Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-301
336 3 °1' ország-os älés február l. 1884. zett felsőház vagy senatus is akárhányszor vissza- ] utasíthat egy törvényjavaslatot, melyet valamely kormány benyújt s a törvényhozás egyik háza elfogadott, a nélkül, hogy ebből valami országos veszély származnék, (ügy van! jóbbfélöl.) Mert szóba hozatott s mintegy vádul a kormány ellen, meg kell itt még említenem az indigenák kérdését. (Halljuk l) Irányi Dániel t. képviselő nr szerintem igen helyesen mondta, hogy a fennálló törvény betűje szerinti jogukat — minthogy feltehető, hogy a főrendiház igazoló bizottsága minden egyes esetben lelkiismeretesen járt el — kétségbe vonni nem lehet; de megmondom őszintén azt is: teljesen igazat adok neki abban is— és ez mindenesetre egy okkal több a főrendiház szervezésére — hogy a szervezendő magyar felsőházban olyanok szavazattal nem bírhatnak, a kik ez ország területén semmit sem birván, érdekeltséggel e czímen iránta nem viseltethetnek, vagy a kik egy más törvényhozó-testületnek is tagjai. {Élénk helyeslések.) Különben, mielőtt e tárgyról befejezném nyilatkozatomat — a főrendiházat értem — meg kell jegyeznem azt, hogy egyben ezen főrendiháznak, mint felső háznak leendő szervezésénél — igen sajnálom, hogy úgy látom — Irányi Dániel t. képviselő ur támogatására nem tarthatok számot, de hogy ebben Hermán Ottó t. képviselő ur támogatása iránt bizonyos vagyok, minthogy ő tegnap kijelentette, hogy a főrendi családoknak történelmi missióját még ma is fennállónak és fentartandónak véli s remélem, hogy ezt be is fogja azon alkalommal bizonyítni. (Élénk derültség jóbbfélöl.) Hermán Ottó t. képviselő ur szememre vetette és szemére vetette mellesleg ezen oldalnak is — bár a legnagyobb rész nekem jutott belőle — a szabadelvűségnek nem őszinteségét. Ha nem épen tegnap történt volna, t. ház, talán nem is reflectálnék rá és nem csodálkoznám rajta, mert hisz lehet őszintének vagy nem őszintének tartani valamely párt szabadelvuségét; de midőn épen tegnap idejöttöm előtt olvastam azon őszinte szabadelvűj)rogrammot, melynek egyik mestere ő volt (Elénk derültség jobbfelöl); akkor azután csakugyan nem voltam képes állítását megérteni. Mert hát az őszinte szabadelvuségét követelő urnak programmja mit mond ? Szabad ipar, mert a 48 azt kivánta; de nemcsak kényszertársulat, hanem képesítési kötelezettség is, tehát czéhrendszer magyarul. (Derültség, ügy van! jóbbfélöl. Egy hang a szélső baloldalon: Nem az!) Tudom én azt, hogy nem fogják ezt soha bevallani, tudom én azt, nem is fogják neki ezt a nevet adni; de tudom azt is, a mit Madách mondott, hogy a nyakravaló más lesz, de a kutya ugyanaz. (Hosszas élénk derültség.) No de uraim, van ebben a programmban egy más őszinte szabadelvtíség is és hallja az ember azután ezen őszinte szabadelvííség hirdetőitől a testvériség, szabadság, egyenlőség elveit, ugyanakkor egy szájból hideget és meleget fújva hangoztatni. (Derültség jobbfelöl.) Ott van a hires szabadelvííség: az antisemita-kérdés. Elmondja programmjuk, bővebben kifejti Hermán Ottó képviselő ur, (Derültség a jobboldalon) hogy az antisemitismus nem helyes, de valójában az antisemitáknak igazuk van, mert a bajnak okai a zsidók. És azután concludál oda, hogy az egyenlőség, testvériség és szabadság nevében meg kell rendszabályozni a zsidókat, még pedig hitelveikre nézve is. (Hosszan tartó élénk derültség.) Én nem fogok a programmból több példát felhozni, (Egy hang a jobboldalon: Van még ott több is!) lehetne még egynehányat; de mindenesetre azok az urak, a kik ezt a programmot magukénak vallják — és bocsánatot kérek azoktól a függetlenségi pártiaktól, a kik nem vallják magukénak, mert úgy tudom, ott sem tetszik az mindenkinek — de a kik magukénak vallják, nagyon számíthatnak a választók beata simplicitására, ha azt hiszik, hogy ezek nem fogják az ellentétet észrevenni, mindenki elhiszi felőle, a mi neki kedvez s a többi, azt hiszi v azért van ott, hogy másokat bolondíthasson. (Elénk derültség. Nyugtalanság a szélső baloldalon.) Szilágyi t. képviselő ur, (Halljuk!) mielőtt beszédének egyéb részeire, röviden bár, áttérnék, azt mondja, ha szavát jól jegyeztem meg magamnak, hogy Tisza mindent eltacticál, hogy a homályban akar settenkedni. Hát t. ház, miben állott ennél a dolognál az én homályban settenkedésem ? (Élénk derültség a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) Midőn a törvényjavaslat másodszor el nem fogadtatott, megpróbáltam, hogy előre beszéljük meg a dolgot együtt barátságosan. Az mondatott, hogy nem, előre nem tárgyalunk ebben a dologban. így van szóról szóra. Teljes joggal. Nincs ellene semmi kifogásom; csak annak jellemzésére hozom fel, hogy én akartam a homályban settenkedni. (Derültség jobbfelöl.) Ha homályban akartam volna settenkedni, csak nem ajánlottam volna fel, hogy hetekkel elébb, mint tárgyaltatik, elmondom a nézetemet. A másik, vájjon én követtem-e settenkedést, vagy egy másik pártja a t. háznak, a melynek legalább is egyik vezére, Szilágyi Dezső t. képnselő ur, (Élénk derültség a jobboldalon) s a mely párt csak utolsó este tárgyalta a főrendiház jelentését és akkor is azt mondotta ki, hogy a mi pedig körében folyt, arról szólni és írni nem szabad. Én két nappal előbb nyiltan elmondottam nézetemet; minden lap közölhette és commentálhatta is, de hát azért a képviselő ur szerint én voltam az, a ki a homályban settenkedtem. A képviselő ur ellenben előre gondoskodott arról, hogy az ő nézete se a hírlapokba ne jöjjön, se ne beszéljenek róla, de
