előtt megkezdetvén, tehát tekintet nélkül a vidék összefüggésére, némely társulatok által tett építkezések másoknak, névszerint az alsóknak nagy kárára válnak. Minthogy a műszakilag szükséges, az egész területet átkaroló egység ezen törvényjavaslat által biztosítva van, s minthogy a munkálatok gyors befejezésére az igazgatásban is szükséges egység el van érve: én magát a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) De épen azon külső alkalom, mely e törvényjavaslatot megszülte, némi aggodalmat ébreszt bennem az iránt, vájjon ha most ezen törvényjavaslat segélyével a védekezési munkálatok ugy a Tisza, mint ennek összes mellékfolyóinál minden esetre rövidebb iclő alatt, mint különben lehetséges volna, eszközöltetni fognak, vájj on nem szenved-e ez által más vidék? Nem lenne-e szükséges már most mindazon intézkedések megtétele, melyek ezen eshetőleges károk s imminens veszélyek megörökítésére czélszeríík ? Én e kérdésre máskép, mint igennel, nem felelhetek. Tudva levő, hogy akkor, mikor a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása csak kezdetleges állapotban volt, a nagy vizek több millióra menő árterületeken oszlottak el és igy a Duna fogván fel Magyarország összes vizeit, az oda beömlő viz sem torlódhatott legalább rövid idő alatt nagy tömegekben össze. Most azonban másként áll a dolog és ez azon veszély, melyre^ a t. ház szives figyelmét íelkérni bátorkodom. Én a Dunának azon részét értem itt, mely a Tisza beömlésétől, Titeltől Orsováig terjed. Kétségkívül eddig is ki volt téve ezen terület az árvíznek, de nem oly mérvben, mint be fog az