Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-304

* 301. országos ülé; február 6. IS&4. D utánanézni, de most is csak azt mondom, a mit [ akkor mondtam, hogy azt ugyan tenni én, hogy I tűzzel-vassal üldözött embereket szuronynyal visz- « szakergessek a veszély helyére, nem fogom; azon- i ban igenis megteszem a lehetőt arra, hogy a tömeges beözöniés, melytől akkor féltek, be ne következzék. Mégis tettem és méltóztassék utánanézni, hogy nem is százakra tehető azon izraelitáknak a száma, a kik akkor az üldözés folytán bejöttek, mert az üldözöttek még a magyar területen kivül összegyűjtettek, egy darabig elláttattak, azután Amerikába s később, mikor lehetett, eredeti hazájukba visszamentek és csak egyesek voltak, kik akkor ide a hazába bejöttek. E részben tehát a mulasztás vádját el nem fogadhatom, sőt határozottan ismétlem, hogy hasonló esetben, én legalább, hasonlót fognék tenni, mert az embertelenség politikáját magaménak vallani soha nem fogom. (Helyeslés.) Harmadik vádját a képviselő nr a hires vagy helyesebben hírhedt eszlári per alkalmából támasztotta. Azt mondja, a kormánynak gondoskodni kellett volna arról, hogy komoly birák — gondolom, e szóval tetszet élni — Eötvös Károly í Vizsgáló biró. Tisza Kálmán ministerelnök: Én általában „bírákat" hallottam, meglehet, hogy igy volt értve — ítéljenek e dologban, hogy az ügy hamar befejeztessék. Én nem ismerem t. ház, azt a törvényt, a mely szerint a kormánynak joga van megparancsolni, hogy egy vagy más ügyben a senatus, a melyitél, mely birákból alakittassék. Tudom, lehet bizonyos esetekben bíróságot delegálni; erre joga van bizonyos meghatározott esetekben a kormánynak. De azt kérdem a t. háztól, hogy ha a kormány ezt cselekszi, ha ezen szerencsétlen ügynek tárgyalását attól a törvényszéktől, a melynek területéhez tartozott, elvonja s akkor megtörténik az, a mi igy is megtörtént, hogy ki kellett mondani a bíróságnak, eddig legalább mind a két bíróság, mely ítélt, kimondta, hogy a vád nincs bebizonyítva, hogy az alaptalan: vajjon nem épen akkor adott volna-e az izgatásnak sokkal több fegyvert, mert a valószínűség látszatával lehetett volna mondani, hogy a kormány, csak hogy eltusolhassa a dolgot, elvonta az ügyet a maga rendes bíróságától.(Ugytan! Igazi jóbbfeUl.) Különben azt talán a t. képviselő nr is concedálja, hogy a mit a kormány az irányban tehetett, hogy ott az eljárás semmiféle izgalom által szabadságában ne gátoltassék, megtette. De hát hallottam azt is többfelől ezen vita folyamán említeni, hogy a házassági iörvényjavaslatot is akkor hozta be a kormány, mikor az antisemitismus —- mint mondják — már nagy hullámokat vert és ez által is a kormány az oka az antisemitismus terjedésének. Azt, hogy nem akkor hozta be a kormány a törvényjavaslatot és hogyha be volt hozva és a ház előtt feküdt, miért nem vette le a napirendről, múltkori beszédemben elmondtam; erre visszatérni nem kívánok. Vádolják azonban ezzel kapcsolatban a kormányt, hogy minden intézkedése olyan — gondolom a t. képviselő ur is tette — hogy mindenből zsidókérdést csinál s felhozzák ennek igazolására az anyakönyveket és felhozzák a zugiskolákat. Bocsánatot kérek, t. ház, a zugiskolák ellen és az anyakönyvek rendes vitele czéljából a cultusminister és néha némely részben, a mennyiben szükséges, a belügyminister hozzájárulásával, minden felekezeti különbség nélkül intézkedik; mindenütt, a hol hibát lát rendelkezik; a bajon segíteni igyekszik; és ha ily esetek az izraelitáknál is előfordulnak, természetesen ott is intézkedik. De nemcsak ott, nem kivételesen, hanem egyformán mindenkire nézve általában. Azt mondják önök, hogy hiba különleges szempont alá venni az izraelitákat. Hát hol történik ez ? Kik által történik'? Ezen vitából legyen szabad erre nézve egy praegnans esetet felemlítenem. (Halljuk!) Helfy képviselő ur, a ki pedig e tekintetben különben egy — azt hiszem — minden józanon gondolkozó ember által helyeslendő nyilatkozatot tett, a mikor reá mutatott az összeolvadás szükségére : reá mutatott azzal, hogy ezt azonban előmozdítani úgy, hogyha üldözzük az egyiket, a kinek velünk össze kellene olvadni, nem lehet, Helfy képviselő ur mégis mit mondott egy tárgyra vonatkozólag?Azt mondta: azt azonban ő is követeli és jogosítva taríja reá a kormányt, törvénjr sem kell hozzá, hogy kimondja, hogy minden izraelita iskolában csak magyar lehet a taniryelv. És mivel indokolta ezt? Azzal, hogy a zsidóság nem nemzetiség, az csak felekezet. Igaz, nem nemzetiség, csak felekezet; de épen azért, mert felekezet, van magyar zsidó, van német zsidó, franczia zsidó. Nemzetiségi szempontból tehát ugyanazon szabályok alá esnek, mint az e hazában lakó keresztény német vagy keresztény más nemzetiséghez tartozó egyének. (XJgy van! jóbbfelöl.) Ha egyformánakarunk elbánni velők, kivételt ebben sem szabad tenni, (ügy van! jobbfelöl.) Nem azt teszi ez, hogy nem lehet és nem kell arra hatni, hogy hazánknak itt szóban levő lakosai, polgárai magyarosodjamik; kell is s a mennyire buzditólag lehet, teszi is a kormány; de Helfy képviselő ur maga sem fogja kétségbe vonni, hogy erre a hazában lakó valamennyi nem magyar faj közt a legtöbb hajlamazsidóknál mutatkozik s ebben a legnagyobb haladást csakugyan ők teszik, úgy a nagyobb városokban, mint azon vidékeken, hol | a népesség általában magyar. (Igaz!) A képviselő