Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-292

134 i92. országos fil.'s január 21. 1884, tetésnek lenni, következőleg a teljes paritás Fiume és Trieszt közt aligha éretett el. Óhajtanám, hogy erre nézve felvilágosítást nyernék, hogy a magyar szeszkivitelnek többé ily akadályai nincsenek, vagyis oly annyira lényegtelen a különbség, mely e részben fennáll, a mi nem érdemel nagyobb tekintetet, de megvallom, a minister ur rendeletéből ezt kivenni nem tudom. Ez az egyik, a másik pedig az, hogy nem tudok arról értesülni, ezen rendeletből, hogy például az Adria-hajózási társulat most direct összeköttetést tart fenn és általában nem csak két spanyol kikötőbe, t. i. Barcellonába és Malagába, mert a magyarországi gyarmat- és fűszeráru-kereskedők szövetkezete folyamodott a kereskedelmi ministeriumhoz, azért nevezetesen, hogy a gyarmatárúk behozatala érdekében az Adria gőzhajói, melyek Liverpoolba közlekednek, egy kis kerülővel Malagát vagy legalább Barcellonát érintsék, hogy ne legyenek kénytelenek ezen kereskedők, mint eddig történt, árúikat Marseillen keresztül, a hol hetekig, sőt hónapokig hevertetnek, hozatni, mert most igen sok árúra nézve, a melyek tömegesen hozatnak be, sokszor csakis erre vannak utalva. Sok igen nagy menynyiségű árúk jönnek Spanyolországból, mint déli gyümölcs, spanyol csemegék, továbbá az espartó készítmények, a mely igen nagy behozatali czikket képez hazánkban és igen óhajtandó volna, hogy a hazánkban minden házban, palotában és vendéglőkben látható espartó-készítmények ne Bécsen keresztül jöjjenek ide, hanem az egyenes, sokkal olcsóbb fiumei vonalon. Ezt a gyarmat- és fűszerárú-kereskedők kérvényének támogatása szempontjából hoztam fel és ajánlom figyelmébe, hogy méltóztassék, amennyiben eddig megvalósítva nem volna, gondoskodni, hogy az Adria társulat rendes járatokat létesítsen az említett spanyol kikötők között, ezen gyarmatárúk behozatala, de a magyar szesz kivitele érdekében is. Továbbá kérvényeznek a gyarmat- és fűszerárú-kereskedők az iránt is, hogy méltóztassék a consulatusokat utasítani, készíttessenek magyar ipartermények, pl. a szesz, liszt és egyéb jeles terményeinkről tájékoztató jelentést az illető ország nyelven és nyomassák ki és osztassák szét, mert ott még igen kevéssé ismeretesek a magyar iparczikkek, a melyek pedig, ha ismeretessé válnak, ezen új hajójáratok utján igen könnyen kivihetők volnának és nagy keresletet szereznének ezen magyar czikknek. Én tehát, midőn ezen rovat alatt, mely 10,000 frtot épen ilyen czélokra irányoz elő, felszóllalok, azt hiszem, hogy helyes dolgot cselekszem, ha felkérem A t. minister urat, hogy a magyar ipartermények ismertetése által azoknak kivitelét előmozdítani méltóztassék. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Thaly képviselő urnak válaszképen a szesz-exportra és hajójavítókra nézve bátor vagyok azt mondani, hogy a Lloyd-társulat beszüntette járatait Spanyolország felé, ellenben a Magyarország által subventionált Adria ilyen járatokat állított be, a melyek a szerint, a mint a rakomány összegyűl, két hetenként, vagy havonként mennek Fiúméból az említett spanyol kikötőbe. Ezen járatokat kiválőjag kívánja a ministerium subventionáiiii, hogy a kivitel annál nagyobb legyen Spanyolországba. Azonban a mi azon reclámot illeti, melyet t. képviselő ur szükségesnek tart Spanyolország ban, hogy ott a magyar szeszt minél jobban megismerjék és fogyaszszák, ez már, megbocsásson a t. képviselő ur, a kereskedők feladata, nem pedig a ministeriumé. Thaly Kálmán: A consulatusok utján! Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Csinálják meg a consulatusok utján maguk a kereskedők; a ministerium maga nem vállalkozhatik, hogy mindenkinek reclámot csináljon az 8 dolgában, ez az illetők feladata. Elnök: T. ház! Maga a tétel meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a 10,000 frt elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (ol ássa) : Az 1878. évi XX. t.-cz. érteimében feltalálók által az osztrák kincstár javára 257" tejében oda átszámolandó 2,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Összes kiadás 131,630 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel 38,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. TiMd Antal jegyző (olvassa) : A gazdaság különböző ágainak emelése. Eendes kiadások: XVIII. fejezet, 4. czím. Rendes bevételek; VIII. fejezet, 2. czím. Kiadás. Gazdasági egyletek czéíjaira — a mennyiben az ezeknek adott segélyek a többi rovatokban nem foglaltatnak — kiállítások, szántás- és ekeversenvek, különböző czélokból kitűzött jutalomdíjak, pályázatok stb. 30,000 frt. GÖndÖCS Benedek: T. ház! Gazdasági egyletek czéljaira, úgymint: kiállítások, szántásés ekeversenyre az 1884-ik évben csak 30,000 frt van, a múlt ÓN ben pedig 40,000 frt volt felvéve; miután az indokolásban sincs ezen eltérés feltüntetve, nem vagyok képes migamnak megmagyarázni, miért szállították le mindjárt 10,000 írttal, holott A fent elősorolt czélok teljes eléréséhez ezen összeg nélkülözhetetlen, a mint ezt indokolni fogom. E czélok valósításához ugyanis a kormány csak néhány év óta kezdeti hozzá fogni; pedig czélszerűen használható fel ezen összeg, különösen ha a földműves néppel ,a gazdasági egyletek által — községenkint rendezett kiállításokban —miként