Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-335
335 országos ülés márezins 28. lSS4j 131 ban elvben a kormány és a bizottság engedett. Pl. a főkérdésben, melyben a kormány engedett, a cmalificatióban, őszintén szólva sok, eredményt nem várok. De ha már bevétetett annak elve, nézetem szerint, a kimondott elv consequentiáit becsületesen és következetesen le kellett vonni. Ezt pedig a törvényjavaslat nem tette. Ez elv elfogadása után néze ; em szerint a törvényjavaslatot nem bizottságilag, hanem egy kéz által újból át kellett volna dolgoztatni. Ettől eltekintve, benne maradtak a törvényjavaslatban a már az eredeti javaslatban is létezett velleitások, melyek &z állam omnipotentiáját minden módon érvényesíteni akarják. Az általános bizalmatlanság az iparosok autonómiája ellen mutatkozik ugy az eredeti, mint a módosított törvényjavaslatban. Ott van a sok hureaucraticus jelentéstétel, mely nézetem szerint nem sokat fog használni s csak a ministerium ügyszámait fogja szaporítani s becses adatokat fog szolgáltatni az aeta-szekrény számára. A legfontosabb a törvényjavastatban az, a mi a társulásra vonatkozik és pedig, a mint kifejtette tegnap gr. Apponyi Albert képviselő ur, nemcsak tisztán szoros értelemben vett ipari, hanem más szempontból is. Fontos ezen társulásnak minél szélesebb alapon való megtestesülése, a polgári elem megerősbödése érdekében. Panaszkodunk, hogy nincs életerős közép, illetőleg városi középosztályunk, modern értelemben vett polgárságunk. Az országnak és a haladásnak fontos kívánalma, hogy városi polgárságunk a mennyire csak lehetséges, erősbödjék. Ezt elő fogják segíteni a kényszertestületek, de nem ugy, a mint azok contemplálva vannak az előttünk fekvő javaslatban, hanem oly módosított alapon, a mint az jelezve lett már mások által, vagyis ha olykép fognak kibővittetni, a mint azt az iparosság maga is kívánja. Ezek után daczára annak, hogy az ipartörvényjavaslatban sok a kifogásolni való, tekintettel arra, hogy az ipartörvénynek revisiója régi kívánalma az iparososztálynak,ámbár ha ezel esnék, nem tudom, hogy igen busulna-e utánna a kormány, tekintettel arra, hogy e revisio, ha létesül, az ipar mostani stagnatiójának véget fog vetni, létrehozza az iparos világ szervezését, kényszeríteni fogja a kormányt, hogy az általán eddig követett laissez fairé ipar politikával, mely — elismerem— az utolsó 3 —4 évben mutatott ugyan javulást, gyökeresen szakítson; tekintettel arra, hogy lesz alkalom a törvényjavaslat részletein javítani, a törvényjavaslatot mégis elfogadom a részletes vita alapjául. Szükséges lesz a javaslaton számos változást tenni és azt hiszem, hogy ez nem pártkérdés, mert itt arról van szó, hogy a relatíve lehető legjobb törvényt létesítsük. Minthogy a kormány engedett a legfontosabb elvi kérdésben, nem tehetem fel, hogy a kisebb kérdésekben ne volna hajlandó engedni. Kijelentem, hogy mindazon módosításokat, melyek be fognak adatni azon irányban, a melyet jelezni szerencsés voltam, el fogom fogadni és hogy magam is kérni fogom a t. ház türelmét néhány módosítás előterjesztésére. Elnök í A főrendiháztól üzenet érkezvén, kérem a t. házat, hogy a tárgyalást felfüggesztvén, az üzenetet átvenni s meghallgatni méltóztassék. B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur ! T. képviselőház ! Mély tiszteletteljelentem, hogy a főrendiház a képviselőháznak a Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt 1881. évre történt leszámolás megvizsgálására vonatkozólag hozott határozatához hozzá járult és azt országos határozattá, emelte és hogy a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot változatlanul elfogadta. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat tiszteletteljesen átnyújtani. (Éljenzés.) Elnök: A jegyzőkönyvi kivonatok fel fognak olvastatni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat). Elnök: E szerint a főrendiház a Magyarország és Horvát-Szlavonorságok közt 1881. évre eszközölt leszámolás megvizsgálása tárg3 T ában folyó évi márczius 12-én hozott 4119. számú képviselőházi határozathoz hozzájárulván, az országos határozattá lőn, a mi tudomásul vétetik és tudomásvéteí végett közöltetni foga horvát-szlavondalmát tartománygyüléssel. Továbbá a főrendiház a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot változatlanul elfogadván, ; zlegfelsőbb szentesítés czéljából ő Felségéhez szokott módon fel fog terjesztetni. Következik a tárgyalás folytatása, még pedig miután Steinacker képviselő ur a törvényjavaslat mellett szólt, az ellene feljegyzett szónokok közül György Endre. György Endre: T. ház ! Az előttünk fekvő javaslatot a tárgyalás alapjául magam részéről nem fogadom el. (Halljuk! Halljuk!) Megvallom, némi aggodalommal kérdeztem magamtól, midőn ezen megállapodásra jutottam, vájjon szemben azzal, hogy a mint látszik, a t. ház tagjainak bölcsesége legalább túlnyomó nagy részben ellenkező meggyőződésre jutott, van-e elég indok ezen külön megállapodásomra és hogy ha nincs elég indok, ne inkább engedjem-e magamat az ellenkező oldalról felhozott érvek által capacitáltatni. Megfontolásom eredménye azonban az volt, hogy a törvényjavaslatban foglalt s a régi, 1872: VIII. t.-czikktől eltérő intézkedések részben szükségtelenek, más oldalról pedig az ezen eltérő intézkedésekben letett elvek, különösen pedig az azokban foglalt tendentia veszedelmes. Ezeknél 17*
