Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-321

256 320. országos ülés márczins 3- 1884. törvényjavaslatot benyújtani a hozzá csatolt indo- | kolással együtt, az 1840: X. t.-cz.-ben szabályozott hatósági illetékességek módosításáról. Kérem, méltóztassék ennek kinyomatása és szétosztásáról intézkedni és előzetes tárgyalás végett a közlekedési bizottsághoz utasítani. Elnök I A benyújtott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a közlekedési bizottsághoz utasittatik. Lukács László, a zárszámadási bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém benyújtani a zárszámadási bizottság jelentését a földadószabályozás czéljaira 1883. évben engedélyezett hitel túllépéséről. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A zárszámadási bizottság benyújtott jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Egyéb bejelentés nem lévén, következik a ^munkács-beszkidi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg elfogadni? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot elfogadta, minélfogva az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendi házhoz át fog küldetni. T. ház! Következnék most a pénzügyi bizottságnak „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t.-ez. módosításáról, valamint a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készítésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről" szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentésének tárgyalása. . Mielőtt a vitatkozást megnyitnám, jelentem a t. háznak, hogy a pénzügyminister ur a maga részéről megbízottnak ezen törvényjavaslat tárgyalásához Ludvigh János ministeri tanácsos urat jelentette be, a kit tehát a házszabályok 144 §-a értelmében a szólás joga meg fog illetni. Azt hiszem t. ház, a pénzügyi bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A szeszadó reformja nagyfontosságú érdekkel áll kapcsolatban, mert annak kihatásai mezőgazdaságunkkal és iparunkkal a legközvetlenebb összeköttetésben állanak. A mezőgazdasággal annyiban, a mennyiben egyfelől a talaj termékenyítés, másfelől a marhatenyésztés, különösen a marhahizlalás, mely egyúttal jelentékeny kereskedelmi ágat és kiviteli czikket képez, vele szoros összeköttetésben áll, annak fejlődésével emelkedik és csökkenésével apad. Másfelől mint ipar, igen jelentékeny helyet vívott ki magának hazánkban s nem csak fejlődésénél és adóképességénél fogva jelentékeny közgazdasági tényezővé lett, hanem egyszersmind sok mellékiparágat, mint a kádár-, gépész- és más iparágakat is jelentékenyen táplál, a munkásosztály nagy részének kenyeret ad, különösen a vidéken oly évszakban, midőn a mezei munka nekik kenyeret nem nyújt. Mint kereskedelmi ág pedig különösen Magyarország forgalmában az által vívott ki magának kiváló helyet, mert úgyszólván a magyar kiviteli czikkek között a legjelentékenyebb helyek egyikét foglalja el és mondhatni úttörővé lett. Némely piaezokat, melyek magyar czikkeket egyáltalában nem ismertek, legelőször a magyar szesz* foglalt el és ez által készített összeköttetéseket és tört utat más kiviteli czikkek és behozatali összeköttetésekszámárais. Végülpénzügyi szempontból szintén mindenesetre jelentékeny adóalapot képez, a melynek fejlődésével annak jövedelme arányban kell hogy álljon, az államháztartás szükségeinek fedezésére. Ezek a szempontok eléggé megvilágítják azon fontosságot, a melyet tulajdonítimi kell egyfelől a szesziparnak és másfelől indokolják azon óvatosságot, a melylyel el kell járnunk a szeszre vonatkozó törvények meghozatala és reformjánál. Ezek a szempontok lebegtek még az alkotmányos korszakot megelőzőleg, az absolut kormány szemei előtt is, midőn a szeszadóban az átalányozási rendszert hozta be, mert abból a feltevésből indult ki, hogy- az általányozási rendszernek megvan az a két nagy előnye, hogy egyfelől a gyárosnak szabadmozgását üzletének berendezésében, tökéletesbitésében és fejlesztésében megadja, másfelől pedig a gyárak közötti különbözőséget, t. i. a nagy és kis gyárak közt, a mezőgazdasági s ipari gyárak közt lehetőleg kiegyenlíti. Azonkívül pedig minthogy a két előbbi szempontból folyólag e rendszer a szeszipar fejlődését lehetővé teszi, az a feltevés is uralkodott, hogy ennek fejlődésével egyszersmind pénzügyi forrásképen is folytonosan emelkedni s igy az állami szükségek fedezésében mindig jelentékenyebb részt venni fog. Es nem is lehet tagadni t. ház, hogy az átalányozási rendszernek némely előnyei vannak. Előnyei azonban, melyeket előre bocsátottam, nem váltak be, nem csak abban a mértékben, a melyben feltételezve voltak, hanem lehet mondani, hogy bizonyos mértékben egyáltalán nem. A szabad mozgás, melybői a törvényhozás kiindult a gyártás berendezésénél, nem vezetett kiegyenlítésre. Ha elérte és tagadhatlan, hogy elérte, a fejlődés biztosítását, a felszerelés tökéletesbítését, mert a gyárosoknak érdekében volt ugyanazon űrmérték mellett és ugyanazon 24 óra alatt minél többet és