Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-296

216 2'M. orí^ágwt ttlés F*nnár 26. 1884. államnak, (TJgy van! jobbfelöl) Szüksége volt azért, hogy bizonyos jogügyek már keletkezésükben oly módon oldassanak meg, hogy azok jövőben ne terheljék a bíróságokat complicáltságuk, érthetlenségük és ügyetlen összeállításuk következtében; a közjegyzői intézmény a kereskedelemnek egyik életnervusa, a mely nélkül az alig volna képes mozogni. És ezért méltóztassanak megbocsátani, ha a közjegyzői intézményről szólva azokra, a miket Földes Gyula képviselő ur a régi hiteles helyekről mondott, komolyan reflectálok. A kik ismerték a régi hiteles helyeket, azoknak korlátolt számát és azokat a nehézségeket, a melyekkel az azokkal való érintkezés járt, nem fogják a közjegyzői intézményt a régi hiteles helyek mögé állítani. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Greesák képviselő ur azt mondja, hogy a polgári és a büntető perrendtartás még hiányzik és hogy a törvényszékek végleges szervezése és rendezése még nem következett be. Már én azt gondolom, hogy mikor azt mondja valaki, hogy polgári és büntető eljárás még nincs, habár ezek egyike már kész és a t. házhoz maholnap be is terjesztetik, másika pedig munkálatban van és mikor hozzá teszi, hogy a bíróságok végleges szervezése, illetve elhelyezése, valamint a kir. táblák decentralizálása is még mindig késik az éji homályban: akkor egyben a nem létezés okát is adta, mert illetőleg pedig, szerény felfogásom szerint, addig, mig a polgári és a büntető eljárásnak módozatai felett nem határozott a törvényhozás, addig a kir. tábla decentralizátiója, mely azon alapszik, nem foganatosítható, a mig pedig a királyi táblák nincsenek decentralizálva, addig az alsó bíróságok végleges elhelyezését nem lehet megkezdeni. Utóvégre, vájjon niikép fognák önök a törvényszékeket elhelyezni, ha ma azt sem tudják, hogy a kir. táblát hova helyezzék el és ha a kir. táblát el akarják helyezni, lehetséges-e ez, mig azt nem tudják, hogy nyelvi tekintetben, eljárási tekintetben mikép fognak azok felett rendelkezni? Azt gondolom, hogy oly természetes összefüggésben áll egyik kérdés a másikkal, hogy egyiket a másik nélkül gondolni nem lehet. A mi azon szemrehányást illeti, a melylyel a kormányt illetik az által, hogy azt mondják: a szerves munkák nem haladnak — méltóztassék megengedni, hogy néhány javaslatot önök előtt felsoroljak, melyek részint már a t. házhoz be vannak nyújtva, részben már bizottsági tárgyalás alatt vannak s ismét másokat, melyek már készen várják a t. ház tárgyalását. Íme itt van épen az annyit neheztelt bü'nvád

: eljárás, készen általános indokolásával együtt és pedig ugyanazon jeles szakférfiú tollából, kinek kitűnő büntető törvénykönyvünket köszönjük. Itt van a polgári eljárás, mely szintén készülőben van és pedig a szóbeli eljárás elvei szerint; itt van az ügyvédi rendtartás, a mely a háznak be van nyújtva, itt van a telekkönyvi rendezés, melylyel a minister épen azt akarja elérni, hogy a katasterrel kapcsoltassák össze, hogy az tisztáztassék és hogy a telekkönyv tiszta és átlátszó legyen. Itt van a pótbiróság megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslat, mely szintén elkészült az igazsägügyministeriumban. Ott a járásbirák szaporítására vonatkozó törvényjavaslat, mely szín tén be van adva a házhoz; itt egy fegyház felállítására vonatkozó törvényjavaslat. Az anyagi jog terén készen van a polgári törvénykönyv általános része, a vagyoni, kötelmi és örökjogra vonatkozó részek, a gyám és gondnoksági törvény, melyre hivatkoznak, hogy még mindig nem készült el. Ott van aziró- és művészjog iránti törvényjavaslat és a polgári határőrvidék házközösségének megszüntetése iránti törvényjavaslat. Hát t. uraim, egy ily munkássággal szemben, a hol annyi az alaki és anyagi jogot felölelő kérdés, a mely már a megoldásnak küszöbén áll, a mely munkálatok az igazságügyi ministeriumból indultak ki — a pénzügyi bizottság nem tekinthette magát jogosultnak arra, hogy azt a költségvetést, mely az igazságügy rendezésének ezen stádiumában terjesztetik elő, el ne fogadja. Igenis elfogadta, méltányolta azon törekvéseket, melyeket az igazságügyi kormányzat tanúsított s reméljük, hogy önöknek, vagy az új törvényhozásnak közreműködésével, ezek törvényekké is fognak emeltetni; és ily viszonyok közt azon erős támadásokat, melyek a tevékenység lazaságára, a rendszertelenségre vonatkoznak, én részemről nem találom jogosultnak. Ezzel t. ház, befejezhetném nyilatkozatomat, azonban kénytelen vagyok egyik t. képviselőtársamnak, Veszter Imre urnak egy nyilatkozatára rövid észrevételt tenni. Veszter Imre ur az antisemitismust említé és azt mondja, hogy semmi sem ásta alá a kormán}' állását annyira, mint épen ez. Azt gondolom, a t. képviselő ur a maga pártállásánál fogva ezen körülménynek csak örülhet. Tehát neki nincs oka abból a kormánynak szemrehányást tenni. Azonban vannak kérdések, melyekre nézve azt hiszem, hogyha minden alkalommal előrántjuk azokat, nem teszünk a kérdésnek azon irányban jó szolgálatot, a mely irányban épei^ a t. képviselő ur akarta ezen ügyet tárgyalni. Én megvallom őszintén, nem látom be, hogy ott, hol, mint most, az általános igazságügyet tárgyaltuk, ismét bevonni ezen kérdést a vitába, helyes volna. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl!) Önök meg fogják engedni azt, hogy ezen kérdés nekünk nemcsak közgazdaságilag óriási kárt tett, hogy ezen kérdésnek minden alkalommal előtérbe állítása nemcsak polgártársaink egy osztályának társadalmi állására igen nyomasztó és keserű hatást tett, hanem ! hogy ennek előtérbe állításánál óriási igazság-