Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-314

J52 314. országos ülés A mi a kérdés lényegét illeti, nem akarok kiterjeszkedni azon eomplicatiókra, melyekkel ez ügy Fröhlich t. képviselőtársam által kapcsolatba hozatott, de annyit bátor vagyok megjegyezni, hogy a képviselőház közigazgatási bizottságának azon indokolása, hogy az átkebelezés mindkét községnek érdekében fekszik, mert saját hatóságait mindkét község közelebb kapná, ha az átkebelezés megtörténnék, meg nem czáfoltatott. Fröhlich t. képviseli! ur ugyan azt állítja, hogy Daruvár Buziástól épen olyan távolra esik, mint Lúgostól. Én ezt bátor vagyok a velem közlött hivatalos adatok alapján kétségbe vonni. De ha bár állana is az, hogy Temesvártól sokkal távolabb esik, mint Lúgostól, Lúgoson összes közhatóságait 8 másnemű hivatalait is megtalálja. Azt is felhozta Fröhlich t. képviselő ur, hogy Temesmegye közönsége nem hallgattatott meg újabban és nem egyezett bele az átkebelezésbe. Nem tudom, ismételt meghallgatás eszközöltetett-e, de a mennyire volt alkalmam a hivatalos adatokból meggyőződni, tudom, hogy egyszer mindkét törvényhatóság meghallgattatott és Temesmegye igen nagy készséggel egyezett bele, hogy Kussics az ő kötelékébe esatoitassék, de abba nem egyezett, hogy Daruvár kiszakittassék. (Derültség.) Bátor vagyok megjegyezni, hogy ez oknál fogva erre nagy súlyt fektetni nem lehet. De hivatkozott Fröhlich t. képviselő ur azon veszteségre is, melyet Temesmegye az adóképesség csökkenése folytán szenved. Bocsánatot kérek, de e kérdést nem egyedül Temesmegye szempontjából kell megítélni. En megengedem, hogy Temesmegye némi csekély veszteséget adóképesség tekintetében szenved, de méltóztassék felvenni, hogy Temesmegye ez időszerint a legnagyobb adóképességgel bíró megyék sorába tartozik, mert a 4-ik helyen áll, holott a terület és lélek számra nagyobb Krassóniegye, csak a 10-ik helyen következik adóképesség tekintetében. Én ezeknél fogva azt hiszem, hogy azon indokok, melyek a közigazgatási bizottság jelentésében felhozattak ezen pont támogatására, megczáfolva nem lettek és igy kérem at. házat, hogy ezen pontot a közigazgatási bizottság szövege szerint méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés.) Fröhlich Gusztáv : Ha szabad félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett felszólalnom, bátor leszek egy perezre a t. ház figyelmét igénybe venni. En semmikép sem mondtam, hogy Daruvár nem akarja, hogy Krassóhoz per absolute csatoltassék. Ez távol állt tőlem. Sőt elismertem, hogy e község már 1877-ben folyamodott az iránt és igy állítottam oda a dolgot, mert én is tudom, hogy a helyes közigazgatás követeli, hogy Darnvär Krassóhoz csatoltassék, hogy kárpótlásul nyerje a megye azt, a mi megilleti. Azt hiszem, hogy a ministerelnök ur meg fog nekem bocsátani, lm vele szemM>ruár 21 1884. ben megjegyzem, hogy a Nera vizén való túlfekvés a 3 községnek akadályt nem képezhet, mert azon vízen gyalog és kocsin át lehet kelni az évnek minden szakán. Csupán ennyit kívántam megjegyezni. Simonescu Leontin: Nem kívántam hozzá szólani a tárgyhoz, mert a törvényjavaslat 9. pont alatti rendelkezését, mely szerint Kussics községe Krassó-SzörénymegyébőlTeniesmegyébe és viszont Daruvár községe Temesmegyéből Krassó Szörény megyébe kebeíeztessék át, a helyi viszonyoknak minden tekintetben megfelelőnek, czélszerúnek találom s helyeslem. Kénytelen vagyok, azonban felszólalni és Fröhlich Gusztáv képviselőtársam felszólalására némely észrevételeket tenni. A törvényjavaslat t. i. egy új, főleg közigazgatási beosztást, vagy határkiigazítást tervez Krassó-Szörény és Temesmegye közt. Ezen beosztás most már a negyedik tiz esztendő alatt és sajátságos dolog, hogy valahányszor foganatba vették ezt a beosztást, mindannviszor Temesmegve kedvéért, mindenkor Temesmegye előnyére és Krassómegye kárára történt. 1873-ban, mikor feloszlatták a Határőrvidéket, bekebelezték az akkori Krassómegyében a fennállott szerb határőrezredből mind azon községeket, a melyek a Kárás folyón túl vannak, kivéve Fehértemplom városát. E város a körülötte fekvő községek közepette szigetet, enclavét képezett. Ha eltekintünk ezen város helyzetétől, az akkori felosztás kitűnő volt, megfelelt mindennemű közlekedésnek közigazgatási és helyi viszonyoknak, és a határt a két megye közt a Kárás folyó képezte. Tehát már ezen első alkalommal is kivételt statuáltak Temesmegye részére, a mennyiben Fehértemplom nem Krassó, hanem Temesmegye hatósága alá helyeztetett s habár ez egy unicum volt a kerületi beosztások történetében, Temesmegye ezzel sem elégedett meg, hanem annyira zaklatta a kormányt, mig utoljára bekebelezték Fehértemplom vidékét is Temesmegyébe. Ez volt a második beosztás, már pedig nem volt jó, sőt ellenkezőleg nagyon czélszerfítlen és természetellenes volt annyira, hogy a kormány nemsokára belátta, hogy e beosztást nem lehet fentartani az ottani népesség legdrágább érdekeinek koezkáztatása nélkül s csakhamar visszacsatolta Krassó megyéhez nem ugyan az összes átkebelezett községeket, hanem azoknak jó részét. Ez volt a harmadik beosztás. A negyedik pedig az, a melylyei ma foglalkozunk. Én a területi beosztásokat a megyék közt nem kívánom compensatiok utján eszközölni, ezen eljá^rást károsnak tartom és kárhoztatom és még mindig azt tartom, hogy ha a helyi viszonyok azt kívánják, hogy egy vagy több község az egyik megyéből a másikba kebeíeztessék át, ez által a haza nem részit semmit. Én megengedem, hogy Kussics