Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-292

293. országos ülés janO;ir 21. 1SS4. 131 zom és csak arra voltam bátor a t. minister ur figyelmét felhívni, legyen szives figyelmét különösen arra is kiterjeszteni, midőn Romániával a kereskedelmi és vámszerződést megkötjük, hogy abba állategészségügyi tekintetben oly intézkedések vétessenek fel, hogy a folytonos visszaélések Romániában el ne követtessenek s ez által különösen a határszéli erdélyi városoknak bőriparral foglalkozó iparosai oly nagy károkat ne szenvedjenek Gr. Széchenyi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Engedje meg a t. ház, hogy még egyszer válaszolhassak. (Bálijuk!) Távol volt tőlem, hogy Ugron Ákos t. képviselő urat gyanúsítsam, hogy a központi hivatalnokokat akarta volna vádolni. Ezt én nem mondottam és igy a képviselő ur rosszul informáltatott. A mi pedig a romániai visszaéléseket illeti, állategészségügyi tekintetben nekünk azoktól nincs mit tartanunk, mert nem Oláhország zárkózik el tőlünk, hanem mi Oláhországtól s ennek folytán, a mi bejő, a mi hivatalnokaink által lesz megvizsgálva, tehát ha Romániában e tekintetben visszaélések történnek, azok minket semmikép sem érintenek. Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, a 206, 308 frt megsíavaztatik. Tibád Antal jegyző {olvassa): Dologi kiadások 39,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) .• összes kiadás 245,208 írt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Közgazdasági előadók díjazása az 1882 éviXX.t.-cz. alapján. Rendes kiadások XVIII. fejezet. 2. czím. Kiadás 30,000 frt. Steínacker Ödön: T. ház! A költségvetés 8. lapján találjuk minden további részletezés nélkül a közgazdasági előadók díjazására szolgáló •30.000 frtot. Igen jól tudjuk t. ház, hogy ez intézmény nem a mostani szakmínister ur alkotása, de remélem, hogy ő azt csak cum beneficio inventarii vette, át. Az alapeszme, mely ezen intézménynek behozatalára vezetett, nézetem szerint igen helyes; mert tény az, hogy a megyei és részben városi hatóságok körében igen gyakran hiányoznak a közgazdaságilag magasaid) színvonalon álló egyének. Hogy tehát ezen érdekek ne csak a központban, hanem a vidéken is képviseltetést nyerjenek, azt én helyesnek tartom. De kevésbé szerencsés ezen alapgondolatnak a keresztülvitele, ; z t. i., hogy összeköttetésbe hozatott az intézmény a t. ministerelnök urnak egy kedvenez eszméjével, egy alkotásával: a köz gazgatási bizottsággal. Ezt nem tartom helyesnek, mert a gazdasági viszonyok nem megyék szerint alakulnak, hanem egészen másképen szoktak alakulni. De elvégre a fődolog csak az, hogy vájjon az illető egyének, a kik ez intézményt képviselni hivatvák, megfelelnek e hivatásuknak. Hát t. ház, én a 30,000 írtnak indokolására nem találok semmi mást, sem a ministeri indokolásban, sem a pénzügyi bizottság jelentésében, mint azt, hogy tavaly is ugyanez összeg volt felvéve. Tehát arra nézve, hogy ez intézmény megfelel-e hivatásának, vájjon valóban nyujtja-e a ráfordított tetemes összegért azt a tájékozást a kormánynak, a melyre esetleg szüksége van, arra nézve semmi felvilágosítást nem találunk, sem a kormány részéről nyilatkozatot eddig nem hallottunk. Én részemről ismerem ezen közgazdasági előadók egynémeíyikét és ennélfogva tudom, hogy vannak köztük igen számosan feladatukat helyesen felfogó kiváló férfiak ; de az is állíttatik, nem tudom joggal-e, hogy vannak igen sokan, a kik ezt az állást csak sine curának tekintik, a kik a kormánynak hasznavehető adattal nem szolgálnak; és ha nem keveslem is a |0,000 frtot, de itt általánosságban az a rendelkezési alapnak természetével bír, nem hiszem, hogy teljesen megteleljen a ezéljának, mert nézetem szerint ez az összeg vagy annak nagy része sokkal helyesebb czélra volna fordítható, ha valóban ugy volna, hogy ez az intézmény részhen nem felel meg hivatásának. Én tehát azt az óhajtásomat vagyok bátor kifejezni, hogy legyen szives a t. minister ur a legközelebbi budget előterjesztése alkalmával egy kissé részletezni ezen 30,000 frtot és egyúttal a néki alkalmasnak látszó módon, vagy külön jelentésben, vagy az indokolásban a t. háznak tudomásár.": hozni, hogy ezen intézménynek eddig minő eredményei voltak.. Elnök: T. ház! Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem.kijelenthetem, hogy a 30,000 forint megszavaztatott. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi czélok. Rendes kiadások: XVIII. fejezet. 3. czím. Rendes bevételek: VIIT. fejezet. 1. czím. Kiadás, 1. rovat. Ipari ezélokra 150,500 frt. Ugron Gábor: T.ház! Tagadhatatlan,hogy a ministerium iparunk emelése érdekében igen sokat tett és igy as ipari felügyelők intézménye, igen jóakaró és sikert igérő intézmény, ha t. i. ezéljának megfelel. Én egyike vagyok azoknak, a kik azt hiszik, hogy az iparfelügyelők intézménye iparunk előmozdítása érdekében nem eredményezte azon jó haladást, melyet tőle vártunk, Kern eredményezte azért, mert a felügyelők tisztán csak theoretieuR eljárásra szorítkoznak, nagy utazásokat tesznek, szép dictiókat mondanak, banketteket végig esznek, de az ipar fejlesztésére, hogy gyakorlati téren is tegyen valamit, erre még nem volt idejük. Én, ha az ipari felügyelő intézmény S tovább is fentartatik, ennek a gyakorlati irányra Í7«