Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-290

290 országos filés január 18. 1884. — a közlekedés annyira lehetetlen, hogy még a gyógy­tan szereket is lovas ember szokta nagy kínnal behozni. vS ez az állapot tart néha hónapokon ke­resztül. Ha valahol indokolva volna, hogy a terület a közlekedési hálózatba bevonassák, valóban itt volna indokolva. Igen, de a t. kormány abban a véleményben van, hogy a Tisza áthidalását az osztr. államvaspálya - társulat részéről az állam vasúti pollitikája nem engedi. Nem tudom t. ház, hogy az ország vasúti politikája miben állhat egyébben, mint az olcsó, könnyű, egyenletes és biztos export emelésében és abban, hogy a termelő piaczokat minél rövidebb és közvetlenebb összeköttetésbe hozza az elárusítási piaezokkal. Ha valamely poli­tika tiltja azt, hogy e vidéknek modern emberi létezhetés eszközeit megadjuk, ez egyedül az a politika lehet, hogy mutassuk meg a horvátoknak, a kik folyton elhanyagoltatásukról panaszkodnak, hogy ime, itt van egy magyar vidék, elvétve sincs idegen ajkú köztük, ezer esztendeje, hogy nem tet­tünk értük semmit, hagytuk őket még jobban el­hanyagolva mint titeket, tehát ne lármázzatok. Ilyen politika lehet az, mely e szárnyvonal ellen­zését a kormány részéről indokolhatja. Áttérve a költségvetés egyéb részeire, óhaj­tottam volna felhívni a t. ház figyelmét arra, hogy a mily lázas tevékenység mutatkozott a vasutak építése körül, épen azon arányban láttuk elha­gyatva a vizi építkezést. Szükségünk volna csator­nákra, a folyók hajózható karba tételére és ugy látom, hogy a költségvetésben a Dunára 20,000frt van a hajózási akadályok elhárítására felvéve. Ebből a gönyői kavicspyramist és a Vaskaput aligha, lehet eltávolítani. Óhajtanám, hogy a t. kormány ugy a viciná­lis vasutak kérdését, valamint a vizi építkezések kérdését ezentúl erélyesen venné kezébe és előbbre vinné ugy, miszerint azok a mi közgazdasági foko­zott igénycinknek megfeleljenek. Domahidy István: Azon tapasztalat kö­vetkeztében, miszerint a mélyen tisztelt közleke­dési minister ur az utolsó időben tanulmányozása tárgyává, tette azon türhetlen vizi és uti viszonyo­kat, a melyek némely megyében fennállanak és a mely megyék egyedül a terliekben osztoznak azon vidékekkel, a melyek egyszersmind nagymérvű állami támogatásban részesülnek; továbbá azon reményben, hogy ha a mélyen t. közlekedési mi­nister ur költségvetése megszavaztatik, azon elő­irányzott összegek, a melyek a törvényhatóságok útjainak és műszaki tárgyainak segélyezésére, to­vábbá a szabályozás alatt nem levő folyóinak segé­lyezésére vannak előirányozva, megfelelőleg fog­nak beruháztatni azon megyékben és vidékeken, melyekben, állami szabályozás alatt álló folyók és állami kezelés alatt álló kőntak nincsenek: én mind­ezek tekintetbe vételével a költségvetést a rész­| letes tárgyalás alapjául elfogadom, kérve egyedül arra a mélyen t. közlekedési minister urat, hogy addig is, a meddig közmunka-törvényünk lesz, legyen szíves az igazságtalan alapokra fektetett állami kezelés alatt álló kőutak beosztását revisió alá venni és a hol az állami út fölöslegesnek mutat­kozik, mivel az illető vidéknek már vasútja van, fordítaná figyelmét azon vidékeken elvonuló kő­utak segélyezésére s kiépítésére, a melyek ugy hadászati, mint közforgalmi tekintetben is sokkal fontosabbak. (Helyeslés a jobboldalon.) Turgonyi Lajos: T. ház! Habár majdnem szóról szóra lehetne elmondani a vizszabályozásra vonatkozólag is hazánkban azon rohamos és sok visszaélést szült szabályozásra vonatkozó dolgo­kat, a melyeket előttem szólott Tors Kálmán kép­viselő ur a rohamos vasutépítkezésekre vonatkozó­lag az ebből származott visszaélésekről elmondott, én a hosszabb felszólalástól elállva, csakis a Sárközy Aurél képviselő ur által tegnap felhozott, valóban arra a vidékre nézve igen sérelmes vizszabályo­zásra vagyok bátor a t. minister ur becses figyelmét felhívni.(Halljuk!) Tudom, hogy a legújabb időben a vizszabályozásra nézve is hasznos és czélszerű intézkedések tétettek; de mint tegnap Sárközy Aurél t. képviselőtársain felemlítette, vannak vidé­kek, a hol a visszaélések és ba)*ok még mindeddig megszüntetve nincsenek. Sárközy Aurél t. kép­viselő ur tegnap kerülete néhány községe érdeké­ben szólalt fel, melyek a Hortobägy-Berettyó szabá­lyozása által vannak érintve s kimutatta, hogy ezen szabályozás körül történt visszaélések által gazdag községek, egész vidékek, ha úgy halad, utóvégre a szabályozó társulat által tönkre- fognak menni. Én elismeréssel hallgattam a t. képviselő ur már ismételve történt felszólalását ez ügyben, nem tehetek róla, ha hallva azon meggyőződést, hogy ő haza beszélt mint képviselő, én is ezt a bírálatot kapom felszólalásomért, hogy én is haza beszélek, nem ugyan mint képviselő, hanem mint azon város lakosa, melynek érdekében bátor va­gyok néhány szóval felhívni az igen t. minister ur becses figyelmét. Nevezetesen ha van város Bíagyar­orszá.gon, a mely a vizszabályozás által mélyen és majdnem elviselhetlenül sújtva van, ez a Tiszán­túli kerület egyik városa. Mezőtúr, mely fekvésé­nél fogva, oly helyzetben van, hogy 5 vizszabá­jyozó társulat által van belevéve. Magyarországon talán egyetlen város sem fizet annyi földadói, mint ép e község, Magyarországon egyetlen egy város sincs annyi vizszabályozó és ármentesítés! társulatba belevéve, mint ép ez; ott vannak a tiszaszabályo­zási, körös-berettyói, hortobágy-herettyói, mester­szállási szabályozási társulatok, ezekben mind benne van. Miután a város lakosságának nem egy helyen van birtokuk, hanem több különböző helyen részint szőlőik, részint tanya foldj ük, részint tanya­i tokijuk után járó illetékük, részint kaszálóik után

Next

/
Oldalképek
Tartalom