Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-286

J4 286. •rsséges ülég január 14. 1884. azért vagyok bátor a t. képviselőháznak a pénzügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlani, mert az ezen szempontok által figyelembe ajánlott korlátokon még belül marad és kellő figyelemre méltatja ngy a takarékosság, mint a haladás követelményeit. Ha valaki felületesen és látszat után akar ítélni, a pénzügyi bizottság munkáját az 1884. évi költségvetéssel szemben könnyűnek és talán felületesnek is fogja mondani, mert törlésben kevés az eredménye : de a ki mélyre hatóan a tárgy ismeretével, elfogulatlanul bírálja az előirányzott tételeket, rájön azon meggyőződésre, mely a pénzügyi bizottság ez idei működésének eredménye: t. i. hogy az 1884-re előirányzott 329 milliónyi kiadások nagy összegéből kevés volt a törülni való; hogy a 309 milliónyi bevételek helyesen, alaposan vannak előirányozva és hogy az egész előirányzat a helyzetnek felel meg. Mint ilyent, tisztelettel ajánlom azt elfogadásra. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Kérem a t. házat, méltóztassék a tanácskozás ezen tárgyát függőben hagyni és a főrendiháztól érkezett üzenetet átvenni. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps a balon.) Gróf Cziráky Béla, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur, t. ház! (Zajos éljenzés a balon.) A főrendiház f. hó 12-én tartott ülésében tárgyalás alá vévén a keresztények és izraeliták közt, valamint a külföldön kötött polgári házasságokról szóló törvényjavaslatot, azt általánosságban ezúttal sem fogadta el. Van szerencsém a vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot tisztelettel átnyújtani. (Zajos éljenzés és taps a balon.) Tibád Antal jegyző (olvassa a főrendiház jegyzők önyvi hironatát). Elnök: T. ház! Ennek következtében azt hiszem, hogy a jegyzőkönyvi kivonat kinyomatandó és a legközelebbi napok valamelyikén fog a ház határozni, mikor veszi tárgyalás alá. (Á főrendiház jegyzője elhagyja a termet. Élénk éljenzés a baloldalon.) Madarász József: A költségvetéssel is ezt tegyék! Istóczy Győző: Először a zsidókkal végezzünk, majd aztán a többire is rákerül a sor. Elnök: Folytattatni fog a napirenden levő tárgy felett a tanácskozás. Mocsáry Lajos: T. képviselőház! Azon vita alkalmával, mely az adótörvényjavaslat tárgyalásánál e házban lefolyt, el lett mondva a ház ezen részéről, micsoda véleményben vagyunk az ország pénzügyi helyzetéről és a kormánynak pénzügyi politikájáról. Ez alkalommal mondhatni, hogy praeoccupálva lett a budget általános tárgyalása mindenesetre annak financiális, szorosabban vett pénzügyi része. Én ennél fogva azt hiszem, hogy felesleges dolgot cselekedném, ha elmondanám ismét azon szempontokat, melyek azon alkalommal kiemeltettek. Nem tenném ezt azon esetben sem, ha magamat arra egyébként hivatottnak tekinteném és azért ez alkalommal hosszabban beszélni és a budgettárgyalás megnyitása alkalmával a t. ház becses türelmét próbára tenni nem is szándékozom. Egyébiránt az ország pénzügyi helyzetén alig történt változás a múlt évben lefolyt budgetvita óta. A pénzügyi bizottság általános jelentése ugyanazon szomorú képét tünteti elő az ország pénzügyi helyzetének, mint az akkori költségvetésnél. Óriási számtételek, ugy hogy a haza szegény viszonyok közt élő polgárainak a feje beleszédül, roppant emelkedése az államkiadásoknak, melyeknek fedezésére szolgáló bevételek nem a nemzetgazdászati gyarapodásnak vagy felvirulásnak természetes eredményei, hanem csak folytonos adóemelés által vannak kicsikarva; a mellett az állandó deficit, minden kilátás nélkül az igazi javulásra. Azonban a t. pénzügyi bizottság azt mondja általános jelentésében, hogy ez normal-budget, azt mondja, hogy ezen budgetnek tételeiben általában lényeges változtatásokat tenni alig lehet. A pénzügyi bizottság e szerint maga bevallja tehetetlen-* ségét arra, hogy ezen általa is súlyosnak jelzett helyzeten segíteni lehetne. Normálisnak mondja a budgetet, midőn azt mondja jelentésében, hogy sok évi munka és fejlődés költségvetésünk kereteit megállapították és igy legnagyobb részét elvonják a minden évben való részletes kritikától. Ugyanezt mondja akkor, midőn azt állítja, hogy elmultak azok az idők, mikor milliókra ment a kiadásokban és fedezetben a törlés. És bevallja e súlyos pénzügyi helyzettel szemben való saját tehetetlenségét akkor, midőn csakis a kormány előterjesztésének magyarázását tartván feladatául, mindössze csak annyit mond a szerinte is aggasztó viszonyokkal szemben, hogy már most is szükségesnek tartja felemelni óva intő szavát az államtisztviselők számának szaporítása és a fizetések emelése ellen. Nohát t. képviselőház, ha e szerint normális ezen budget, akkor valóban azt mondhatjuk, hogy normális állapota Magyarországnak a túlterheltetés, (Ugy van! a szélső balon) akkor normális nálunk a roppant deficit, akkor normális azon állapot, hogy menthetetlenül, tartóztathatatlanul haladunk a bukás örvénye felé. (Igaz ! Ugy van! a széls :

> balon.) Nincs ok miért titkolni t. ház s én részemről nem akarok egyáltalában solidaritásba lépni az igazságnak ki nem mondásával, nincs ok, mondom, eltitkolni azt, hogy a mi egész pénzügyi gazdálkodásunk egy nagyobb szabású szédelgés és semmi egyéb. (Ugy van! balfelöl.) A t. kormány igen jól tudja ezt maga is, azonban folytatja a mig lehet; kölcsönöket vesz addig, mig pénzt adnak és hitelezők még mindig akadnak, mert a magyar állam-