Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-296

216 2'M. orí^ágwt ttlés F*nnár 26. 1884. államnak, (TJgy van! jobbfelöl) Szüksége volt azért, hogy bizonyos jogügyek már keletkezésük­ben oly módon oldassanak meg, hogy azok jövő­ben ne terheljék a bíróságokat complicáltságuk, érthetlenségük és ügyetlen összeállításuk követ­keztében; a közjegyzői intézmény a kereskedelem­nek egyik életnervusa, a mely nélkül az alig volna képes mozogni. És ezért méltóztassanak megbo­csátani, ha a közjegyzői intézményről szólva azokra, a miket Földes Gyula képviselő ur a régi hiteles helyekről mondott, komolyan reflectálok. A kik ismerték a régi hiteles helyeket, azoknak korlátolt számát és azokat a nehézségeket, a melyekkel az azokkal való érintkezés járt, nem fogják a közjegyzői intézményt a régi hiteles helyek mögé állítani. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Greesák képviselő ur azt mondja, hogy a polgári és a büntető perrendtartás még hiányzik és hogy a törvényszékek végleges szervezése és rendezése még nem következett be. Már én azt gondolom, hogy mikor azt mondja valaki, hogy polgári és büntető eljárás még nincs, habár ezek egyike már kész és a t. házhoz ma­holnap be is terjesztetik, másika pedig munkálat­ban van és mikor hozzá teszi, hogy a bíróságok végleges szervezése, illetve elhelyezése, valamint a kir. táblák decentralizálása is még mindig késik az éji homályban: akkor egyben a nem létezés okát is adta, mert illetőleg pedig, szerény felfogá­som szerint, addig, mig a polgári és a büntető el­járásnak módozatai felett nem határozott a törvény­hozás, addig a kir. tábla decentralizátiója, mely azon alapszik, nem foganatosítható, a mig pedig a királyi táblák nincsenek decentralizálva, addig az alsó bíróságok végleges elhelyezését nem lehet megkezdeni. Utóvégre, vájjon niikép fognák önök a törvényszékeket elhelyezni, ha ma azt sem tudják, hogy a kir. táblát hova helyezzék el és ha a kir. táblát el akarják helyezni, lehetséges-e ez, mig azt nem tudják, hogy nyelvi tekintetben, eljárási tekintetben mikép fognak azok felett ren­delkezni? Azt gondolom, hogy oly természetes összefüggésben áll egyik kérdés a másikkal, hogy egyiket a másik nélkül gondolni nem lehet. A mi azon szemrehányást illeti, a melylyel a kor­mányt illetik az által, hogy azt mondják: a szerves munkák nem haladnak — méltóztassék megen­gedni, hogy néhány javaslatot önök előtt felsorol­jak, melyek részint már a t. házhoz be vannak nyújtva, részben már bizottsági tárgyalás alatt vannak s ismét másokat, melyek már készen várják a t. ház tárgyalását. Íme itt van épen az annyit neheztelt bü'nvád : eljárás, készen általános indo­kolásával együtt és pedig ugyanazon jeles szakférfiú tollából, kinek kitűnő büntető törvénykönyvünket köszönjük. Itt van a polgári eljárás, mely szintén készülőben van és pedig a szóbeli eljárás elvei szerint; itt van az ügyvédi rendtartás, a mely a háznak be van nyújtva, itt van a telekkönyvi rendezés, melylyel a minister épen azt akarja elérni, hogy a katasterrel kapcsoltassák össze, hogy az tisztáztassék és hogy a telekkönyv tiszta és átlátszó legyen. Itt van a pótbiróság megszüntetésére vonat­kozó törvényjavaslat, mely szintén elkészült az igazsägügyministeriumban. Ott a járásbirák sza­porítására vonatkozó törvényjavaslat, mely szín tén be van adva a házhoz; itt egy fegyház felállí­tására vonatkozó törvényjavaslat. Az anyagi jog terén készen van a polgári tör­vénykönyv általános része, a vagyoni, kötelmi és örökjogra vonatkozó részek, a gyám és gond­noksági törvény, melyre hivatkoznak, hogy még mindig nem készült el. Ott van aziró- és művész­jog iránti törvényjavaslat és a polgári határőr­vidék házközösségének megszüntetése iránti tör­vényjavaslat. Hát t. uraim, egy ily munkássággal szemben, a hol annyi az alaki és anyagi jogot felölelő kérdés, a mely már a megoldásnak küszö­bén áll, a mely munkálatok az igazságügyi minis­teriumból indultak ki — a pénzügyi bizottság nem tekinthette magát jogosultnak arra, hogy azt a költségvetést, mely az igazságügy rendezé­sének ezen stádiumában terjesztetik elő, el ne fogadja. Igenis elfogadta, méltányolta azon törek­véseket, melyeket az igazságügyi kormányzat tanúsított s reméljük, hogy önöknek, vagy az új törvényhozásnak közreműködésével, ezek tör­vényekké is fognak emeltetni; és ily viszonyok közt azon erős támadásokat, melyek a tevékenység lazaságára, a rendszertelenségre vonatkoznak, én részemről nem találom jogosultnak. Ezzel t. ház, befejezhetném nyilatkozatomat, azonban kénytelen vagyok egyik t. képviselőtár­samnak, Veszter Imre urnak egy nyilatkozatára rövid észrevételt tenni. Veszter Imre ur az anti­semitismust említé és azt mondja, hogy semmi sem ásta alá a kormán}' állását annyira, mint épen ez. Azt gondolom, a t. képviselő ur a maga párt­állásánál fogva ezen körülménynek csak örülhet. Tehát neki nincs oka abból a kormánynak szemre­hányást tenni. Azonban vannak kérdések, melyekre nézve azt hiszem, hogyha minden alkalommal elő­rántjuk azokat, nem teszünk a kérdésnek azon irányban jó szolgálatot, a mely irányban épei^ a t. képviselő ur akarta ezen ügyet tárgyalni. Én megvallom őszintén, nem látom be, hogy ott, hol, mint most, az általános igazságügyet tárgyaltuk, ismét bevonni ezen kérdést a vitába, helyes volna. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl!) Önök meg fogják en­gedni azt, hogy ezen kérdés nekünk nemcsak köz­gazdaságilag óriási kárt tett, hogy ezen kérdés­nek minden alkalommal előtérbe állítása nemcsak polgártársaink egy osztályának társadalmi állá­sára igen nyomasztó és keserű hatást tett, hanem ! hogy ennek előtérbe állításánál óriási igazság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom