Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-294

164 294. orsaágos Ülés január 28 1884. ki. A kérvények* a ház irodájába fognak meg- | tekinthetés végett elhelyeztetni. Következik a napirend első tárgya, vagyis az indítvány- és interpellátiós könyv felolvasása. Tibád Antal jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Az interpellátiós könyvben azonban a következő bejegyzés van: 1884. január 21. Kállay János, a 29,602. sz. a. Szabolcsmegye közönségéhez intézett leirat tárgyában, a közmunka- és közlekedési ministerhez. Elnöki A képviselő ur az ülés végén fogja interpellátiój á t megtenni. Következik a napirend további tárgya, vagyis a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a képviselőház január havi költségvetéséről. Tibád Antal jegyző (olvassa a jelentést.) Enök: Ha nincs észrevétel, a jelentés elfogadtíitik és az elnökség ezen összeg folyóvá tételével megbizatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a képviselőház 1883. évi deczember havi kiadásairól'szóló kimutatási.) Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend, vagyis az 1884. évi költségvetés tárgyalásának folytatása és pedig a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésének részletes tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások: XIX. fejezet, l.czím. Rendes bevételek: IX. fejezet, 1. czím. Kiadás. Személyi járandóságok. Fizetések és lakpénzek 177,841 frt. Országh Sándor előadó: T. ház! Midőn szerencsém van a vallás- és közoktatásügyi ministerium 1884. költségvetésére vonatkozó jelentést bemutatni, engedje meg a t. ház, hogy egy pár szóval röviden jelezzem a bizottság álláspontját. Összehasonlítván e költségvetést a múlt éviveLtalálkozunk benne 287,000 frtnyi többlettel, de miután a bevételek is 22,000 írttal emelkedtek, a többlet sajátlag csak 265,000 frt. A pénzügyi bizottság a kormány által előterjesztett költségvetésnek megvizsgálása és megállapítása alkalmával egy perczig sem tévesztette szem előtt az annyira szükséges takarékossági elvet, de másrészről szükséges a t. háznak ezen 265,000 frtnyi többletet elfogadásra ajánlani, mert átvizsgálván azon egyes tételeket, a melyekből az alakult, azon meggyőződést merítette, hogy azok egyrészt a legszorosabb kapcsolatban állanak culturális intézményeink folytonos fejlődésével és haladásával és másrészről folyományát képezik a törvényhozás újabb intézkedéseinek, nevezetesen az 1883: XXX. t.-czikknek, a mely a középiskolák rendezéséről szól. E költségvetési előirányzatnak egyik kedvező oldala kétségtelenül az, hogy inig az u. n. inproduetiv kiadások alig vagy igen keveset emelkednek, legnagyobb részt változatlanul megmaradnak, addig másrészt épen a tudomány, a művészet és a nevelés érdekeivel kapcsolatos kiadások igaz, tetemesen emelkedtek, de másrészről majdnem minden téren találkozunk ezen haladás gyümölcseivel. így pl. a központi igazgatásnál, daczára annak, hogy évek hosszú során át a munka nagy mérvben és folytonosan nevekedett, mégis a többkiadás alig haladja meg a4,000frtot. így pl. az egyházi czéloknál évek hosszú során át mindig ugyanazon összeggel találkozunk, ellenben a tanintézetek czíme alatt 230,000 frt a többkiadás s a középiskolák rendezése folytán körülbelül 40,000 frtot voltunk kénytelenek beállítani. Ezen költségvetés egyrészt megengedi azt, hogy culturális intézményeink lassan ugyan, de folytonosan és fokozatosan haladjanak és fejlesztessenek, de másrészt meg vannak tartva azon korlátok is, melyeket a mindnyájunk által ismert általános pénzügyi helyzet szab elénk és miután ezen költségvetési előirányzat e két ellentétesnek látszó követelménynek meggyőződésem szerint megfelel, bátorkodom a pénzügyi bizottság nevében ezen költségvetést a t. háznak általánosságban elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! A mit a képviselőház már 1869. és 1874. évben egyhangúlag elfogadott; á mi, iránt báró Eötvös József még 1869-ben törvényjavaslatot terjesztett elő — a mi bevett szokás szerint a király helybenhagyásával történhetett csak ; - ami iránt 1875-ben a kiküldött bizottság szintén törvényjavaslatot nyújtott be: a vallásszabadság Magyarországon mai napig törvény által biztosítva nincs. (Igaz!) És nem létezik a valóságban, az életben sem. Hiába hajtogatják újabb időben a ministerek az ellenkezőt; a ház hozott határozata, a benyújtott törvényjavaslatok, saját szavaik, saját szavazataik megczáfolják őket, (ügy van! balfelöl.) de leginkább megczáfolják maguk a tények. Nem fogom állításom bebizonyítására mindazt ismételni, a mit már annyiszor elmondottam, részint a fennálló törvényekből, részint a tudomásomra esett tényekből merítve a próbákat. Azon esetek elsorolására fogok szorítkozni, melyek utolsó felszólalásom óta fordultak elő. (Halljuk!) Nem örömest teszem, mert hisz ez által aligha emelkedni fog jó hírnevünk a világ előtt, de hogy meg lehessen gyógyítani, okvetlenül fel kell tárni a sebeket. T. ház! Méltóztatik tudni, hogy létezik Magyarországon egy csekély számú felekezet, mely baptista név alatt ismeretes. Keresztény, protestáns felekezet, mely a többi protestáns felekezetektől alig tér el másban, minthogy ennek hivei nem a csecsemőket keresztelik, hanem a felnőtteket, mikor ezek a vallás tanait már felfogni, megérteni képesek és ha az egyház kebelébe maguk ki-