Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-258
258. országos ülés október 8. 1883. 61 kérdését; és átmenvén azután az opportunitás kérdésére is, azt, hogy az ő intézkedése nem csupán a törvénynyel egyező, de opportunns, tehát politikai szempontból is helyes volt, azzal bizonyította, hogy már 1880-ban megindultak erre nézve a tárgyalások a horvát kormánynyal; hogy tehát e tekintetben elhamarkodotlságról, megfontolatlanságról nem lehetett szó, hanem hogy az, a mi most Zágrábban történt, a zágrábi kettős feliratú czimerek kifüggesztése csupán egy, már 1880-ban kezdeményezett és megérlelt actiónak következménye. Hát t. képviselőház, ez a szempont én szerintem a jelen kérdés politikai oldalának megítélésénél egyáltalában semmit se nyom. Akár 1880-ban kezdeményeztetett legyen ez az intézkedés, akár beleegyezett legyen abba törvényességi szempontból a horvát tartományi kormány — mert azt, hogy ezen intézkedésnek ezélszerüsége ellen a horvát tartományi kormány ne emelt volna kifogásokat, a pénzügyminister ur nem mondotta — szóval akármikor s akárminő phasisokon keresztül kezdeményeztetett, illetőleg vitetett legyen végig ezen intézkedés, az mind nem határoz a politikai ezélszerííség kérdésében. Ha arra az általam bevezetőleg felállított vezérszempontra megyünk vissza, hogy azon kényes terrénumán a magyar korona birodalmának, a melyet Horvátországnak nevezünk, kettős vigyázattal kell eljárni; hogy ottan nem szabad egyetlen hibát sem elkövetni és különösen oly hibát nem, mely a magyar állam tekintélyét compromittálja: akkor a pénzügyminister ur ezen intézkedésének opportunitása fölött egyetlen egy szempont határoz : ő kezdeményezett valamit, a mi 15 éven át gyakorlatban nem volt és a minek egyszerű nem kezdeményezése, a magyar állam tekintélyének semmi kárával nem lett volna. (Igaz! Ugy van! a bál- és a szélső baloldalon.) O kezdeményezte. És mi czéiból? Más czél előtte nem lehetett, mint az: symbolicus kifejezést adni a magyar korona összes országai összetartozandóságának, a központi hatalom hatályának és ezen symbolicus kifejezés által emelni mintegy és megerősíteni a magyar állam tekintélyét Horvátországban. Más oka ezen intézkedésnek egyáltalában nem lehetett. És ha igy van, akkor azután ezen intézkedésnek politikai helyessége fölött egyetlen egy szempont dönt, t. i. az, vájjon képes volt-e ezt a kezdeményt keresztül vinni? (Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Mert ha nem képes keresztül vinni, akkor azzal a czélba vett szándéknak épen ellenkezőjét éri el, akkor a magyar állami tekintély megerősítése helyett a magyar állami tekintélynek egy kudarczát és igy hanyatlását eredményezi, (Ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) És azért arra a kérdésre, melyet a pénzügyminister ur általam igen méltánylott ügyességgel és önérzettel tárgyalt a tegnapelőtti ülésben, hogy czélszertí volt-e a magyar állami egységnek ezt a vivmányát kezdeményezni, arra megadja a választ a ministerelnöki határozati javaslatnak második része, a mely, meg vagyok győződve, nem ízlés dolga a t. kormány részéről. Felteszem a t. minister urak hazafiságáról, hogy nem kellemes dolog nekik azon kettős feliratú czímereket, miután feltették, ismét levenni; ha tehát mégis ezt proponálják, ezt csak azon meggyőződésük folytán tehetik, hogy az ki nem kerülhető, hogy nagyobb bajok koezkáztatása nélkül az, a mit kezdeményeztek, fenn nem tartható, hogy tehát keresztül nem vihető az, a mit a pénzügyminist r ur kezdeményezett; akkor azután hiányzik azon egyetlen kritériuma ezen intézkedés politikai ezélszerífségének, t. i. a sikernek lehetősége. Á magyar kormánynak tehát nem volt szabad épen azon a kényes horvát területen egy ilyen kezdeményezési vállalni, a magyar állam tekintélyével összefüggő új gyakorlatot meghonosítani akarni, ha teljes biztosítékkal nem birt az iránt, hogy azt végre is hajthatja, hogy azt fenn is tarthatja. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Nincs menekvés t. ház, ebből a dilemmából. (Ugy van! a bal- és a szélső balon.) Minden érv, melylyel a pénzügyminister ur bebizonyítani iparkodik, hogy az, a mit ő a kettős feliratú czímerek kérdésében tett, nemcsak törvényes, hanem egyszersmind politikailag helyes és czélszerü volt, minden érv csak lehetetlenebbé teszi a határozati javaslat második részének elfogadását, a melyezen intézkedésnek visszavételét czéiozza. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső balon-) És minden érv, melylyel önök bizonyítani akarják azt, hogy a kettős feliratú czímereket fentartani nem lehet, hanem hogy nagyobb bajoknak elkerülhetése végett bele kell nyugodni ilyen vagy amolyan módon azoknak eltávolításába, sújtó ítélet arra a kezdeményezésre, (Ugy van! a bal- és a szélső balon) mely kellő előrelátás, kellő megfontolás, kellő tájékozás, szóval az államférfiúi elhatározásnak minden kelléke nélkül indult meg és a magyar állam tekintélyének compromissiójára vezet. (Elénk helyeslés abal- és a szélső balon.) Áttérek már most t. ház, a ministerein ök ur által beadott határozati javaslatnak második részére. A ministerelnöki határozati javaslatnak második része egy oly megoldási módozatot hoz javaslatba, mely a magyar állam tekintélyét még súlyosabban compromittálja, mint a mennyire az a megelőzött, eléggé meg nem gondolt intézkedés visszahatásának szükségképeni következése lett volna. A kettős feliratú czímereknek oly módon való kezdeményezése után, hogy azok fenn nem