Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-293

393. országos ülés január 21. ISS4. 158 Ennélfogva szükségesnek tartotta a pénzügyi bizottság felkérni a minister urat arra, hogy jö­vőre, a mennyire lehet, az ily eltéréseket meg­szüntetni szíveskedjék és ha annak szüksége fenn forog, inkább póthitelt kérjen, minthogy a zárszá­madások megvizsgálását két esztendő mnlva igen nehezíti az, ha e czímen nagyobb összegek adat­tak ki. Arra kérem a t. házat, hogy a bizottság ezen kéréséhez hozzá járulni méltóztassék. (He­lyeslés.) Elnök í Azt hiszem a t. ház ezt tudomásul veszi és az összeget megszavazza. {Helyeslés.) TiMi Antal jegyző (olvassa); Méneskari hadapród iskola: 10,000 frt. E1 nők l Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Ménesbirtok gazdaságok: 962,884 írt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Ménesek: 716,317 frt. Elnök! Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Méntelepek: í.064,540 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Lóverse­nyek 28,000 frt. GÖndöcs Benedek: Tiszteit ház! Állami lótenyészintézetekre, az 1884. évre 2.859,929 frt van előirányozva, a múlt évben pedig csak 2.670,149 frt volt felvéve; erre az évre tehát 189,780.írttal több vétetett fel; ebből 28,000 frt lóversenyekre fordittatik; miután a nagybirtoko­sok és lókedvelők annyira érdekelve vannak a ló­versenyek iránt, hogy e ezélra a kormány által nyújtott államsegély elejtését meg nem érzik, azért azon 28,000 forintot nem a lóversenyre, ha nem az iparos tanulók képzésére, értelmi verse­nyére kérem fordíttatni. Ezekből egykoron hasz­nos, értelmes polgárai lesznek a hazának; ezt annyival inkább kérem, mert jövőre tudom, hogy gróf Zichy Jenő tisztelt képviselőtársam nem fogja az általa e ezélra a múlt évben felajánlott 12,000 forint segélyt nyújtani. Tudom azt is, hogy az 1884. évi közoktatási költségvetésbe az iparos tanulók iskolai segélyezésére 8000 írttal több van felvéve, mint tavaly; de az országban sokkal több iparos-iskola lenne felállítandó. Iparosaink pedig oly szegények, hogy ők egészen önerejükből, a kormány segélye nélkül ezen ipariskolákat felállí­tani nem képesek; miért is kérem az igen t. mi­nister urat, hogy a 28,000 frtot ipariskolák fel­állítására, tehát inkább ember-, mint lónevelésre fordítani kegyeskedjék. (Helyeslés.) Hermán Ottó: Egy szóval sem vonom két­ségbe, sőt nagy elismeréssel vagyok az előttem szólott képviselő ur intentióinak nemes volta iránt, hanem a magam részéről a lóversenyek merőben való elvetését az állam részéről a czélszerűnek KÉPVEL MAPLŐ, 1881—84. XIV. KÖTET. nem tartanám. Az igaz, t. ház, hogy minél tovább halad a lóverseny intézménye, annál több és több elfajulásnak jelenségeit tapasztaljuk körében. Kap­csolatba kozutik a lóverseny a játékdüh emelésé­vel, kapcsolatba hozatik a sport oly nemével, mely elől a némileg érző szivü" ember elfordul. S én egyelőre csak egy institutióról kívánok szólni, mely hova tovább mindnagyobb mértékben terjed, egyrészt következetességből, minthogy tavaly is megtámadtam, de másfelől, mert bővebb informa­tiót is szerveztem. Az intézmény t. ház a totali­sateur. A kihágásokról szóló büntető törvénykönyv határozottan körül írja azt, hogy büntetendő a nyílt helyen űzött szerencsejáték. Én jól tudom t. ház, hogy a magyar társadalom nagy részének szempontjából és a magyar állam szempontjából a szerencsejáték nem bírálható meg a tiszta morál alapjáról, mert hiszen a magyar állam fentartja a kis lutrit és majdnem minden nagyobb szabású jótékonyságot nem az emberi nemes indulatra, hanem sorsjátékra, tehát egyszerűen a büntető törvénykönyv által tiltott eljárásra biz. (ügy van!) Én, t. ház, a totalisateurre nézve megszereztem magamnak a bővebb informátiót szakembereknél és felkerestem a dolgot az irodalomban. Az kétségte­len t. ház, hogy a német birodalmi törvényszék döntött elvileg, a totalisateurt üzletszerűen űzött szerencsejátéknak qualificálta és a részeseket meg­büntette. De ez nem elég t. ház, hanem mert ez az eset fontos, mert ez az intézmény általánosan be van hozva, ez arra indította, a jogtudósokat, hogy az ügyet pontos kutatás tárgyává tegyék és minden tekintetben meghatározzák a cselekmény természetét. Nagyon sajnálom, hogy a t. igazság­ügyminister ur nincs jelen, mert meg vagyok győ­ződve arról, hogy az ő figyelmét nem kerülhette el az az irodalmi működés és az az álláspont, me­lyet a modern Jogtudomány a totalisateurrel szem­ben elfoglalt. Ő nagyon jól fogja tudni, hogy egy előkelő jogtudós, Stenglein, formális monographiát irt e tárgyról, reflectálván a jogtudósok egész tö­megére, kik a fogadás és játék fogalmát megala­pítani törekedtek, vagy mégis alapították. T. kép­viselőház ! Ezen vizsgálatnak végső eredménye az, hogy fogadás és játék közt fogalomkülönbség nincs. Egy másik dolog az, hogy fogadás a játék­tól csak akkor különböztethető meg, ha bizo­nyos oly ügyességek forognak szóban, melyek annak a ki állítja, teljesen hatalmában vannak, melyeknél tehát az esély a minimum alá sűlyed. Mindazon játékok, vagy fogadások ellenben, a hol egy vállalat a hozzá nem értő nagy közönséghez fordul és bíztatja arra, hogy adja oda pénzét egy oly dologban, melyhez alapjában nem ért, sőt mi több, a melynek esélyei annyira beláthatatlanok, hogy az úgynevezett szakértők sem tudhatják biztosan, hogy mi lesz a végső eredmény, az semmi $0

Next

/
Oldalképek
Tartalom