Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-316

316. orsnágos ülés február 23 1SS4. 211 mészete megkívánja. Én tehát a 3. alineának a bizottsághoz visszautasítását, bővebb megfontolás végett, mind a tévedés, mind a saját gazdagodása erejéig való kártérítésre nézve elfogadom. Az első bekezdést változatlanul fentartandónak, ugy szintén az elzárásnak visszaesés esetében való alkalmazását mellőzendőnek vélem. Teleszky István előadó: T. ház! Én magam is különbséget kívánok tenni a beadott módosítványok közt; a szakasz 3. bekezdéséhez beadottakat elkülöníteni kívánom az első bekezdéshez beadott módosítványtól. Az a kérdés, hogy a menthető jogi tévedés mennyiben számitassék be és illetőleg eszközöljön büntetlenséget és mily formán határoztassék meg a kártérítés mérve, csakugyan igen fontos, és az itteni felszólalások is megmutatták, hogy a bizottságnak az a szövege, a mely ellen itt is. a bizottság kehelében is egyaránt voltak felszólalások, és ellenvetések, teljesen megnyugtatónak nem tekinthető. Én tehát nem ellenzem, hogy e kérdés bővebb megfontolás végett a bizottsághoz utasítassék, hogy a bizottság vegye fontolóra az e szakasz ellen beadott indítványokat és annak alapján terjessze be jelentését. A mi azonban az első bekezdésre vonatkozó módosítványokat illeti, azokhoz és nem járulhatok. Nem járulhatok először is Kőrösy t. képviselőtársam abbeli indítványához, hogy az első bekezdésből e szavak: „szándékosan vagy gondatlanságból" kihagyassanak; mert ebből azután nem az következnék, a mit ő akar levonni, hogy t. i. ugy sincs különbség a szándékosság vagy gondatlanságból elkövetett cselekvények büntetése között, tehát hagyjuk ki a distinctiót; hanem következnék az, hogy büntethető volna az is, a ki sem szándékosságból, sem gondatlanságból nem követte el a cselekményt. No már ezen momentumok egyikének vagy másikának létezése nélkül büntetést kiszabni nem lehet. Nem fogadom el azt az indítványt sem, a mely visszaesés esetére a büntetést fokozza. Még pedig Fenyvessy Ferencz képviselő ur elzáratással kívánja a fokozást, ehhez járult némi módosítással Nikolich Sándor t. képviselő ur; Lázár Ádám képviselő ur pedig a pénzbüntetés emelését kivánja. És itt bátor vagyok Lázár Ádám t. képviselő urnak megjegyezni, hogy nem érheti megrovás az igazságügyi bizottság tagjait azért, hogy ők módosítványokat tesznek. Mert ez épen azt mutatja, hogy a bizottság tagjai a bizottságban is teljesítették feladatukat és ha ott esetleg egyik, vagy másik nézetükkel kisebbségben maradtak, itt kísérlik meir nézetüknek érvényt szerezni, tehát itt is teljesítik kötelességüket. Én tehát a t. képviselő urnak ezen vádját visszautasítom. Áttérve most a módosítványokra, megjegyzem, hogy a Fenyvessy Ferencz képviselő ur móI dosítványa helytelen azért is, mert elzáratásra kívánja változtani a pénzbüntetést. Tudjuk, hogy a 2. bekezdés végsora nem elzáratás, hanem fogházra való változtatást foglal magában. De ettől eltekintve én részemről a cselekvényt nem tartom oly minőségűnek, hol a visszaesést oly momentumnak kellene tekinteni, hogy a büntetés fokoztassék Akár hány esetet tudnék nevezni magam is, hogy az egyszer elkövetett bitorlás sokkal nagyobb kárt okozott, mint a 2—3 ízben egymásután 10 - 15 év múlva elkövetett bitorlása a szerzői jognak. Azt hiszem, a törvényhozás eleget tett feladatának, ha megállapít egy elég nagy pénzbüntetési maximumul 1000 frtot, mig a minimum büntető törvényünk szerint 1 írtban állapíttatik meg; és ezen spatiumon belül elég lati tüdeje lesz a bírónak, hogy a megfelelő összeget válaszsza. Legyen szabad analógiaként hivatkoznom a büntetőtörvénykönyvre. Ott van a jogtalan elsajátításról a 376. §-ban a talált kincs elrejtése által elkövetett vétség, melyre a fogházbüntetés, vagy elzárás mellőzésével, tisztán csak 1000 frtnyi pénzbüntetés van megállapítva, mert azon bűncselekménynek a nyereségvágy lévén alapja, helyesebbnek mutatkozott a pénzbüntetés alkalmazása. A bitorlás is nyerészkedés czéljából történik, ezért tétetett itt is a pénzbüntetés és miután a cselekmény különben sem közveszélyes, hanem tisztán esak az Írónak, a szerzőnek érdekét sérti, nehogy megtorlás nélkül fosztassék meg az iró, ezért rendeli a szakasz a pénzbüntetést. És midőn ennél nagyobb bünfetés nem szükséges, de különben is ott van mindjárt a következő szakasz, melyben szigorítva ki van mondva, hogy a készülékek és a példányok elkobzandók. Ennélfogva, minthogy nem szükséges a módosítás, kérem a t. házat, méltóztassék az 1. és 2. bekezdést változatlanul elfogadni, a 3. bekezdést pedig a bizottsághoz visszautasítani. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 19. §-hoz 2 módosítvány adatott be. Körösi Sándor képviselő ur az 1. bekezdés első sorából e szavakat „szándékosan vagy gondatlanságból" kihagyatni kívánja. Ugyancsak az 1. bekezdéshez Lázár Ádám képviselő ur módosítványt adott be, mely szerint a második sorban előforduló „1000 frtig" után tétessék „ismétlés esetében 2000 frtig*, a többi része meghagyatik. Ugyancsak ezen irányban szóló módosítványt adott be Fenyvessy Ferencz képviselő ur, ki azonban a szakaszhoz hozzátoldani kívánja, hogy „a szándékos bitorlás ismétlés esetében a bitorló pénzbüntetéssel és 3 évig terjedhető elzárással büntethető, azonkivül Nikolics képviselő ur indítványozza, hogy „helyett" szó helyett „mellett* szó tétessék; ezeken kívül a 3. bekezdéshez Literáty t. képviselő ur adott be két módosítványt és j Mandel t. képviselő ur egyet. Azt hiszem, hogy