Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-313
313. országos ülő, fubruár 20. 18*4. 129 majd a községi pótadó rovására elmegyünk depu- j iatióval Pestre, majd megnézzük annak szépségeit. Ez alkalommal legyen szabad véleményt mondanom azon búcsújárókról is, a ki sűrűbben j meg sűrűbben jönnek Pestre minden alkalomból. Nemcsak itt a képviselőház folyosóin látunk ilyen frakkos és ködmönes bandákat, (Derültség) de még a ministeriumok kapuit is folyvást ostromolják ezek. Ezeknek a deputatióknak vajmi kevés hasz- \ nuk van. (Ugy van! Ugy van!) A minister ezektől I a deputatióktól nem tamil, mert meg van győződve, hogy az ügyet túlságosan színezve adják elő. A minister tehát nem hisz nekik. A deputatiók még kevesebbet tanulnak a ministertől, mert a minister üres phrázisokkal kénytelen azokat elutasítani.(Ugy van! JJqy van!) Az egész deputatiónak tehát nincs más eredménye, mint az, hogy a községi pótadó rovására a deputatio tagjai megnézik a főváros szépségeit, a lánezhidat, meg a sugárútat, megvacsorálnak Szikszaiban, azután re bene gesta mennek Imza. (Derültség balfelöl.) Hogy mily csodalatos dolgok történnek az ily áthelyezéseknél, bátor leszek egy fenforgó esetre hivatkozni, a mely ugyan még nincs a ház előtt, de talán nemsokára előkerül. (Halljuk! Halljuk!) Putnok város Gömörmegyéből Borsodhoz kivánja magát áthelyeztetni. A mit nem kívánok magamnak t. ház, azt nem kívánom másoknak sem. Mint borsodi emberre, bármily hizelgő is az, hogy ilyen derék község Borsodmegyéhez csatoltassék, de én a magam részéről azt nem óhajtom. Borsodmegye maga sem óhajtja ezt, mert megzavarná az összes közigazgatási viszonyokat. Nem akarja. Mi oka tehát annak, hogy Putnok a maga megyéjétől átjön Borsodhoz? Az, hogy reméli, hogy Szent-Pétertől elvonja a járásbíróságot meg az adóhivatalt, a melyek újabb időben a kir. haszonvételek szerepét kezdik játszani. A törvényszék a nagyobb, a járásbíróság a kisebb kir. haszonvétel. Putnoknak arrideál, hogy a regale meg a lakbér emelkedik. Ez az oka annak, hogy az állam eszközeivel az állam rovására gazdálkodnak és hogy megbolygatni igyekszenek százados viszonyokat. A törvényjavaslatnak részleteire lesz alkalmunk bőven nyilatkozni, de általánosságban arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy ne méltóztassék kedvezni ezen mániává fejlődő mozgalomnak, mert országszerte terveznek ily áthelyezéseket és kikerekítéseket. Ez is egyik symptomája a kornak. Antisemita társaim azt mondják, hogy minden bajnak ezen országban a zsidók az okai; holott azon anyagi nyomornak, a mely létezik, a rósz közjogi és közgazdasági helyzet az oka. Iparosaink, hogy segítsenek a létező nyomoron, súlyt fektetnek a rabmunkának és a heti vásároknak rendezésére, pedig ezek is tévednek, mert a bajnak gyökere a közös vámterületben rejlik. Sok község azt hiszi, hogy azért rosszak a közállapotok, mert \ KÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. XV. KÖTET. ahhoz a megyéhez tartozik, a melyben van és hogy egészen másképen menne minden, ha a másik megyéhez csatoltatnék. Ez épen olyan illusió, mint a többi. Én tehát arra vagyok bátor a t. házat kérni, hogy méltóztassék ezen mániának akadályokat vetni és ezen törvényjavaslatot, melynek egyes rendelkezései nézetem szerint nincsenek eléggé indokolva, elvetni. (Helyeslés a szélső balfelöl) Ónossy Mátyás I Nem szólaltam volna fel, hogyha előttem szólt képviselő ur arra a következtetésre jutott volna, a melyet vártam. O azonban az egész törvényjavaslatot elvetni kivánja, a mit én nem óhajtok, mer; a törvényhozás elfogadta az 1881: XXXI. t.-czikk alkotásánál a kormánynak azon indokolását, hogy csak olyankor fog ismét törvényjavaslatotbeterjeszteni a megyék határainak kiigazítása iránt, ha azon helyeken, a melyekre vonatkozólag már akkor jelezte, hogy szükség van az áthelyezésre, a közmegegyezés létre jön. Ugyanezen indokolást használja a kormány a f. évjanuár elején beadott indokolásában is. A közigazgatási bizottság azonban két héttel később oly helyek áthelyezését is javasolja, a melyekre a kormány javaslata nem terjeszkedett ki. Nem akarom állítani, hogy e két hét indokolná azon feltevést, hogy ezen idő alatt a megegyezés nem jöhetett létre; sőt felteszem, hogy létrejött, de ilyenkor elvárom a közigazgatási bizottságtói, hogy ez jelentésében határozottan ki legyen fejezve. Ezzel ellenkezőleg, egyik pontnál, hol új áthelyezést hoz javaslatba, a t. előadó ur főleg arra fektet súlyt, hogy magasabb közigazgatási tekintetek indokolják az áthelyezést. Ha azt mondotta volna, hogy azon indokok, melyeket már szentesített a törvényhozás és a melyek az 1881-ik LXIII. törvény alkotásánál indokul szolgáltak az áthelyezésnek alapjaiul, az érthető volna; ámde a bizottsági jelentés azt mondja, hogy van oly hely, melyre nézve közös megegyezés egyik törvényhatósága részéről még létre nem jött. —- A bizottság hiven elmondja azt is, hogy a jelen volt belügy minister kijelentette, hogy itt a közmegegyezés létre nem jött és mégis annak daczára az illető helység áthelyezése a bizottság véleménye szerint elhatározandó. Bocsánatot kérek, ezen indokolás kicsinylése a képviselőháznak, (Igás! Ugy van! a baloldalon) mert azt feltenni, hogy az a már egyszer megállapított elvétől, ily indokolás alapján eltérjen, kicsinylés nélkül nem lehet. Minthogy pedig előttünk, ugy a kormány eredeti javaslata, mint a bizottság javaslata fekszik, én részemről arra kérem t. házat, hogy mellőzve a bizottságnak jelentését, a kormány által beterjesztett, és helyesen indokolt eredeti törvényjavaslatot fogadja el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslések és ellemwndások.) 17
