Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-293
148 &'*• »rs2ág<»s HJéi január 22. 1884. nak azok, a kik ezen német tanfolyamot meg akarják szüntetni mint azok, kik azt hiszik, hogy a piros-fehér-zöld színben már benne van a magyar nemzeti kívánalom. Engedjen meg t. barátom, minden dolognak két része van, alaki és anyagi s én nem tndom, hogy az én t. barátom a magyar állam érdekét alakilag a sárga-fekete színben kívánj a-e kifejezni; lehetetlen tehát, hogy ő helytelen chauvinismusnak állíthassa azt, a mit az egész magyar nemzet, mint a lényeghez tartozó alakot tisztelettel néz ; s én azt hiszem, hogy senkinek e tekintetben s t. barátomnak is csak ugy elszalasztott kifejezései lehetnek azok, bensejében nem hiszem, hogy e kifejezést helyeselné. Meg kell még lényegileg jegyeznem t. barátomnak azt, hogy emlékezhetik ő reá, hogy előfordult már nem egyszer e kérdés itt, s higyje meg csak épen csekély szavazatok különbségével ejtettet el már pár év előtt az, hogy meg ne szüntettessék ott a német tanfolyam; a kormány azonban az ő általa ismert okoknál fogva azt mondotta: ismerjük kötelességünket s a mint eljő ideje, hogy ott nem lesz reá oly kiváló szükség, mint nincs most már, mert megfogytak a tanulók számai, hisz hivatalos adatokat kaptunk, hány tanuló van tisztán, a ki nem tud magyarul s ez adatokból — önmaga Simonyi Iván t. képviselő ur vegye most kezébe — nem meríthet mást, mint azt, hogy 3—4 egyénért, ki nens ért magyarul, csak egy Magyarország által államilag fentartott tanintézetben német nyelven oktatni, csakugyan nem volna más, mint egy helytelen chauvinismusi tény. A mi pedig Steinaeker Ödön t. képviselő urat illeti, neki csak azon kijelentésére van megjegyzésem, hogy ime azt hisszük, hogy ez nagy magyar nemzeti türelmességet bizonyít, hogy most már megszüntettetik évek hosszú sora múlva a a német nyelvi tanfolyam. Ü ezt nem veszi türelmességnek, ő azt venné türelmességnek, ha ezentúl is megtartatnék. Én, t. képviselőtársamat ügy címeztetem valamire. 0 ugy tudom, a magyar kereskedelmi kamarának is titkára. Hát figyelmeztetem t. képviselőtársamat, én ugy emlékszem, hosszú évek előtt b. Simonyi Lajos ministersége alatt egy bizonyos Steinaeker Ödön, akkor még nem volt képviselő, a magyar kereskedelmi kamara titkára statisztikai adatok;,t óhajtott a Magyarországon levő gyárakból bizonyos dolgokra nézve és a Magyarországban levő németül nem tudó gyárosokhoz tisztán német nyelven küldte el azon kérdő pontozatokat, u melyekre azután az illető gyárosoknak felelniök kellett volna. Igaz, hogy b. Simonyi minister az én kérdezésem folytán ezt helytelenítette és elrendelte, hogy jövőre ilyenek ne történjenek. Vonja le most Steinaeker Ödön t. képviselő társam a következtetést. Nem türelmes-e az a nemzet és annak a nemzetnek a kormánya és vádolhatja e nemzetetchauvinismussalaz,aki a magyar államban tisztán magyar gyárosokhoz német nyelven küldött pontozatokat, hogy arra| feleljenek, midőn férfiú a magyar kereskedelmi kamarának még folyton titkára lehet! {Élénk helyeslés. Igaz! Ugy vau!) Simonyi Iván ^T. ház! Személyes kérdésben kérek szót! : teinacker Ödön: Személyes kérdésben kérek szót. Elnök: T. ház! Steinaeker képviselő ur személyes kérdésben kivan szólni? Steinaeker Ödön: Személyes kérdésben kérek §zót, válaszolni kívánván Madarász József t. képviselő urnak. En nem tudom ugyan belátni a logicai összefüggést a tárgyalás alatt levő kérdés közt és a közt, a mit a t. képviselő ur felhozott, de nem először hozta azt fel a t. képviselő ur. Hát talán ezúttal fog nekem sikerülni Madarász József t. képviselő urat nem tudom másodszor vagy harmadszor-e a dolog állásáról felvilágosítani. Egy ipar-statistikának az elkészítéséről volt szó. Hogy ezen ipar-statistikát megcsinálhassuk, igen természetesen adatokra volt szükség. Hogy milyen nehéz statistikai adatokat beszerezni, azt tudja mindenki, a ki ilyennel foglalkozott és ebben talán a t. ministeriunmak egyik vagy másik vezérférfia is igazat fog nekem szolgáltatni. Hát t. ház, mi kérdeztünk magyarul és kérdeztünk németül is, azon oknál fogva, mert azon a nyelven kellett kérdezni, a melyben reméltük, hogy legkönnyebben meg fogjuk a választ kaphatni. Én azt hiszem, arról volt szó, hogy jó és megbízható statistikát készítsünk. Azt pedig csak nem fogja tagadhatni még Madarász József t. képviselő ur sem, hogy létezik, de létezett különösen 8—9 évvel ezelőtt igen számos gyár, amelyben a németnyelv uralkodó volt... Thaly Kálmán: Fájdalom! Steinaeker Ödön: A létező állapot előtt pedig szemet hunyni nem lehet és méltóztatott volna megtekinteni a beérkezett adatokat, akkor meggyőzhetik vala, hogy azok 9í /i»o-ad része németül adatott be. Ez igy van, ez tény. Thaly Kálmán: Ez nem személyes kérdés. Elnök (csenget):&zemélje& támadásra, röviden joga van a képviselő urnak válaszolni; a képviselő ur személyes kérdésben kért szót, a házszabályok értelmében kérem, Jiogy röviden nyilatkozzék. Steinaeker Ödön: Rögtön bezárom szavaimat. Ha tehát tévedésből valamely intézethez vagy gyárhoz más nyelvű kérdőív érkezett, mint az óhajtotta, sajnálom, csakhogy az nem akarattal történt (Felkiáltások a ssélsö baloldalon. Tudjuk! Tudjuk!) és a ki tévedésbői német ívet kapván' magyart kívánt, bizonyára kapott magyart is. Simonyi Iván: T. ház I Szavaim nyíltan és világosan félremagyáraztattak, sőt mi több, bármennyire tisztelem Madarász József képviselő