Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-312

312. országos ft^s február IS. 1§84. 119 ministerek és az előadók szólhatnak még a hozzájok intézett kérdésekhez, de új indítványt, módosítványt vagy határozati javaslatot, a mely felett a ház tagjai nem nyilatkozhattak, be nem adhatnak. (Igaz! JJgy van! szélső balfelöl.) Én tehát arra kérem a minister urat, hogy a parlamentáris gyakorlat fentartása végett vonja vissza ezen javaslatot. Én fenn akarom tartani mindnyájunk részére a házszabályok által védelmezett szólási jogot, de ha ilyenkor adatik be indítvány, ha megkívánják tőlünk, hogy azt hozzászólás nélkül elfogadjuk, akkor kénytelenek vagyunk élni a házszabályok 146. §-ában megadott azon joggal, hogy azon indítvány kinyomatását és bizottsághoz való utasítását kérjük. Ha pedig az igazságügyminister ur nem akarja azt, hogy az indítvány kinyomassék, napirendre tűzessék vagy bizottsághoz utasittassék: akkor engedje meg, hogy a képviselőház ne legyen annak kitéve soha, hogy oly tárgy felett, a mely felett bevégeztük nemcsak az általános, de a részletes tanácskozást is, ismét újabb és újabb viták keletkezzenek; legyen szíves az igazságügyminister ur módosítványát visszavonni, mert ha nem vonná vissza, akkor én a ház igen t. elnökét kérem, hogy az alkotmányos, a házszabályok által védett és megrendelt tárgyalási szabadság s a szavazhatás lelkiismeretes kötelesség teljesítése tekintetében az elkésetten beadott indítványt utasítsa vissza (Helyeslés a szélső balon) és szavazzunk a kérdés felett a szerint, a mint a házszabályok elrendelik, először az igazságügyi bizottság, azután ha tetszik az eredeti törvényjavaslatra, vagy ha a ház bölcsessége azt kívánná, Sárközy Aurél képviselő ur által indítványozott szövegre. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Méltóztassék a dolgot egész nyugodtan megítélni. Bizonyos félreértés forog itt fenn. Nem egyszer, de számtalanszor volt eset, hogy mindazok, kik a ház elé valamely módosítást, indítványt vagy ellenindítványt adtak be, azután a vita folyamán a maguk ellenindítványát vagy módosítását módosították ahhoz képest, a mint czélszertínek látták a felmerült módosításokhoz képest. Most a minister ur tulaj donképen nem tett egyebet — mert a dolog lényegére a képviselő urak mindnyájan elismerték, hogy a minister fentartotta a maga eredeti javaslatát — minthogy módosítást adott be, vagyis inkább módozatot terjesztett elő, a mely szerint eljárni kivan. Már most felhozták, hogy nem lehetett volna a vitát bezárni. Igenis, én is elismerem, miután újból módosítvány adatott be, nem lehet a vitát bezártnak tekinteni s a képviselő urak szóltak is a tárgyhoz, annak rendjén. És nincs is egyébről szó, mint eljárási módozatról, a melyet a minister ur az általa beterjesztett javaslattal a szavazásra való előkészítés szempontjából indítványoz. Miután én e fölött megnyitottam a vitát, mindenki hozzászólhatott e tárgyhoz. Azt hiszem tehát, hogy az nem volna a tanácskozás menetének helyes irányzása, ha csak azért, mert a minister ur azt a módosítvány t előtérj esztette és eltért az eredeti szövegtől azt egyenesen vissza kellene utasítani. Mióta ez a ház fönáll, még itt nem történt az az eset, hogy egy módosítás, a mely a dologra tartozik és azzal ellentétben nem állt, visszautasittatott volna azzal a kijelentéssel, hogy az nem tárgyalható. (Közbekiáltás a szélső balfelöl: De a vita már be volt zárva!) Maguk a képviselő urak kívánták, hogy a vitát ne tekintsük bezártnak. Különben a ház bölcsessége szerint méltóztassék elhatározni, azt hiszem, a tanácskozás menetére nézve semmiféle inconvenientia abban nem foglaltatik. (Helyeslés.) Ugron Gábor: T. ház! Azon higgadtsággal, melyet a t. elnök ur ajánlott, szólok ezen kérdéshez. Röviden csak ezt a kérdést intézem a t. házhoz: van-e a ministereknek joguk a már egyszer bezárt vitát feloldani és újból megnyitni a vitát, igen vagy nem? Ha nincs joguk a vitát feloldani, akkor nincsen joguk a vita bezárása után módosítást beadni, a mely módosítás után maga az elnök ur szíves volt elismerni, hogy a vitát újból megnyitottalak kell tekinteni. A parlamenti tanácskozások érdekében, hogy azon jog, melyet maga a ház nem gyakorol, t. i. az egyszer bezárt vitát be nem zárttá tenni, semmiképen az igen t. minister urnak, sem az igazságügyminister, sem semmi más ministernek, sem a képviselőház egyik vagy másik tagjának meg nem engedhető. Ez oly fontos, lényeges kérdése a parlamenti tanácskozásoknak, hogy már csupán ezen szempontból be nem adottnak kell tekinteni azon módosítást. (HelyeslésszélsöbalfelHl.) A már egyszer bezárt vitát épen a házszabályok fentartása érdekében újból megnyitottnak tekinteni nem óhajtom és nem kívánom, mert akkor minden szilárd támaszpont, melyet a házszabályok ugy a többségnek, mint a kisebbségnek nyújtanak, megszűnik és elenyészik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: T. ház! (Halljuk.') Én azon kérdést intézem az igazságügyminister úrhoz : vissza veszi-e helytelenül beadott módosítványát, vagy nem? Ha vissza nem veszi, én folytatni fogom a discussiót és nyilatkozni fogok azon kérdésekről, melyek felett a háznak határozni kell. Miután azonban .... (Az igazságügyminister feláll.) Hát tessék nyilatkozni a minister urnak. (Derültség.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Én tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy ha a módosítvány egészen új tárgyat foglalna magában, a felhozott okoskodások mind állanának; de itt a módosítványban semminemű új indítvány nem foglaltatik, hanem az, a mit én ere-