Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-327

327. országos ül^s utílrezins 13, (8S4. 375 nem volna helyes megengedni, hogy külföldről a méreg vagy a métely behozassék közéjök? {Ugy van! Ugy van! jobboldalon.) Ugy állítani tehát engem oda, mint a ki a magyarországi munkásosztályt megtámadom, mint a ki egyenesen háboriVra készülnék, mint a képviselő ur tette, hacsak az ember egészen mást nem akar állítani, mint a mi mondatott, egyáltalán nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Most, mielőtt mégis befejezésül szólnék, arra a másik interpellatióra is kiterjeszkedem. (Halljuk!) Én sem fogom megnevezni, még azt sem fogom mondani, hogy milyen vagyonú vagy születésű hölgy volt, mert ha az ember annyira jelez valakit, hogy igen sok ember kitalálhatja, hogy kiről van szó, akkor a kiméletesség csak illusió és akkor az nem kiméletesség, hanem nagyobb érdekköltési szándék. (Ugy van! jobbfelöl) De nem arról van itten szó, hanem méltóztassék meggondolni: ha egy országban egy ember — mert róla van szó, nem az asszonyról és nem kutatta azt, az én tudtommal legalább senki, hogy férje-e valóban az asszonynak vagy nem — ha, mondom, egy ember jár-kel az országban, nagy, berezegi névvel felruházva magát és mikor gyanús levén a viselkedése, megkérdeztetik : igazolja, hogy kicsoda? és megtagadja; akkor azt mondják: különben kénytelenek leszünk elbánni az úrral és azután látják, hogy álnév alatt jár; felszólittatván, egy darabig mentegeti magát, hogy Írásai elvesztek, azután feljön Budapestre s azt mondja: még nem tudom igazolni magamat; alulról kényszerült levéllel — gondolom, nem tolonczútlevéllel — feljön s azt mondja: az irataimat nem tudom előteremteni, adjatok időt; az mondatik : jól van, 8 nap vagy 10 nap, a mint a képviselő ur mondja, hogy itt lehetett s az alatt sem tudja igazolni, hogy kicsoda, más utón pedig a hatóság megtudja, hogy bizony nem herczeg, hanem egy Bécsből elcsapott kellner: (Zajos derültség) hogy akkor azután ne lehessen elbánni vele, azt én be nem látom. (Hosszan tartó élénk derültség és helyeslés.) Hogy az az asszonyság tartozik e köszönettel a képviselő urnak, hogy ügyét itt oly körülirással, melyből azt hiszem, igen sokan ráismertek, előadta, a felett döntsön kiki maga. (Derültség.) Eötvös Károly: Valamennyi hírlap tele volt az ügygyei! Tisza Kálmán ministerelnök: Különben t képviselőház, megígértem, hogy ha valami rettenetest látna valaki, vagy a képviselő ur — mert megvallom, előre feltettem róla — azon általam jelzett tolonczrendszabälyokban, melyek ma életben vannak és melyek igazi eredetöket körülbelől kevés módosítással, azon korból vették, de a melyet a képviselő ur jelzett, melyeknek intézkedéseit fentarthatóknak kimondotta maga a törvény is, ! hogy ha azokban, a mit itt én előadtam, olyan valami borzasztót látnának, fentartom magamnak — megmondtam — igazolni, hogy semmi oly rendkívüli, borzasztó benne nincs. Nem akarok sok államra hivatkozni, csak kettőre, a franczia köztársaságra és Belgiumra. Nem tudom, hogy az egyik vagy másik valami olyan, hogy ugy mondjam, zsarnoki állam lenne, melynek szabályaira hivatkozni nem lehet. Francziaországban azt mondja a törvény és annak alapján a rendszabály, hogy „le ministre del' intérieur pourra, par mesure de police enjoindre k tout étranger voyageant ou residant en Francé, de sortir immédiatement du territoire frangais, et le fairé conduire á la frontiére." Ez a franczia köztársaság törvénye. Belgiumban hasonlag kimondja: „Le gouvernement, organe et ministre. de la loi, ne fait qu' user de son droit, loosqu'il lui enjoint de s'éloigner de certain lieu, d'habiter dans tel autre lieu du territorie ou ííiéme sortir du territoire. C'est le droit d'expulser, c'est une attribution, quinait du droit de legitimé défense et qui appartient aussi bien aux Etats qu' aux individus L'ordre d'expulsion est une mesure de haute police. Cet ordre est d'aillleurs exécutoire par lui-méme, c'est ä-direqu'iil est dansledomainepouvoir executif, et qu íl ne nécessite pag íintervention de l'autorité judiciaire." Ezt mondja az a Belgium, melyet még Angliában is minta államnak tekintenek. Ezeket feltüntetéséül annak, hogy a képviselő ur vádjai menynyiben alaposak erre nézve. És meg kell jegyeznem, hogy sohasem mondtam, hogy azért kell üldözni őket, mert nem használnak, hanem elmondtam, hogy minő múltú egyének azok, elmondtam, hogy milyen irányzatnak szolgálnak és ezzel igazoltam a kiutasítást. Csak azt mondtam még, hogy ily egyének itt tartásából nem hiszem, hogy a fővárosnak, vagy az országnak haszna lehetne. Nem azért, mert nincs haszna, hanem azért, mert ilyen irányzat mellett dolgoztak a múltban, tartottam és tartom igazoltnak kiutasittatásukat. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Különben a képviselő ur, midőn elmondja felelete végén, hogy azért, mivel másutt vannak ilyenek, nem kell, nem szabad a munkás osztálynak neki esni és azt provocálni. Én sem szóval, sem tettel a munkás osztálynak neki nem estem ; hogy az egyszerűen ráfogás, azt már az imént jeleztem, mert ép az ellenkezőt mondtam. De vájjon azért, mert még nálunk ily eset nem volt —a képviselő ur, hogy legyen, szájukba adja a mentséget, Eötvös Károly: Nem mondtam! (Mozgás.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nem mondta, hogy a kormány provocálja, ha lesz is valami, de azt mondta, hogy nem kell erőszakosan | provokálni oly módon, a mint történt, mert igy