Képviselőházi napló, 1881. XIV. kötet • 1884. január 10–február 5.
Ülésnapok - 1881-291
102 291. országos ülés január 19. 1884. défyt adott egy társulatnak vicinális vasútra a nélkül, hogy kikötötte volna akár azt, hogy e társulat tartozik e vasutat valamikor kiépíteni, akár pedig azt, hogy egy bizonyos határidő alatt elveszti az engedélyt. Tehát csakugyan oda jutottunk még is, hogy két szék között a pad alatt maradunk. Tehát azért volt annak az egész vidéknek egész érdeke nem tudom miféle jutalomért oda dobví>, hogy most már még a vasútra se tarthassunk számot? A minister ur a mint megnyugtatásul mondani méltóztatott, lesz oly kegyes és közvetíteni fogja, ha fellépünk és igyekezni fog azon társaságnál kieszközölni, hogy valamit kapjunk. Ez olyan forma, mintha valakinek azt mondják: nesze semmi fogd meg jól. A dunai vizi ut bajait tegnap kifejtettem; de méltóztassanak most még egy pár dolog felemlítését megengedni. (Halljuk!) A Dunaszabályozással szorosan összefügg azon vidéknek ármentesítése is. Az ármentesítő érdekeltségek nem bírnak, nem bírhatnak oly terveket készíttetni, melyek alapján a költségvetés elkészítessék. Miért ? Mert egy év alatt csak kétszer kellett a minister ur Ígérete alapján felállított töltéseket átvágni. Ily körülmények közt lehetetlen azon vidék töltéseit, melyeket 1600-tól fogva épít, tovább megtartani. Hiszen, ha ez igy marad, Komárommegye úszik el vele, melynél pedig még nem olyan rósz a Duna. Nem csak e vidék, hanem a Morva völgye is egészen tönkre van téve; hiszen a Morva völgye az, mely Bécset valaha szénával ellátta, természetesen jó pénzért, ebből éltek meg lakosai. Most miután az osztrák szabályozás nyomán lezugó görgeteg torkolatát el árasztotta, évről évre jobban iszaposítja, tönkre jutnak, nincs menekvésök a lakosoknak, itt kell hagyniok istenverte haza jókat. (Egy hang a szélső haloldalon: Kormány verte!) Hiszen az isten minket a kormánynyal vert meg. De nem folytatom tovább, hanem beadom a Dunaszabályozásra vonatkozó javaslatomat, azt a háznak elfogadásra ajánlván. A határozati javaslat következő (olvassa): „Utasítsa a ház a közmunka- és közlekedési ministert, hogy a Duna, mint Magyarország fő vizi utjának Dévénytől Szőnyig elkerülhetetlenné vált szabályozását már az 1885-ki költségvetésnél vegye figyelembe s annak első részletét a költségvetésbe vegye föl". Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Földes Gyula határozati javaslatát). B. Kemény Gábor, közmunka- ós közlekedésügyi minister : T. ház! Csak azokra kívánok reflectálni, miket a tanácskozás tovább mehetése okvetlenül megkövetel. Ezek közt felhozta Thaly t. képviselő ur a Dráva dolgát. (Halljuk!) Én ugyan ebben valami nagy fontosságot nem | látok s azt hiszem, hogy azon kérdéseket, melyek [ köztünk és horvát testvéreink közt függőben vannak, legkevésbé sem fogja a megoldáshoz közelebb vinni. Miután azonban némelyeknek fennakadást, nehézséget okoz és sérti honfiúi érzetét, én hajlandó vagyok a jövő évre egyáltalában mellőzni ezen megkülönböztetést: magyarországi és horvátországi, hanem igy teszem együtt: magyar és horvát szl avországi folyamok. (Helyeslés.) A másik, a mit megkívánok jegyezni, Földes t. képviselő ur határozati javaslatára vonatkozik. Méltóztatnak emlékezni, tegnap én azt mondtam, már most oda jutottunk, hogy reménylem, hogy a legközelebbi időben tárgyalásokba bocsátkozhatom a Vaskapunál lévő katarakták, valamint a felső dunai szabályozások keresztülvitelét, illetőleg. Azt mondottam, hogy e tekintetben, hogy ha a mostani nehéz pénzügyi viszonyoknak megfelelő ajánlat tétetik, a hol, ugy gondolom, elkerülhetetlen lesz az a kívánság, hogy hosszabb időre felosztatván a nagy teher, az az ország által könynyebben elhordható legyen, az esetben szívesen bemegyek a tárgyalásba és ajánlatot fogok tenni a háznak annak elfogadását illetőleg. De a meddig nem tudom, micsoda feltételek alatt lehet keresztülvinni ily nagy munkát, addig kötelező nyilatkozatot nem tehetek. Én nagyon könnyen azt mondhatnám: keresztül viszem, méltóztassanak a kellő összeget megszavazni. De midőn fenn 20, alul 9 millióról van szó, peremptorius terminust tenni arra, hogy ennyi idő alatt okvetetlen igazítsd el és tégy előterjesztést, megvallom, czélirányosnak nem tartom. Ennek következtében kérem a t. házat, méltóztassék a Földes Gyula t. képviselő ur határozati javaslatát el nem fogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Lukács Béla előadó: T. ház! Csak két észrevételre akarok némi megjegyzést tenni, melyek a vita folyamán felmerültek s melyek a költségvetéssel szoros kapcsolatban állanak. (Halljuk!) Először is Thaly t. képviselőtársam tett megjegyzést a Drávára előirányzott költséget illetőleg. Bátor vagyok megjegyezni azt, hogy a költségvetésben tett ama beosztás, mely szerint némely költségek Magyarország, más költségek pedig Horvátország rovatán számoltatnak el, nézetem szerint a költségvetésben nem annyira, közjogi szempontból vétetett fel és nem annyira közjogi szempontból bírálandó meg, hanem pénzügyi szempontból. Én a magam részéről, a ki ily kérdések tanulmányozásával foglalkozom, tudom becsülni azt, hogy ha bizonyos költségek az illető rovatok közt helyesen vannak elkülönítve. Van ennek fontossága különösen azon szempontból, hogy ha bizonyos kérdések Horvátországgal szemben felmerülnek. Méltóztatnak tudni, hogy egyike a 1 Magyarország ellen hangoztatott vádaknak az,
