Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

318. országos nlós Mjrnár 28. 18S4. 227 kárára nem lesz. De van még egy pont, melyet szeretnék kihagyatni, nevezetesen a 62 §. 4. pontját, melyben ez mondatik: „Az egyes művek utánképzésének felvétele olyan műbe, mely lényegénél fogva irói műnek tekintendő, ugy hogy az utánképzés csak a szöveg értelmezésére szolgál." E ponttal, t. ház, ki lehet tekerni minden többi szakasz nyakát. A ki egy művet közöl, nem kell egyebet mondania, mint azt, hogy nem egyéb okból, hanem csak magyarázatul közli és akkor meg van engedve, hogy a képet közölje. Csak egy példát akarok felhozni, a sokszor emlegetett Munkácsy kép példáját. Azt mondja pl., hogy ismertetni akarja a Munkácsy iskola főbb vonásait, annak kezelését, ir hozzá egy kis szöveget és utánnyomattatja a képet annyi példányban, a mennyiben tetszik. Hiszen minden kép, mely könyvben vagy képes újságban megjelenik, mindig a dolog természeténél fogva a szöveg magyarázatául van. Néhol meg van fordítva a dolog, néhol azt mondják, hogy a kép van a szöveg magyarázatául, de annak, a ki a törvényt ki. akarja játszani, mindez nem fog nagy nehézséget okozni. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy ez alineát, mely egyenesen oda vezetne, hogy a többi szakaszok mind érvénytelenekké válnának, ha a kiadónak csak egy kis szöveget kellene a képhez irni, lehetne az irói műveket utánozni, méltóztassék kihagyni. Módosítványom tehát az: a 62. §. 5-ik pontja hagyassák ki. Mandel Pál: Már indítványom tételénél felhoztam s épen azért kértem a t. házat, hogy azt a bizottsághoz utasítani méltóztassék, mert magam sem voltam azon helyzetben, hogy indítványomat végleg szövegezhessem. A Jókai és Hoitsy Pál t. képviselőtársaimtól nyert felvilágosítások után beelégedve a kifejlődött eszmecseréve], indítványomat visszavonom. Teleszky István előadód T. ház! Mindenekelőtt Hoitsy t. képviselőtársamnak kivánok felvilágosítással szolgálni, azon aggályokkal szemben, melyeknek ő kifejezést adott, Itogy vájjon e törvény megvédi-e a képzőművészet termékeit. A szöveg, azt hiszem, semmi kételyre alapúi nem szolgálhat. Már a 60. §-ban világosan ki van mondva, hogy a képzőművészet, rajz, metszés, festés és szobrászat egészben vagy részben való utánképzése minden különbség nélkül a szerzőnek kizárólagos jogát képezi. E mellett a 61. §. első bekezdésében, melyet ő is idézett, ki van mondva és közbevetőleg legyen mondva, épen az irók és művészek társasága által ajánlott szövegben, hogy bitorlást képez, ha az irói mű más műfajban vagy nemben utánoztatik. Ebben mindaz, mit t. barátom idézett, benne foglaltatik. Ezen törvény még tovább megy, megvédi a képzőművészet alkotásait a t. barátom Nikolics képviselő ur által neheztelt harmadik bekezdésben az ellen is, hogy az építészet, ipar vagy kézműipar alkotásait utánoztassék. Hoitsy Pál: Ezt én is neheztelem! Teleszky István előadó: Ámbár a t. képviselő ur is nehezteli, én mindamellett ezen pont fentartását kívánom, azon indokokból, melyeket Mandel Pál t. képviselőtársam felemlített. Ha mi a képzőművészet alkotásainak hatályos védelmet akarunk tulajdonítani, meg kell azokat minden irányban védni. Ne méltóztassanak attól félni, hogy ez által az építészet, ipar, kézműipar meg fog béníttatni; az mindig tud magának tárgyakat találni, melyek a szerzői jog védelme alatt már többé nem állanak, sőt ha tetszik, a szerző szerzői jogát át is bocsáthatja, De ha át nem bocsátotta, miután a képzőművészeti alkotásnak többszörösítési jogát az ő kizárólagos jogának kívánjuk tekinteni, nem szabad megengedni, hogy azon alkotás az ő beleegyezése nélkül többszörösittessék, vagy utánoztassék. Én tehát ez indítványnyal szemben kérem a szerkezetet megtartani. Végül a mi Hoitsy t. képviselőtársam speciális indítványát illeti, én ahhoz, hogy a 62. §. ne gyedik bekezdése egyszerűen kihagyassék, hozzá nem járulok. Ezen §. összefüggésben áll azanthologia kérdésével. A mit az irói műveknél megengedünk, hogy bizonyos kisebb, már közzé tett dolgok felvétessenek oly művekbe, a melyek önálló alkotást képeznek és iskolai, egyházi vagy oktatási czélokra szolgálnak, ugy a rajzokkal sem szabad az egészen merev álláspontot elfoglalni. És legyen meggyőződve t. barátom, hogy a bíróság, ha Munka csynak a műve bitoroltatik és ahhoz csak egy kis szöveg fog alkalmaztatni, az nem fogja ezen 4-ik pontot alkalmazni, mert ez azt mondja, hogy csak olyan utánképzés engedtetik meg, a mely a sző veg értelmezésére szolgál. E fölött esetről esetre fog a bíróság a szakértők meghallgatásával dönteni. Azt hiszem, hogy e tekintetben elég védelem van. Ha a t. képviselőház ezen nézetemet nem osztaná, és a 4-ik pontot mostani szövegezésében fentartani nem kívánja, legfölebb ahhoz járulnék, hogy e pont tartassék függőben, illetőleg utasíttassák vissza megfontolás végett az igazságügyi bizottsághoz, hogy az esetleg jobban írja körül. Ahhoz pedig, hogy ez a pont egyszerűen kihagyassék, azon okokból nem járulhatok, a melyekből az anthologiät a törvény megengedi. Csanády Sándor: Nekem a 62. §. második bekezdésének végszavaira van egy módosítványom, a menivyiben ott az mondatik, hogy a 19. §-ban megállapított büntetés terhe mellett tilos. Én e kifejezést büntetés terhe „mellett" tilos, nagyon németesnek tartom. (Derültség.) Én pedig nem vagyok barátja semminek, a mi német. (Helyeslés.) Ugyanezért e szavak helyett, „terhe mellett tilos", e szavakat kívánnám tétetni: „terhe alatt tilos." (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, 29*