Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-286

U 2S8. országos fllés január 14. 1884. gadhatlanul túlnyomó számban jut az ingatlan birtok a zsidó kézbe. Nem tagadhatni, hogy a hazai zsidóság, nem mondom polgári, de politikai jogait, ha nem is üzérkedve, de valami nagy szerénységgel nem gyakorolta. Hanem t. ház, ha igazságosak akarunk lenni, nem szabad, nem lehet elfelejtenünk azt, hogy ezen zsidóság a társadalmi elnyomatás sötét vermében évszázadokat töltött, a hova a népszabadság sugara alig hatott. Természetes procedúra azután, hogy a koromfeketeségből a napfényre jövő ember szemkáprázatba esik. Nem szabad elfelejteni a fogadtatást sem, melyben a zsidóság a keresztény társaságban résült éveken át, hogy tisztességes foglalkozástól, az ingatlan javak megszerzésétől el volt tiltva, s igy keletkezett benne a hirtelen gazdagodás utáni vágy, mely az eszközökben nem igen válogat. Nagy baj az, hogy a törvényes emancipatiót nem előzte meg a társadalmi emancipatió és a politikai jogok hyperloyalis osztogatásának megemésztésére a zsidóságnak nem volt ideje. Megengedve mindezeket, nem szabad ezen kérdéssel szemben összetett kezekkel állani a kormánynak, nem szabad parlamentnek. Nem azért, mert a zsidóság túlterjeszkedése végzetessé válhatik maholnap azon Magyarországra, melynek pénzügyei rendezetlenek, melynek államháztartása ruinált. Nem lehet közömbös Magyarországra nézve, hogy az ingatlan birtok legnagyobb része oly kezekbe került, melyek ezen vagyont nem a nemzeti genius szellemében fogják felhasználni. Az sem lehet közömbös, hogy mig az ország ős lakói kivándorolnak, addig népek ezrei tolulnak be az °rszág határain, kik csak másokon táplálkoznak és oly élelmesek, minő élelmességet a mi népünk vagy soha, vagy hosszú emberöltő múlva fogja elérni. Mindezek daczára t. ház, szerény nézetem oda megy ki, hogy sem kormány, sem parlament, sem pártok ezen kérdésben erőszakot ki nem fejthetnek. Elvégre az antisemitismusnak is fokozatai vannak: a higgadt, mérsékeltebb rész bizonynyal be fogja érni egy pár üdvös törvénynyel, a zsidóság pedig, melynek műveltebb része ma is Magyarország társadalmához meglehetősen simul, talán idővel szakit traditióival, kosmopolitikus nézeteivel s a nemzettestbe be fog olvadni. Alkosson a kormány törvényt, mely a szegény iparost a szédelgés ellen megvédje. [Helyeslés a szélső balfelöl,) Alkosson törvényt, mely a földmívelők gyámoltalanságáí a zsidó furfang ellen oltalmába vegye ; (Helyeslések a szélső halfelöl) szorítsa meg a letelepedési jogot (Helyeslés szélső balfelől.) Ne engedje meg azon visszás állapotot, hogy elemek, a melyek talán ép gonosz előéletük miatt a külföld államkötelékéből kitaszittattak, 2 évi adózás után az állampolgárokkal a honfoglalók nemzedékével ugyanegy jogot élvezzenek. (Helyeslés a szélső balfelől.) Voltam bátor jelezni, hogy sem kormány, sem pártok erőszakát nem tartom ezélirányosnak e kérdés tisztázására. Köztudomású dolgot mondok, tehát nem árulok el kabinet-titkot. Tény az, hogy e padokon ülő párt többségéből álló pártkörrel néhány képviselőtársamnak azért kellett szakítani, mert e kérdésben állást foglalt. Simonyi Iván : Kidobáltátok. (Ellenmondások szélső balfelől. Felkiáltások: De bizony kidobáltátok !) Gruber János % Hát t. ház, ha én meggondolom azt, hogy egy képviselő politikai álláspontját nem sociális kérdések, valamely párthoz tartozóságát nem másodrangú kérdések alterälják: akkor én azt méltányosnak nem tekinthetem, főkép akkor, mikor azok, a kik ezen kérdéssel szemben olyan sympathiát tanúsítanak, hogy akkor, midőn ezen párt létharczainál lángeszükre legnagyobb szükség volt, összes tevékenységüket, ezen kérdésnek szentelték, máig is bent vannak a körkötelékében. De ezt csak per tangentem említettem. Azon t. képviselőtársaim előtt pedig, a kiknek idejét ma az antisemitismus ügye tartja lekötve, azon hitemnek adjak kifejezést, miként Magyarország társadalmi miseriáinak első tényezője a közös háztartás, a közgazdasági és pénzügyi szolgaság (Élénk helyeslés a szélső balfelöl) és megengedem, másodsorban talán a zsidó élelmesség; ugyanazért, bármily tisztelettel viseltessem azon harcz és fegyvereinek, mert meggyőződésből és nem haszonlesésből erednek — becsületes volta iránt, a melyet azon t. képviselőtársam folytat, ki az antisemitismus tényleges, ^Agy legalább névleges feje, de mert daczára a pártjából történt kilépésnek, ma is hive az Ausztriával házközösségben élő szerencsétlen nemzeti gondolkodásnaka mely Magyarország önállóságát és függetlenségét az alárendeltség a közgazdászati és pénz, ügyi szolgaság helyzetébe hozta, nem tartom conveniensnek, hogy ezen oldalról, a melyen helyet foglalni szerencsém van, vele egy zászló alatt harczolni lehesen. Simonyi Iván: Nem kellett volna a zsidókérdést a párt szent programmja fölé helyezni. (Zaj szélső balfdöl). Gruber János: T. ház! Én azon honfiúi hitben élek, miként az ezen oldalon ülő t. képviselőtársaim, valamint én is első sorban Magyarország önállóságát és függetlenségét akarhatják. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert a mely nemzet szabadon, függetlenül intézheti sorsát, az esetleg a békókat lerázhatja. Simonyi Iván: Hát nem kell a zsidókérdést fölébe helyezni! Még egyszer mondom! (Zaj a szélső baloldalon.) Gruber János: Én Magyarország önállósá-