Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.

Ülésnapok - 1881-292

2->2. oraságos lilét január 21. 18S4. 129 állításokkal lépünk fel, hogy a föld zsoldosa lett a tőkének, ez már egyenesen a földbirtoknak a tőke elleni harezát fejezi ki. (Ugy van! Igaz!) Ez által mi sem az ügynek barátokat nem szerzünk, sem a földbirtoknak nélkülözhetetlen tartozékát, a tőkét, barátunká tenni nem fogjuk. (Tetszés.) Tudjuk mindnyájan, a kik földbirtokosok vagyunk, hogy Magyarországon a földbirtoknak föltétlen szüksége van a tőkére ; tőke nélkül mi birtokosok Magyarországban soha megélni nem fogunk. Ha mi tehát az agrár eszméket ugy állítjuk oda, mintha azok a földbirtoknak a tőke elleni harezát involválnák, akkor épen az agrár ügynek tesszük a lehető legrosszabb szolgálatot. (Helyeslés.) Én az agrár kérdések megindítása előtt első sorban okvetlenül szükségesnek látom azt, hogy tisztán lássuk helyzetünket és ezért is tartottam szükségesnek, hogy megkérjem a t. házat költségvetésemben, engedje meg egy statistikai osztály felállítását, a melynek munkálatai fogják azután minekünk azon tiszta képet megadni, a melyre szükségünk van, bármiféle irányú intézkedést tegyünk. {Helyeslés). Sokszor megpendittetett a minimum kérdése s méltóztassék elhinni, hogy épen annyi barátja van ez eszmének mint ellensége. A földbirtokosoknak ezen két táborba oszlása leginkább onnan ered, mert senki sincs teljesen tisztában magával az iránt, vájjon az a minimum miiyen mértékben állapittassék meg. Sokan a régi negyed sessiót akarták mínimumképen kimondani. Erre vonatkozólag némi csekély adatokkal szolgálhatok a t. háznak. {Halljuk! Halljuk!) Közgazdasági előadóink között egyike a legszorgalmasabbaknak és legderekabbaknak saját initiativájából megtette azt, hogy megyéje szolgabiráihoz fordulván, a megye egész területéről adatokat szerzett magának arra vonatkozólag, vájjon 18 54-től egészen 1883 vagy 84-ig hogyan változtak a viszonyok az egész sessiós, a 3

/*, a V*, az V* sessiós és az V*-en aluli birtokosok közt s ezen adatok előttem oly hasznavehetőknek tűntek fel, hogy rögtőn az egész országban felszólítottam a közgazdasági előadókat, hogy a nekik megküldött minta szerint ezen adatokat a többi megyékben is gyűjtsék össze. Eddigelé körülbelől 40 megyéből érkeztek be ezek az adatok; közülök egynehány feldolgoztatott és kitűnt ezekből a?, hogy az egész és háromnegyed sessiós földbirtokosok tetemesen szaporodtak, a fél és az egynegyad sessiósok pedig fogytak; leginkább fogyott az egynegyed sessiós birtokosok hzáma s ezekből szaporodott azon birtokososztály, mely az egynegyed session alól birt földet. Ha mi már most előre elhatároztuk volna azt, hogy a régi negyed sessió legyen mint minimum megállapítva, nem hoztuk volna-e létre a legszerencsétlenebb állapotot? (Ugy van! Igaz!) nem haKÉPVH, NAPLÓ, 1881—84. XIV. KÖTET. tároztuk volna-e meg minimumként azt, a miről be van bizonyítva számos éveken át szerzett tapasztalatok alapján, hogy abból a megélhetés a legnehezebb? Legyen tehát ez nekünk t. ház, tanulság arra, hogy mindezen nagy horderejű kérdésekben ne induljunk meg előbb egy bizonyos irányban, mielőtt tisztán nem látjuk az állapotokat. {Helyeslés}. Rátérve már most az egyes felszólalásokra, engedje meg Szalay Imre t. képviselő ur a gyártott borokat illető kívánságára vonatkozólag kijelentenem, hogy a törvényjavaslat már is ismét új alakban és hozzáteszem, talán ötödik, hatodik alakban készült el és tárgyalás alatt van. Az, hogy ennyiszer kellett ismét és ismét új alakban ezt a törvényjavaslatot kidolgoztatni, bizonyítja épen azt, hogy mily nehéz e kérdés megoldása. A törvénynek mindenek előtt azon kell lennie, hogy se az egyik, se a másik félen igazságtalanság ne történjék. A gyártott borokról szóló törvényjavaslatnál mindenesetre összeütközésbe jön az iparos és a bortermelő érdeke. A határvonalat meghúzni, hogy az iparos hol kezdődik és hol végződik a termelőnek okszerű pinczekezelése, ez oly nehéz feladat ma már, midőn a bor kezelésénél a pinczében annyi mindenféle eljárást követnek, hogy iránta nemcsak a tudósok, de maguk a bortermelők is bizonytalanságban vannak és azért volt eddig annyira nehéz oly törvényjavaslatot alkotni, a mely igazságot szolgáltasson ugy az egyik, mint a másik félnek. Reménylem, hogy a most elkészült törvényjavaslat meg fogja talán adni az útmutatást, a melyen haladva, a t. képviselő ur kívánsága is telje sülni fog. Az amerikai vesszőkre vonatkozólag azt a kérdést intézte hozzám a t. képviselő ur, hogy vájjon az 1883-ban nagyobb mennyiségben behozott amerikai szőlőiből lesz e bevétel, mert ilyent nem lát a költségvetésben felvéve. Ezen amerikai vesszőkre vonatkozólag bátor vagyok a t. háznak előadni, mi e tekintetben a szándékom. (Halljuk!) Tudomása van a t. háznak a philloxera-bizottság amaz állításáról, hogy az amerikai alanyul szolgáló szőlővessző a philloxerával szemben ellentáll. Ennek következtében kötelességemnek tartottam már tavaly amerikai szőlővesszőket nagyobb mennyiségben hozatni és azokból iskolákat felállítani. Ezen iskolákkal az a szándékom, hogy oít egyrészt az amerikai vesszőknek mennél nagyobb mértékben való termelése éressék el és e vesszőket azután a legolcsóbb áron, pusztán kiállítási árukon a termelőknek akarom kiosztani, másrészt pedig a vinczellérképezde és más gazdasági intézetek növendékeit és kertészeit a szükséges szőlőoltásra be akarom gyakoroltatni és idővel az amerikai alanyba elismert jobb szőlőfajtáinkat beoltva, az ily oltott anyagot a termelőknek szándékozom kiosztani. (Tetszés.) 17