Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-289

289. orssAgot ttléi január 1T. 1884. 7 9 versenyt, hogy ily veszélyek között mi miért tízünk stagnans politikát, hogy 1895-ig viszonylatainkat, irányiatainkat nem változtathatjuk és differentiális tariffákat eltűrünk, azt felfogni, megérteni képes nem vagyok, nem vagyok még azért is, mert mégis van valami, a mi elárulja, hogy at. minister ur tudja azt, miszerint a direct kiiométertariffa az, mit Magyarországnak általános kereskedelmi érdeke követel és e követelmény teljesítése nélkül nem is lehet oly egészséges forgalmat képzelni, a. mely utóvégre a jólétet hazánkban előmozdítja; ez meglátszik abfeól a cartellből, melyet Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával, de 1886-tól kezdődő életbeléptetéssel kötni méltóztatott. Miután pedig azon intentióban, melyet a költségvetés kimutat, nem látom azt, hogy a mi postulatuma volna közvagyonosodásunknak, ép a kormány a forgalom közvetítése irányában, azt teljesítené, nem látom továbbá azt, hogy a mint agricultur ország ezt megkívánhatjuk a minister úrtól, miképen a vasutak dédelgetése helyett, a mely vasutak a múlt évig évente 36 milliót megemésztettek, a sokkal olcsóbb vízi utakra figyelmezve, ezek létesítésére gondot fordflana, a melyeknek létesítése pedig csak egyszeri befektetést kivan és a melyre nézve a ministerium kebelében alkotott országos enquette már kimondta, hogy a Franeziaországban megálló számítás, miszerint egy kilométer 52 ezer fríba kerül, Magyarországon is elfogadható. Mi szükség tehát ily körülmények között erőszakolni a vasutakat, mikor ez a vasúti politika már körülbelül 640 millió forintot emésztett fel. De különben is a vizi utak előállításánál kettős hasznot érünk el. Először: hogy az a talajt javítja, a termelést biztosítja, másodszor: igen olcsó közlekedési eszközt nyújt. Én nem hiszem, hogy ha a vizi utak szabályozása valóban komolyan megkezdetnék, a szabályozásnál mindenütt oly akadályok állanának elő, mint pl. hogy megint hazulról beszéljek, a Rába-szabályozásnál, hol pl. bizonyos latifundium birtokosának kezelőszemélyzete változván, a szabályozás kérdése is megváltozott, mert mig a kezelő, az előd azon véleményben volt, hogy az ármentesítés folytán több lesz a jövedelem, az utód de praesenti gaudet és nem kívánja fokozni befektetéssel a jövedelmet, az országhatóság pedig ily körülmények között nem látja be, hogy az ottani árvizek daczára mi szükség tehát a szabályozásra és ármentesítésre ? — ha ilyenek lesznek másutt is az okok, úgy víz alatt kell még sokáig lenni nemcsak Győr vármegyének, de az ország nagy vidékének. — De ! mondom, nem hiszem, hogy mindenütt ez vagy ilyen volna a vis motrix, hanem nálunk legalább kézzel íoghatólag a helyzet ez s nem más. Ily helyzet pedig oly államban türethetik meg, a hol a saját jólétének megalkotása, növelése iránt a kormányban nincsen érzék. Mig Herczegovinában és Boszniában azt látjuk, hogy a tengerek kereskedelmi utat nyitnak, addig nálunk Magyarországon a legvitálisabb factorokat tökéletesen mellőzik, elhanyagolják, vagy pedig oly súlyt raknak a lábára a diíferentiíüis tarifákkal, mint a bagnoi rabnak. — Mondom, én nagyon sajnálom, hogy nem ezekben culminál a t. minister urnak az intentiója és conceptiója és felkérem a t. házat arra, hogy határozatot hozni méltóztassék, a mely Magyarország forgalmát s talajának produetituvitását biztosítsa. Egyébiránt a költségvetést tudomásul veszem, (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz jegyző : Tors Kálmán ! (Felkiáltások: Holnap!) B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Én is felelni óhajtok mindazokra, miket közelebbről, a közlekedésügyi tárczára vonatkozólag hallottam és szerettem volna azonnal válaszolni, hanem egyrészt tekintetbe kell vennem az idő előhaladottságát, másrészt pedig talán még néhány szónok fog szólni és én azután egyszerre fogom majd megtenni észrevételeimet. (Helyeslés.) Elnök: T. ház ! A holnapi napirend megállapítása után az ülést be fogom zárni. A holnap 10 órakor tartandó ülés napirendjének első tárgya lesz a tegnapi határozathoz képest, több szakbizottság megválasztása s a némely bizottságban hiányzó tagok helyett mások választása, nevezetesen meg fog választatni az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldendő 15 tagú bizottság; a közigazgatási bizottság 21 taggal, a Deák Ferencz-siremlék bizottság 10 taggal; a kérvényi bizottságba választandó 1 hiányzó tag, a naplóbiráló bizottságba 3 tag, a mentelmi bizottságba 1 tag, a számvizsgáló bizottságba 1 tag, a zárszámadási bizottságba 2 tag. Ezenkívül a függő államadósságok ellenőrzésére kiküldött bizottságból egy póttag hiányzik, a horvátok közül Yoncsina helyébe, de ugy hiszem, hogy ezt most nem méltóztatik a t. ház megválasztani. (Helyeslés.) A bizottsági tagok megválasztása után a közlekedési tárcza költségvetése fog folytattatni. Ezzel az ülést bazárom. (Ás ülés végződik d. u. 1 óra 50 pereskor.)