Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

318. országos ülés V ruír 28. 1884 223 legyen kénytelen kiadni egy szakértői vélemény beterjesztéseért. Ennélfogva ezen első bekezdést, mint szükségtelent, kihagyatni kérem. A második bekezdésre nézve hasonlókép van egy módosításom. Ezen bekezdés szerint érvényes határozathozatalra legalább 5 tag jelenléte szükséges. Mintán maga a bíróság, a mely az ily ügyekben el fog járni, két biróból és elnökből áll, miután az eddigi perrendtartási szabályok szerint a szakértők legfeljebb hárman szoktak lenni, akár hivatalból, akár a felek kérelmére rendelje el a bíróság, mindegyik fél egyet választ és a bíróság a harmadikat nevezi ki, következőleg hárman Ítélnek az egész kérdés felett, Hogy itt ekkora személyzet 5 szakértő, akármily jelentéktelen legyen az eset, miért szükséges, azt sem ezen szakasznak indokolásából, sem a minister előterjesztéséből nem lehet kivenni. Következőleg, hogy ezen szakasznak intézkedései a perrendtartás szabályaival egybe hangzásba hozassanak, elengedőnek találom, hogy ezen második bekezdés oda módosítassék, hogy az elnökkel együtt 3 szakértő legyen hivatva határozni. Nem is képzelhetem azí, hogy például egy fényképészeti mű bitorlása esetében miért kelljen a szakcsoportba tartozó szakértőket mind meghívni, nemcsak a fénykészeket, de a szobrászokat is és megfordítva. Módosításom tehát a következő: „ezen szakasz első bekezdése kihagyandó. A második bekezdés következőleg szövegezendő : Érvényes határozat hozatalához az illetékes szakcsoportból (31. és 32. §-ok) az elnökkel együtt három tagnak jelenléte szükséges". Duka Ferencz jegyző (olvassa a beadott módosítást). Teleszky István előadó: T. ház! Én ahhoz, hogyaz 1. bekezdés kihagyassék, azon szempontból járulok hozzá, mert az ügyrendben meg lesz határozható, hogy az ülésekre mely tagok, és mi módon hivassanak meg. E tekintetben az ügyrend talán az eset fontosságához és a körülményekhez képest meghatározhatja, hogy mely esetben szükséges minden tagot meghívni, s mely esetben lehessen kevesebb tagnak meghívása mellett is ülést összehívni. A 2. bekezdéshez tett módosításhoz azonban nem járulok. Először azért nem, mert az illető szakcsoport, melyet t. barátom e szakaszban megint felvétetni akar, nem létezik a törvényben, ennél fogva arra hivatkozni nem lehet. De nem járulhatok ahhoz sem, hogy a minimális szám ötről háromra szállíttassék le, mert ez nem olyan, mint az egyszerű szakértői bizonyítás a törvénykezési rendtartásban; itt egy bizottsági ülésről van szó, a melyben a kérdés elbírálásánál különböző kérdések foroghatnak fenn: átalános szerzői jog kérdésének kárösszeg kérdése stb., ennélfogva az, hogy a szakértők száma oly nagyon szállíttassék le, ezélszerű nem volna. De azt hiszem, hogy költség tekintetében sem lesz olyan nagyon terhelő az illetőkre, mert ugy lesz a berendezés, hogy az illető bizottság tagjai nem fejenként, hanem a bizottság véleményezése mint egész fogdíjaztatni és abban fognak azután a bizottsági ülésben résztvevők részesittetni. Egyébiránt e kérdések szabályozása is az ügyrendbe tartozván, én az 1. bekezdésnek kihagyását itt elfogadom. Azonban már ahhoz ragaszkodom, hogy a törvényben a minimális szám, amely szükséges, hogy a bizottság érvényes határozatot hozzon, ötben állapíttassák meg, mert arra kevés a három, ennélfogva Lázár Ádám t. képviselő ur második módosítványával szemben a második bekezdést eredeti szövegében fentartani kérem, nem ellenezve, hogy az első bekezdés kihagyassék. Thaly Kálmán: T. ház! Én megvallom, egy kissé csodálkozom a t. előadó ur engedékenységében, hogy itt az első bekezdés kihagyásába oly könnyen beleegyezett, a mennyiben én ugy vagyok meggyőződve, hogy igaz, hogy némely esetben nem volna szükséges minden tagot behívni, mert nehezítené a dolgot vagy több költségbe kerülne, de másrészről a bizottság egységességét minden tagnak meghívása minden esetre jobban fejezi ki. De továbbá a bizottság egységessége elvének fen tartásán kivül bátor vagyok a t. előadó urnak figyelmébe ajánlani azt, hogy igy az elnöknek mintegy túlhatalom adatnék, hogy oly tagokat hívhat meg, a kiket akar meghívni. Engedelmet kérek, én megvallom, hogy ilyen kérdésekben, mikor némely elnök talán elkövetheti azt a visszaélést, hogy azokat hívhatja be, akik igy vagy úgy fognak szavazni, nem mondom, hogy megteszi, de a lehetőség meg van rá, én sokkal helyesebbnek tartom, hogy minden tag hivassék meg, mintsem, hogy az elnöknek ilyen visszaélésre tér nyíljék. Vagy pedig azt kellene kifejezni, hogy minden tag, a ki az illető szakmához ért, hivassék meg; pl. egy fénykép-kérdéshez nem volna szükséges, hogy iró vagy tudós is meghívassák, ámbár nem ártana, mert hiszen már a foglalkozás rokonságánál fogva ezek is birnak a megkívántató qualificátióval. Én tehát az elnöki önkény elleni felfogás szempontjából óhajtom, hogy maradjon meg a szakasz ugy a mint van és kérem, hogy talán bővebb meggondolás után ehhez hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! A szakasz ezen intézkedésének az volt a czélja, hogy zárassék ki annak lehetősége, hogy az elnök csak némely tagokat hívjon meg és így habár nem hiszem az elnökről, de hogy a gyanúsításnak eleje vétessék, hogy bizonyos esetben csak olyanokat hí meg, a kik bizonyos irányban fognak szavazni és miután ezen lehetőségnek adott kifejezést Thaly képviselő ur, azt gondolom sokkal