Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-326
326. orszőgos ülés márezius: 12. 18-S-l. 353 az ügyészség részéről ezen akaratában meggátol- ] tátott. A bűnperiratokat magam átnéztem és láttam a beeskereki törvényszék végzését, mely azért hozatott, hogy a törvényszék az ügyészség beavatkozása és utasítása ellen tiltakozzék. De midőn a vizsgálóbíró a térképeket lekérte, mert a nélkül nem lett volna megtartható, az ügyész utasította a, vizsgáló birót, hogy arra nincs szüksége neki s a vizsgáló biró, hogy védhesse magát, a szakértőkkel, midőn befejezték a vizsgálati jegyzőkönyvet, aláíratta velők azt is, hogy „a térképek és a rajzok beszerzése nemcsak indokolt, de a nélkül a szemle teljesítése teljesen lehetetlen lett volna". Es vájjon a vizsgáló bírónak melyik államban van szüksége arra, hogy a vizsgálat teljesítéséhez szükséges adatok beszerzése miatt előre önigazolásról gondoskodjék és ez iránt a műszaki szakértőktől nyilatkozatot szerezzen. Én részemről ezen vizsgálati jegyzőkönyvnek többi részét nem olvasom fel, mert igen hosszú. Mellékelni fogom mindenesetre interpellatiómhoz, a benne feltett kérdések nagyobbrészt a palástolási kísérletre vonatkoznak és arról ad véleményt. Ezen szakértői jelentés következtében a Curia egybehangzólag a törvényszék és királyi táblával a bűnfenyítő vizsgálat folytatását, szóval a rendes elővizsgálatot el is rendelte. És a nélkül, hogy engem újból mint károsodott felet kihallgattak volna, hogy nyilatkozzam részletesen, mert én voltam a feljelentő.Folyó hó6-án kaptam a beeskereki kir. törvényszék végzését, melynek alapján a bűnfenyítő vizsgálat az itt elkövetett visszaélésekre nézve beszüntettetett és pedig a következő indokoknál fogva. (Olvassa) : A további bűnvádi; eljárás megszüntettetik. Indokok: A kir. ügyész a további bűnvádi eljárást csalás tényálladékának hián) T a miatt beszüntettetni indítványozta azon okból, mert az előny omozás büntetésre méltó cselekményre utaló adatokat ki nem derített és bűnvádi vizsgálat megindítására semmi támpontot nem nyújtott. A közvádló ez indítványa alapján és azon elvek alkalmazása mellett, mik a jelen előnyomozási ügyre vonatkozólag a m. kir. Curia által 1883. évi június hó 9-én 4886. sz. a. hozott végzésnek indokaiban kifejtetnek, a bűnvádi eljárást megszüntetni kellett a nélkül, hogy a bíróság az ügyészi indítványban kifejtett indokok ellenzésébe és bírálatába bocsátkoznék, illetve arra hivatva ismerné magát. Ugyanis a m. kir. Curiának fent hivatkozott végzése indokaiban határozottan kimondva lett: a) hogy hivatalból üldözendő bűnesetekben a bűnvádi eljárás csakis a kir. ügyész indítványa alapján indítható meg és folytatható, továbbá, hogy a büntető törvénykönyvben kivételt nem képező esetekben a kir. ügyész indítványának vissza- j KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. XV. KÖTET. vonása a bűnvádi eljárás feltétlen megszüntetését eredményezi; b) hogy a feljelentést tevő fél, Rohonezy Gedeont illetőleg nem forog fenn azon eset, melynél fogva a feljelentése tárgyát képező büntetendő cselekmény által magánérdekeiben közvetlenül károsittatott volna és igy törvény értelmében csakis hivatalból üldözhető bűneset áll kérdés alatt. De a törvényszék ezen végzése, illetőleg az ügyész ezen indítványára fel kell még olvasnom Fekete Zsigmond képviselőtársamnak és Duka Achill szakértőnek pótnyilatkozatait. Fekete Zsigmond a következő válaszokat adta a hozzá intézett hason kérdésre (olvassa): 1. A felméréseknél mutatkozó különbözetek természeti okoknak nem tulajdoníthatók. 2. Mert ha azokat a természeti okok idézték volna elő, ily különbözetek vagy épen nem látszanának, vagy a víz kimosásai miatt ellenkező különbözetek állottak volna elő: t. i hogy a vállalkozók több munkát teljesítettek, mint az tervszertíleg kötelességük lett volna, de a mutatkozott különbözetek épen azt adják tudtul, hogy jóllehet a viz eddig is tett kimosásokat, a vállalkozó nem teljesíthette azon munkát, mely a tervekben és az azokat kisérő műszaki leírásokban eléje szabatott. 3. A szakértők által eszközölt felméréseknél kitüntetett különbözet jelentékeny, ugy hogy azt az ily nagyobb mérvű szabályozási munkálatoknak — különösen tekintetbe véve a magas áregységeket — számba venni kell. Hogy miként keletkeztek ezen különbözetek, arra nézve alólirott megengedi, hogy egyes ki nem kerülhető mérési hibák is közrehatottak, de ezen különbözetek keletkezését alólirott nagyban és általában annak tulajdonítja, hogy a tervrajzokban kitüntetett alapvonal (kötővonal) nem volt fodrozva s igy sem azt, sem a meder tengelyvonalát a természetben a rajzoknak megfelelően biztosan kitűzni nem lehetett. Hozzájárult, hogy a vállalkozó részére eszközölt felméréseknél (kereseti kimutatásokban) a mérések nem a kötővonaltól történtek, hanem mindig csak a meder szélétől. Mert ha a kötővonaltól esz közöltettek volna ama, mérések, jóllehet miként fentebb hivatkoztam, a természetben megállapított kötővonal hibás — a munkakülönbözeteknek azonnal ki kellett volna tűnni, illetőleg a munkavezető mérnök figyelmeztetve lett volna, hogy abnormitások fordulnak elő. Felolv. s. h. b. és aláirta Fekete Zsigmond s. k. mint szakértő és Ruttkay s. k. v. biró. Ezt mondja Fekete Zsigmond. Duka Achill a következő vallomást tette. Miután a vallomást Horvátországban németül tette, azt, én is németül leszek bátor felolvasni (olvassa): Es ist nicht anzunehmen, dass die Hoch45
