Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-310

310. országos ülés mennyiben szintén megyei székhelyek lévén, mind a mellett nélkülözik azt, hogy egyúttal törvényszékek székhelyei is legyenek. Ezen szempontból tehát indokolva van a javaslat. De indokolják ezen intézkedést maguk a tényleg fennálló viszonyok is, mert kétségtelen dolog, mindenki, a ki a helyi viszonyokat ismeri, a mint ismerem én, tudja,hogy Szolnok városa Jász-Nagykun megyének legnagyobb fejlődésnek indult, legnépesebb városa; a megyének központja ugyan épen ugy nem, mint nem az se Karczag, se Jászberény, mivel mind a három város a megye szélén fekszik. De Szolnok mégis gőzhajózási és vasúti csomópont. Más kérdés az t. ház, hogyha Szolnok törvényszéki székhelylyé tétetik, mi történjék akkor azon két törvényszékkel, mely jelenleg fennáll Jász-Nagykun-Szolnok megyében ? A t. igazságügyminister ur mindkét törvényszék megszüntetésével egy új törvényszéket kivan Szolnokon felállítani. Ez az ő beadott, eredeti javaslatának álláspontja. A jogügyi bizottság ellenben kétségtelenül azon álláspontra helyezkedve, hogy most még, midőn a kir. táblák szervezésének időpontja előtt állunk, nem lenne talán ezélszerü a fennálló bíróságok számát megcsökkenteni, a mikor nem lehet azt sem tudni, hogy vájjon a kir. táblák szándékolt decentralisatiója a bíróságok számának apasztását, vagy talán épen megfordítva, szaporítását fogja-e igényelni, az igazságügyi bizottság — mondom — ezen feltételből kiindulva, azt mondja, hogy a Szolnok megyében jelenleg fennálló két törvényszék közül az egyik, a karczagi helyeztessék át Szolnokra, a másik pedig, a jászberényi, hagyassék meg mostani helyén. Ha már most nekem, tekintve magát az objeetiv igazságot, mint egész elfogulatlan szemlélőnek, kell a két javaslat felett ítéletet mondani, nem kétkedem kijelenteni, hogy én az igazságügyminister ur eredeti törvényjavaslatát pártolom. Az igazságügyi bizottságnak módosítása főleg azért nem tűnik fel előttem elfogadhatónak, mert azt tartom, hogy ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében két törvényszék lenne fentartandó, akkor azon két törvényszéknek székhelye inkább Szolnokra és Karczagra lenne helyezendő. Azt hiszem, hogy Karczag Szolnokkal szemben mindenkor több jogosultsággal fog arra nézve birni, hogy egy második megyei kir. törvényszéknek székhelye legyen, mint Jászberény ugyancsak Szolnokkal szemben, mikor ez utóbbi két város a megye szélén egymás közvetlen közelségében fekszik. Mellőzve azonban ezen, én reám nézve mindenesetre mellékjelentőségü kérdés további fejtegetését, én elismerem Szolnok azon jogosultságát, hogy akár a Jász-Nagykun-Szolnok megyei egyetlen törvényszéknek, akár ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében két törvényszék tartatik fenn, azok egyikének székhelyéül szolgáljon. De azon kérdés febr-uw 15. 1884. *jg merül itt fel t. képviselőház, hogy ha a végleges rendezés ideje nem érkezett még el, mint azt a t. igazságügyminister ur indokolásában mondja, a mint részben magam is elismerem és a mint a törvényjavaslat 1. szakaszának rendelkezése is tanúsítja, akkor ezélszerü, helyes és méltányos dolog-e Szolnokért, a jász-nagykun-szolnokmegyei viszonyok javításáért már most egy kivételes intézkedést tenni? Nem várhatnak-e ott is ép ugy a fennálló viszonyok javítására, rendezésére, mint a hogy várhatnak más törvényhatóságokban is, a hol ugyanazon viszonyok forognak fenn ? Csanády Sándor: Várhatnak! {Derültség.) Turgonyi Lajos: Nem várhatnak! (Derültség.) Csiky Kálmán: Vagy pedig t. kép\ iselőház,kérdem, hogy ha elismerjük annak jogosultságát, hogy Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyében bizonyos partiális megigazítás már most tétessék, akkor nem méltányos, nem helyes-e mindazon esetekben megtenni ezen partialis igazításokat, melyek az ottani viszonyoknál fogva, az ott szerzett tapasztalatok alapján, akár most, akár öt év múlva ugy is meg lennének teendők? Ha az általánosan kimondott elv alól ezt a kivételt teszszük, én azt hiszem, t. ház, hogy akkor nem szabad nekünk a kivételt csak egy esetre szorítanunk, a míg más esetek is vannak, a hol egyenértékű okok és egyenlő méltánylást követelő körülmények forognak fenn. Egy jogi elv azt mondja: „ubi eadem legis ratio, eadem fiat dispositio." Ennek a jogi elvnek nevében s a következetesség és a méltányosság szempontjából, midőn előre is bejelentem a tisztelt háznak, hogy én a részletes tárgyalás alkalmával a 2. §. kapcsán egy indítványt fogok benyújtani azon választókerület jogos érdekében, a melyet itt a törvényhozásban képviselni szerencsés vagyok: most kijelentem, hogy egyébként a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Turgonyi Lajos: Tisztelt képviselőház! (Halljuk!) Ha valaki tisztelettel s kegyelettel viseltetik a jászkunok történelmi múltja és a haza s nemzet érdekében sokszor a legválságosabb időben is tanúsított s kimutatott hazafisága és áldozatkészsége iránt, én a legmélyebb tisztelettel s kegyelettel adózom ezekért nekik. És irántuk való tiszteletem csak fokozódik sokszorosan, midőn azt tapasztalom s látom, hogy ők minden áldozatra készen, SZÍVÓS előszeretettel ragaszkodnak törvényadta ősi jogaikhoz és mindent elkövetnek, hogy annyi ezerekre ment anyagi áldozatuk árán megszerzett törvényszéküket továbbra is megtarthassák, nem rettenvén vissza még újabb áldozatok hozatalától sem. S teszik ezt a nélkül, hogy az Eris almáért, a törvényszéki székhelyért velük versenyző városra, Szolnokra kígyót, békát kiálta-