Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-288

52 288. országot, ülés január 16 1884. csös élet mintaképét nyújtják az újabban divatos franczia regények előtt. (Élénk helyeslés.) De hát t. ház, ha a szabadságnak, a nemzetközi érintkezéseknek előnyeitakarjuk, kénytelenek vagyunk a kinövéseket is megtűrni. Mert hogy mi módon lehetne szabadsági eszmék mellett azon egész regény-irodalmat eltiltani Magyarországból, nem tudom. Pedig ismétlem, sokkal veszedelmesebb az mint mindaz, a mi egyes színházban, bár nagyon helytelenül történik. (Ugy van!) Simonyi Iván: Az antisemitieus iratokat kell elkobozni, az fontosabb ! Tisza Kálmán ministerelnök: Nem fogok a t. képviselő ur kedvéért antisemitieus, vagy semiticus vitatkozásokba bocsátkozni. Egyet azonban megjegyzek: hogy bármely roszak, erkölcsrontók és veszélyesek azon könyvek, azon tanok, a melyek az egy hazában élő polgárok egymás közti békés megélhetését akarják veszélyeztetni, még százszorta rosszabbak (Élénk helgeslés.) Egy vád, a melyet majd elfelejtettem, fölhozatott még ellenem; hogy én mindig megtámadom a volt Deákpártot, azt akarom tenni felelőssé mindenért és hogy tegnap is ezt tettem. Bocsásson meg nekem a t. ház, de először is mit mondtam én tegnap ? Arra figyelmeztettem, hogy mikor keletkeztek azok a törvények és ekkor is nem azt mondtam, hogy én tehát nem vagyok értök felelős, hanem csakis annyit, hogy első sorban felelős értök nem lehetek, bár egy részét a felelősségnek, mint a ki a háznak akkor tagja voltam, elfogadom. Ugyanezt vagyok kénytelen mondani — nem tehetek róla — azon törvényekről, a melyeket ma kritizáltak, mert hiszen az egyik törvény 1870-ben, a másik, a községi, 1871-ben jött létre, tehát ismét lehetetlen, hogy ha hiba van bennök, azért csak én legyek felelős és mindenek felett és mindenek előtt én. Én nem tudom, hogy az igazságos elbírálással ezt bárki is hogy tudja megegyeztetni. Egyébiránt megjegyzem a t. képviselő uraknak azt is, hogy én igen jól tudom, hogy vannak egyes részei úgy az 1870: XLIL, mint a községi törvénynek, amely utóbbinak egyébiránt egyes hiányait javítani már 1875-benmeg is kísérlettem és azt hiszem, sikeresen ; ismétlem, tudom, hogy vannak ezen törvényeknek hiányaik, hogy lehet rajtok törvénykozásüag segíteni; de én nem tudom, ha valahogy — a mit még nem ígérhetek ma meg — arra szánnám el magamat, hogy a községi jegyzőknek részvételi joga eltiltassék, vájjon mindazon képviselő ur, a ki most ezen részvétel ellen panaszkodott és azok, a kik e panaszt helyeslik, rá fognának-e ezen törvényjavaslatomra szavazni. (Derültség jóbbfelől.) így vagyok mindennel. Ma azzal vádolnak. hogy Horvátországban az uniópártot félredobtam, Én? Báró Ranch, a kit szives volt egy képviselő ur felemlíteni, 1871-ben, vagy legkésőbb 1872-ben ezünt meg bán lenni; én meg i875-ben lettem minister; tehát nem lehetek oka az 8 félredobatásának. Valóban furcsa ez az igazság, melylyel önök mérni szeretnek; és ha azután egyszerűen a nélkül, hogy bármit rosszalnék, csak annyit mondok, hogy hisz uraim ez elébb történt, mint a hogy én minister lettem, akkor azt mondják önök rám, hogy vádolom az ártatlanokat, a kik akkor éltek. [Tetszés jobbfelöl.) Egyet minden óvatosságom mellett kénytelen vagyok Simonyi Iván képviselő úr előadására még megjegyezni. (Derültség. Halljuk!) Épen ugy, a mint nem hivatkozhatik — miként itt kifejtetett — az 1848 iki szellemre és elvekre az, a ki a polgárok közötti jogegyenlőséget támadja meg, úgy nem hivatkozhatik ezekre az sem, a ki a képviselő ur által itt többször fejtegetett, nem mondom, hogy kifejtett agrar-politikát követi, mert ha az 1848 előtti küzdelemnek, a mely 1848-ban culminált, volt sohasem ingadozó elve, ez bizonyára az volt, hogy „szabad tulajdon, szabadföld, szabad rendelkezési jog." (Igás!) Oly tanok mellett, mint a minőket a t. képviselő úr hangoztat, hivatkozni azokra, minthogy sérteni nem akarok, nem mondok mást, mint azt, hogy teljes nem ismerése azon kornak és ama kor irányának. (Helyeslés jobbfelöl.) Vargics Imre képviselő úrnak előadására kívánok még egy pár szóval reflectálni. Tudom t. ház, hogy a községi számadásokban sok helyütt sok hiba van; de méltóztassék megengedni, mégis csak mindig és mindenütt az illető törvényhatóságban és a tisztviselők eljárásában kell a hibát keresni, mert hiszen törvényeink szerint ezen dolgok legnagyobb részben ott a megye kebelében fejeződnek be. És méltóztassék nékem az én t. barátom megengedni, helyesnek tartom én is azt, hogy szigorú legyen a főispáni ellenőrzés és ha értesülök róla, hogy valamelyik nem teszi, részemről oda hatok, hogy tegye; de minden egyes község számadásainak rendben létét a főispán ellenőrizni nem képes. A hol azt helyben kellőleg nem ellenőrzik, ott azt a számadást sem megye, sem főispán nem képes teljesen ellenőrizni, mert a papiros szerint sokszor helyes az a számítás, a mely lényegében nem helyes. Egyébiránt sajnos, van egy vármegye — nem akarom megnevezni — a hol egyes községekből jött panaszok folytán utána láttam, hogy megtudjam, hát miben van a dolog. Nem nevezem meg a vármegyét mondom, de rájöttem, hogy azon megyében a községek legnagyobb részének van 10—12 év óta, sőt némelyeknek 30 év óta meg nem "vizsgált számadása. (Ugy van! Mozgás.) De ismétlem, ennek a minister csak panasz folytán, vizsgálat utján jöhet nyomára, mert a dolog rendszerint a megye kebelében fejeződik be. A hol én magam ilyennek nyomára jövök, ott részemről az intézkedés nem marad el, bár ilynemű intézkedéseim elleE