Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-289

289. országos ülci január 17. 18S4. 69 űzetnek, látván azon erkölcsi sülyedést, a mely az utczákon tapasztalható: ez által mintegy felhivatik roszra, ngy, hogy mig a ministerelnök ur a politikában, addig a rendőrség ezen utón mintegy iskolajszertíleg doctrinair módon terjeszti a corruptiót Csakis ezért volt lehetséges t ház, a legújabb időben az országbírónak meggyilkolása, a mely alkalomból a cselédséget tartók előtt feltárult azon óriási corruptió, a mely a cselédség között van. Szíveskedjék elmenni bárki is pl. a Terézvárosba és meg fog róla győződni, hogy a kávéházak reggeli 4—5 óráig vannak nyitva és hogy miképen adatnak találkák az egyik vagy másik kávéházban. Hol van arra eset, hogy egy hires orgazda és tolvaj nyilvános kávéházat tarthasson, a mint ez nálunk történt és ott beszélje meg az elkövetendő rablásokat. Oly állapotok vannak tehát a fővárosban, hogy gyökeresen kell az orvosláshoz fogni. Meglehet t. ház, hogy ha a rendőrségi statistikát nézzük meg, a számok kedvező képet fognak nyújtani, de ez onnan van, hogy a fővárosban &z apróbb lopásokat már be sem jelentik. E tekintetben a statisztikai számokra sokat adni nem lehet. t Én, t. ház, nem akarom becses figyelmüket továbbra igénybe venni, mert arra a meggyőződésre jutottam, hogy a ministerelnök ur a fővárosi rendőrséget sohsem fogja javítani, mert nem akarja javítani, mert nem bir érzékkel az iránt, a mit a jó rendőrségtől megkövetelni lehet. A ministerelnök ur a rendőrségi intézményt más szempontból fogja fel és más irányt ad a rendőrségnek, mint a mit én követelek. Én tehát figyelmeztetni akarom a t. házat arra, hogy a rendőrségi működés máshol, legalább alkotmányos államokban, a legnagyobb nyilvánossággal történik. Angliáb

a

n, a hol szintén a parlament alatt áll a fővárosi rendőrség, minden évben a képviselőház elé terjesztenek egy jelentést a fővárosi rendőrségről s egy másikat a királyságnak összes városi és vidéki rendőrségeiről, sőt azt közre is bocsátják és igen csekély áron eladják azért, hogy látván ebből az adózó közönség egyrészről azon áldozatok nagyságát, a melyeket hoz a rendőrségért, másrészről pedig a rendőrség működésével megismerkedvén, felköltessék a lakosságban az a tudat, hogy ime ez oly intézmény, a mely mindnyájunkat érdekel. így azután természetesen jogosanfordulhozzá akormány,!ía a költségeket kéri a közönség azokat szívesen meg is adja. Másrészről azonban az is eléretik ez által, hogy a közönség tájékozhassa magát a rendőrség működéséről és a sajtó, vagy a parlament kritikát gyakorolhasson. Itt minálunk azt nem lehet tenni. Itt a fővárosi rendőrségre egy tételben elő van irányozva hatszáz és egynehány ezer frt, minden részletezés nélkül. Én, a ki a rendőrséghez el nem megyek, természetesen nem ismerhetem azon tételeket, szakszerű kritikát nem is gyakorolhatok a felett, hanem mindig általánosságban kell beszélnem. A fővárosi törvényben van egy pont, mely azt mondja, hogy a fővárosi rendőrfőnök tartozik évenként általános jelentést tenni. Hol van az a jelentés? Mért nem terjeszti azt a t. ministerelnök ur ide ? Hisz arra szüksége lenne a fővárosi közönségnek első izben, de a parlamentnek másodízben, hogy kritikát gyakorolhasson fölötte. De sem a városi közönség, melyet a rendőrség teljesen ignorál, melylyel a rendőrség oly elvi harczban van, a mely csakugyan a mi állami viszonyainkra nézve rémítő sötét színt vet, sem a sajtó, sem a képviselőház nem bir ítéletet mondani fölötte. És a ministerelnök ur kiteszi a fővárosi rendőrséget a közmegvetésnek, az általában gyakorolt kritikának, hogy feladatának nem tud megfelelni. Én nem tudom, hogy a ministerelnök urnái meg vannak-e ezen jelentések, hanem igen kérem a t. házat, utasítsa a minister urat oda, hogy évenként részletes jelentést tegyen a fővárosi rendőrségről s azzal kapcsolatban az országnak közrendőrségi állapotáról, hogy igy összefüggő munka legyen előttünk, a melyre nézve a ház kritikát gyakorolhasson. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ne méltóztassék a ház elé mindig csak költséggel, adófelemeléssel, adósságcsinálással jönni. Tessék egyszer megengedni a magyar parlamentnek azt a jogot, a mely megvan más parlamenteknek, hogy a legfontosabb életérdekeiben tüzetesen és a helyzet teljes ismeretével határozhasson. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Busbach Péter: Méltóztassék megengedni t. ház, hogy észrevételt tegyek azokra, a miket a t. előttem szólott képviselő ur a fővárosra vonatkozólag mondott. Méltóztatik tudni, t. ház, hogy a nagy városokban a személyes és vagyonbiztonság nem őriz hető ellen és nem óvható meg oly mérvben, mint a vidéken, a hol személyesen ismerik egymást a lakosok és hosszabb időre terjed ki az ismeretség, a hol egyenkint ismerik azokat, a kik gyanús életűek és a kik a vagyonbiztonságot és személybátorságot koczkáztatják. A fővárosban, a hol összetömörül a népesség, a hol nem csak a fővárosi lakosság, hanem a vidék minden jó és rósz szelleme találkozhatik, sokkal nehezebb olyan biztonságot létesíteni, a minőt t. képviselőtársam ideális alakban maga előtt képzel, a minő biztonságot Európa és a civilisált világ egyetlen fővárosában sem voltak képesek elérni. Figyelmeztetem t. képviselőtársamat, a ki sokat utazik külföldön, emlékeztetem Parisra és az ott naponkint történő esetekre, méltóztassék Bécsre gondolni, mi történt legközelebb Bécsben és vidékén. (Felkiáltások balfelől: Megfogták!) Méltóztassék London btíntörté-