Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-326
346 **2ö. országos iilcs márczlus 12. 1884. budapest-zimonyi vasút szabadka-bajai szárnyvonalának kiépítéséről, végül a munkács-beszkidi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatokra nézve mindkét ház közt a teljes egyetértés létrejővén, ezen törvényjavaslatok legfelsőbb szentesítés czéljából szokott módon ő Felségéhez felterjesztetni határoztfitnak. Következik az indítvány- s interpeliatiós könyvek felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpeliatiós könyvben a következő két bejegyzés foglaltatik: Rohonczy Gedeon — az igazságügyministerhez, a Tisza-szabályozásnál elkövetett visszaélések miatt folyamatba tett bűnfenyítő vizsgálatnál akir. ügyészség, mint az állam érdekei képviselőjének ez ügybeni eljárása és magyarázatra szoruló beszüntetési indítványa tárgyában. Továbbá: Thaly Kálmán — a honvédelmi ministerhez, a Bosznia és Herczegovinát megszálló magyar és német csapatok közt történt nagyobb mérvű verekedés tárgyában. (Derültség.) Elnök: A képviselő urak interpellatióikat az ülés végén meg fogják tehetni. Következik a napirend, még pedig első sorban a szerzői jogról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-c a szerzői jogról szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban megszavazni, igen vagy nem? {Megszavazzuk !) Azt hiszem,kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat megszavaztatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházzal közöltetni határoztatik. Minthogy a főrendiház ma déli 12 órakor ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek a szerzői jogról szóló törvényjavaslat végleges elfogadására vonatkozó kivonatát hitelesíteni, hogy a törvényjavaslat és a jegyzőkönyvi kivonat a főrendekhez azonnal átvitessék. Tibád Antal j egyzö (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesíttetik. Következik a zárszámadási bizottság jelentése a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között az 1881. évre eszközölt leszámolás megvizsgálásáról. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jelentést). Elnök : A tanácskozást megnyitom. Az első szó az előadót illeti. Lukács László előadó: T. ház! Az 1868 : XXX. t.-cz. és a Magyarország és HorvátSzlavonországok közt azon idő óta létrejött toI vábbi kiegyezési törvények intézkedésének képezi folyományát az, hogy a t. pénzügyminister ur minden évben elkészittetti a leszámolást Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt. Ezen leszámolás 188l-re is elkészíttetvén, miután azt az állami számvevőszék megvizsgálta, a t. ház rendelkezése nyomán az a zárszámadási bizottsághoz utasíttatott előleges tárgyalás és jelentéstétel végett. Ezen leszámolással szemben az első kérdés az, vájjon megfelel-e azon szabályoknak, amelyek szerint az ily leszámolásoknak készittetniök keli, melyek pedig részint országos törvényekben, részint országgyűlési határozatokban, részint pedig azon vegyes bizottság j egyzőköny veiben találhatók fel, mely 1871-ben a két kormány, t. i. a magyar és horvát kormány kiküldötteiből állíttatott össze oly czélból, hogy a leszámolás módozatait közelebbről meghatározza. A mi a leszámolásnak első részét, t. i a közösügyi pénzkezelésre vonatkozó leszámolást illeti, ez magában foglalja azon bevételeket és kiadásokat, melyek a magyar korona összes országaira nézve közös természettel birnak. Ezen leszámolással szemben a zárszámadási bizottságnak kötelessége volt mindenekelőtt megvizsgálni, hogy vájjon az abba felvett bevételi és kiadási tételek csakugyan közös természetűek-e és nincs-e azokban oly bevétel vagy kiadás, mely közös természettel nem bir, mely tehát a közösügyi leszámolás körébe nem tartozik. A mi az elsőt illeti, van szerencsém a bizottság nevében kijelenteni, hogy a leszámolás készítői a tételek kiválasztása tekintetében kellő óvatossággal jártakelés hogy e tekintetben a közösügyi pénzkezelés megfelel nem csak az idevonatkozó általános szabályoknak, hanem hogy 188l-re vonatkozólag elégtétetett azon országgyűlési határozatoknak is, melyek a mnlt évben az 1880-iki leszámolás tárgyalása alkalmával hozattak és a melyekhez a főrendiház is hozzájárult. E határozatok értelmében bizonyos tételek, melyek azelőtt a leszámolás tárgyát nem képezték, bevétettek a leszámolás körébe, így történt pl. a hadmentességi díjjal; más tételek pedig, melyek az előtt a leszámolásban foglaltattak, abból kihagyattak, pl. a keleti marhavész elfojtása czéljábólHorvát-Szlavonországok által kiadott összegek, miután bebizonyult, hogy az autonóm budgetből fedeztettek, ezek tehát a közös leszámolás tárgyát nem képezik. Van szerencsém jelenteni tehát, hogy ezen leszámolás egészen szabatosan készült. A mi az eredményt illeti, ez a következő: A magyar korona országainak bruttó közös kiadásaiból levonván a közös bevételeket, mutatkozik közös tiszta kiadás a magyar korona országaiban 1881-ban 157.037,000 frt. Ezen 157.037,000 frt 557°/o-a azon hányad, a mennyivel Horvát-Szlavon| országok a közös költségekhez járulni tartoznak,
