Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-323

'íi'l orszitg<*s ülé s márczins 6. 1S84. 315 mit az 1878: XXIV. t.-cz. 25. §-a részükre bizto­sított és kérem, hogy módosítványomat elfogadni méltóztassék. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz, jegyző {olvassa): „A 8. §. 8. számú bekezdésében az {57* helyett tétes­sék 4, a 67* helyett 5, és a 7 helyett 6 fok." Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A módo­sítványt nem fogadhatom el, mert a törvény lénye­ges intézkedése az, hogy adóemelést tartalmaz. Csak a tekintetben tartozom rectificatióval a t. háznak, hogy ne méltóztassék azt hinni, hogy a nagy gyárakra nézve adóemelés nem történik, mert a képviselő ur ugy tüntette fel a dolgot, hogy azok tulaj donképen nem részesülnek adó­emelésben, sőt ellenkezőleg, ha jól vettem ki sza­vait, 30% kedvezmény* emlegetett. A dolog nem ugy áll. Az adóemelés súlya tiüajdonképen a nagy gyárakra esik. Itt tulaj don­kép az adótétel alapján, melyről itt sző van, az emelést igen nehéz kiszámítani és pedig azért, mert a különböző gyáraknak termelési képessé­gétől függ az tulajdonkép, mennyit képesek elő­állítani, hanem igen egyszerűen és biztosan ki lehet számítani az adó összegéből. Az adó összegére fek­tetett számítás alapján mondhatom, hogy a nagy gyárakra esik az adóemelés 83— 90%-a, a kisebb gyárokra csak 10 — 17%-a. Ne méltóztatassék tehát azt mondani, hogy itt az adóemelés súlya ez utóbbiakra esik. Másfelől méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ezen emelést is lényegesen leszállítja egy körülmény, t. i. a visszatérítésnél levő 10% pót­lék, melyben eddig nem részesültek, mert ez egy új intézkedés. Ha még ezt is hozzá méltóztatnak venni, természetes, hogy a tulajdonképi adóemelés igen lényegtelen arányokban fog mutatkozni, sőt a mennyiben ezen gyárak ezentúl is egész korlát­lanul rendelkezhetnek a keverés és a főzési idő tekintetében holott a nagy gyárak terménye van kötelezőleg adó alá véve s igy természetes, hogy e tekintetben, igen nagy megszorítás alá esnek és igy még az adózási arány és a megterheltetési arány is sokszorosan javul a kis gyárakra nézve ezen tétel által, mint eddig volt. Ajánlom az eredeti szöveget elfogadásra. Helyeslés jobbfelöl.) Elnök.' T. ház! Ha szólni senkisem kiyán, következik a szavazás. A 8. §-hoz Ugron Ákos képviselő ur azon módosítást tette, hogy annak utolsó bekezdésében 57* helyett tétessék 4, 67^ helyett 5, 7 helyett pedig 6. Az első kérdés az, elfogadj a-e a ház a szöveget változatlanul szemben ezen módosítással? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s igy a módosítvány elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa a 9 . §4). Ugron Ákos: T. ház! A t kormány többször hangoztatta azt, hogy a mezőgazdasági szempontot respectálta e törvényjavaslatnál és minthogy ma­gamnak is az a ezélom, hogy a szesztermelés, a mint annak idejében a t. ministerelnök ur is kinyi­latkoztatta, minél nagyobb mértékben elteijedjen és a mezőgazdasággal szorosabb összefüggésbe hozassék a szesztermelés, különösen akkor, a mikor a gabonaárak alacsonyak és az nagy nehe­zen értékesíthető, minthogy a gabonaárak emelke­désére a múltban és valószínűleg a jövőben is az amerikai verseny folytán számítani alig lehet, bátor vagyok azt indítványozni, hogy a 2. pont alatt ezen szám 5, 4 re leszállittassék, vagyis azon föld­mennyiség, amely kívántatik ahhoz, hogy a mező­gazdasági szeszgyárak bizonyos mennyiségű szeszt termelhessenek. Ez az egyik módosítvány. A másik már nem módosítvány, hanem indít­vány, melyet mint új szakaszt van szerencsém be­nyújtani. Minthogy többszöri felszólalásaimban constatáltam azt és ezzel szemben egyetlen egy alapos indok sem hozatott fel, hogy azen adótör­vény a kisebb szeszgyárosokat határozottan sújtja, különösen nálunk Erdélyben a székelyföldön, a hol a vasút hiánya folytán az ottani nagyobb szesz­gyárak alig tudnak existálni, a hol igazán manap­ság csak a moslékból bevett összeg, vagy is a marhahizlalás az igazi haszon, szükségesnek talá­lom, hogy mindazon kedvezmények, melyekben a mezőgazdasági gyárak részesülnek, ha hasonló erjürtartalommal dolgoznak, a kisebb székelyföldi gyárak is részesüljenek. Elnök: A módosítvány és indítvány fel fog olvastatni. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa): Ezen kedvezmény kiterjesztetik azon nem mező­gazdasági szeszgyárakra is, melyeknek a napon­ként megadóztatandó erjürméretük 45 hektolitert meg nem haladnak. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A t. képviselő ur két indítványt terjesztett be. Az egyik vonatkozik arra, hogy az űrtartalom egy egy hektoliterjére ne 5 hektárnyi terület essék, hanem négy. Erre nézve azt vagyok bátor meg­jegyezni, hogy ez nem új intézkedés, mert ez az 1878 : XXVI. t.-cz.-ben szintén benfoglaltatik. Kér­ném azért a szakasz változatlan elfogadását. A másik indítványával a t. képviselő ur ismét a gazdasági szeszgyárak érdekét akarta előmozdítani. Már a 4. §-nál tett a t. képviselő ur hasonló módosít­ványt, én nem láttam át akkor sem, hogy ez a gazdasági szeszgyárak érdekében volna, valamint most sem tudom azt felfogni. Azért kérem meg­hagyni a szöveget. Ugron Ákos: T. képviselőház! Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Felszólalásom két tárgyra vonatkozott. A mezőgazdasági és a kisebb szeszgyárakra, a melyek 45 hektoliternél 40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom