Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-305

305. országos illés február 7. 1884. Cjjg hatlannl ragaszkodom, melyek között a felebaráti szeretet a legsarkalatosabbak egyike: (Általános élénk helyeslés) ugy politikai, mint morális szempontból, határozottan el kell ítélnem az oly agitátiót, melynek subjectiv és gyűlölködést terjesztő czélzatai mind a két alapelvbe ütköznek, (Általános sa,jos helyeslés.) És ha már erre vonatkozólag, a mi nem volt szándékomban, ennyit mondottam, nem tehetem, hogy ne reflectáljak pár szóval Eötvös Károly igen t. képviselő ur minap elmondott beszédjének egy passusáxa. {Halljuk!) O t. i. az antisemitismust többféle kathegoriákba osztván, a többek közt, — a többi kathegoriákkal nem foglalkozom — hivatkozott a főpapoknak és egyáltalában a papságnak antisemitismusára. En nem tudom, hogy a t. képviselő ur honnan vette ezt? Tudtommal — és igen szomorú volna, hogy ha ez másként volna — nincs egyetlen egy főpapja Magyarországnak, nincs egyetlenegy egyházi előkelőbb helyet elfoglaló egyéniség Magyarországon az össze? keresztény felekezetek között, a kitől az antisemitikus mozgalom a legcsekélyebb bátorítást kapta volna; és ha netalán az alsó papság sorában találtatnak itt-ott egyesek, kik ezen mozgalommal karöltve járnak, a mint hogy magam is tudom, hogy ez itt-ott előfordult, hát én ezt egy véghetetlen szomorú eseménynek, illetőleg jelenségnek tartom és a magam részéről nem tehetnék egyebet, minthogy — a mennyire befolyásom köre terjed, a mennyire az én szavamra egyáltalában valamit adni az illetők hajlandók, épen a vallás szolgáit és épen a keresztény vallás szolgáit és első sorban azon egyházéit, melyhez tartozni szerencsém van, kérve kérjem, hogy ezen mozgalomnak lényegében keresztényellenes jellegét 'félre nem ismerve, azzal minden közösséget vissza. utasítson. (Zajos helyeslés. Zaj az antisemiták részéről.) Én nem tehetek róla, azt előre láttam, hogy az antisemita uraknak nem fog tetszeni, a mit erről a tárgyról elmondanom kell; de én hozzászoktam, hogy minden tárgyban véleményemet elmondjam, tekintet nélkül arra, hogy kinek tetszik, kinek nem. (Helyeslés.) Én nem is azért említettem fel ezen jelenlegi társadalmi betegségeket, hogy itt annak lényegéről értekezzem, hanem azért, hogy annak forrásairól és esetleges gyógymódjairól szóljak. Hogy minő befolyása voltat, kormány magatartásának az antisemitismus fejlődésére, minő hibákat követett el a t. kormány specialiter ezen mozgalomnak egyes tüneteivel és jelenségeivel szemben, arra nem tartom szükségesnek kiterjeszkedni, ezt tették előttem mások; de nemcsak azért nem terjeszkedem ki reá, mert már előbb megtörtént, de mert az én legmélyebb meggyőződésem az, hogy az antisemitismusnak egész jelentősége KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XV. KÖTET. j abban van, hogy az bizonyos társadalmi állapotok kifolyását képezi, a melyek elterjedtek a mi népünk közt és hogy minden kuruzsolgatás, mely a zsidókérdésre mint olyanra akar vonatkozni, legyen az akár-az antisemitáké, akár azon t. uraké, a kik izraelita polgártársainkat egy hivatalos hitvallás kiadására akarják szorítani, (Derültség) legyen az akár azon egyébiránt kötelességszerű, de kizárólag policialis tevékenység, melyet e tekintetben a t. kormány magáénak ismer, legyen az akár a többé-kevésbbé sikerült kifejtése oly elveknek, a minőknek imént magam is kifejezést adtam s melyekben az országnak óriási többsége osztozik, mint mondom, minden az ilyen specialiter az úgynevezett zsidókérdésre irányozott kuruzsolás mat gán a dolgon absolute nem segíthet, csak árthat; mert a mennyiben annak jelentősége van, gyökeresokkal mélyebben fekvők és nem a sympthomákell gyógyítani, hanem magát a. bajt, a betegséget,, {Helyeslés bálfélöl.) De t. képviselőház, mi az a baj tehát, a melynek sympthomáját képezi azantisemi, tismus terjedése? itt megint azon helyzetben vagyok, hogy a mit ezen a téren elmondandó leszek valószintileg ismét más uraknak nem fog tetszeni, a mint az, mit előbb mondtam, a ház emez oldalának (a szélső baloldalra mutat) némely padjain helyesléssel nem találkozott. {Mozgás a szélső baloldalon. Felkiáltások: Némely tagjainál!) A helyreigazítást e tekintetben szívesen elfogadom. A baj, melynek sympthomáját az antisemitismus neve alatt ismert mozgalom képezi, mindenekelőtt egy gazdasági baj. A gazdasági baj pedig abban áll, hogy azon rögtöni átmenetben, mervén népünk keresztülment a natural-gazdasági alapokról a pénzgazdaságra, nem volt gondoskodva egyúttal egy a tőkének áldásait mindenfelé egyenlékenyen és igazságosan kiosztó hitel szervezetről és nem volt gondoskodva egyúttal a gyengéknek kellő oltalmáról. Ennek folytán a pénztőke, különösen ennek vidéki elágazásaiban, olyan fokú hatalomra emelkedett a kisebb földbirtok, de a kisebb iüaros vállalkozó felett is, hogy ezen osztályok annak sokkal inkább veszélyeit, sokkal inkább pusztító mint termékenyítő hatásait érzik. Ezen állapotból fejlődött egy bizonyos általános ingadozása a kisebb gazdasági existentiáknak, mely gyakran együtt járhat a termelés quantumának fokozásával •, ezen bajból fejlődött azután az, hogy miután a pénztőkének ezen birtokosai eddigi foglalkozásuknál fogva természetesen igen nagy részben zsidók voltak, az ingerültséget, mely a pénztőkének ezen okokból előállott túlkapásai és veszélyei ellen támadt, könnyű volt az előbb említett agitatiónak a zsidók mint zsidók ellen fordítani. S én meg vagyok győződve t. ház, hogy addig, mig mód nem találtatik arra, hogy egy egészséges, életerős és a pénztőkét mindenfelé egyenlékenyen •t