Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-283

446 28$. or=zágo- ülós deczemler 12. 18S3. végett legjobb lesz, ha a rendőrséget visszaparan­csolja. Ezután végül leérkezett az ezredparancsnok­ság átirata, melyben minden teketória nélkül a katonatisztek eljárását teljesen correctnek nyil­vánítja. így áll a dolog jelenleg. A város intézkedései fel vannak függesztve ; a város anyagi károsodást szenved és ki van téve a veszélynek, hogy a bér­lők nem teljesíthetik szerződéses kötelezettsé­geiket ; a város közgyűlése ezért méltó megbotrán­kozással már felterjesztést intézett a belügy minis­terhez, melyből még egyéb ilyen részleteket ad­hatnék elő, de nem akarom fárasztani ä t. házat. Én, t. ház, a regale kérdésébe nem bocsátkozom, nem Hbba, hogy vájjon egy étterem vendégeinek van-e joguk regalementes italokat odahozatni. Ez leg­feljebb adat arra, hogy mily sürgős a regalekérdés rendezése. A mi interpellátióm tárgya, az egyedül a katonaság ellenszegülése oly intézkedések irá­nyában, melyeket a hatóság, a rendőrség a maga jogkörében tett. Ez az oldala az ügynek az, a mi kiemeli azt localis jelentőségéből és oda sorolja a többi tények közé, melyek illustrálják a császári királyi közös katonaság viszonyát Magyarországhoz, Magyar­szág alkotmányához és törvényeihez. Hogy ezen ügyek most oly sürün fordulnak elő a képviselő­házban, ezt már úgy emlegetik, mintha mi rend­szeresen akarnók provocálni a katonaságot. De nem megfordítva áll-e a dolog? Ha ezen esetek oly gyakoriak lesznek és rajtuk oly következetesség vonul végig, az nem azt bizonyítja-e, hogy a kato­naság előtt elv erejével bir az állam tekintélyének és a törvénytiszteletnek semmibevétele és akkor nem kötelességünk-e, hogy igenis folytonosan han­goztassuk azt az elvet, az állam tekintélyét és a törvény tiszteletét, melynek mindenkit vezetnie kell, ki csak az állam ügyeiben legkisebb részt vesz ? Csakugyan a legutóbbi időben a körülmények valami sajátságos találkozása folytán gyakran for­dul elő az az eset, hogy a kormánynak minden irányban védenie kell az állam tekintélyét és a törvények tiszteletét. Hanem azután nagy különb­séget veszünk észre az eljárásban. Ha az anti­semitismus csinál zavargásokat, megengedem, hogy a t. ministerelnök úr teljes erélyességgel jár el, igen dicséretes kijelentéseket tesz a ház előtt, látszik, élénken hatja át az az érzés, hogy az állam becsületét és rendjét, a törvények tiszteletét fenn kell tartania. De ha már Zágrábban tépik le a czímereket, akkor is a t. ministerelnök úr azt mondja, hogy meg kell védeni az állam tekintélyét, biztosítani a törvények tiszteletét, vissza is kell helyeztetni a czímereket, de azután következik egy „ de ", egy ,hanem«, egy olyan ,de", egy olyan „hanem", mely ezen kijelentés értékét nagyon kétessé teszi. Ha pedig a katonaság vét az állam tekintélye és a törvénytisztelet ellen, akkor nincs sem „de", sem „hanem", hanem a katonaság kom­mandónyelvén egyszerűen „halt", ezt megizenik a törvényszéknek, ezt a közigazgatásnak. Már pedig én a katonaság ellenszegülését az állam tekintélye ellen tartom a legveszedelmesebbnek. Mi itt mindig Magyarország törvényeinek nevében beszélünk, a kormány mindig Magyarország törvényeinek tisz­teletét akarja megóvni. Magyarországban van száz ezer, kétszázezer, háromszázezer ember, kire nézve uralkodó elvvé vált, hogy Magyarország állami tekintélyét nem kell semmibe venni. Ez a kétszáz­ezer, ez a háromszázezer ember az oldalon kardot hord, a kezében szuronyt tart. Ez a kard és szurony épen azért van reá bizva, hogy az állam tekintélyét védje és a törvények tiszteletét fentartsa. S azért bir e tény előttünk a legnagyobb fon­tossággal. Nem fogok én itt Angliára hivatkozni, a hol polgári vétségekre nézve is a katonaság a polgári bíróságok alá tartozik, sőt még a katonai fegyelmi vétségekre nézve is évről évre megújit­ják a Mutiny bilit, mint a katonai igazságszolgál­tatás kivételes megállapítását. Azt elélhetik, hogy Anglia katonai viszonyait nem lehet a miénkhez hasonlítani. De igenis, ha már a mi közjogi viszonyaink olyanok, hogy a hadsereg, mely Magyarországot megvédeni köteles, mely az állam irányában a leg­nagyobb tartozást teljesíti, ez magát egész idegen állami fogalom tagjának tartja,kötelességünk azt érvényesíteni, hogy Magyarország létezik és van­nak itt hatalmak és törvények, melyeket tisztelni kell, a katonaság nem mint valami hódító sereg, egy ellenséges országot tart megszállva. Ezek oly kérdések, melyeket a belügyminister urnak a minis­terelnök úrhoz kellene intéznie, kivel talán in ca­mera charitatis tanácskozik m.(DertíUség baloldalon.) A concrét kérdést a belügyminister úrhoz intézem és leszek bátor azt felolvasni. (Olvassa.) Interpellátió Tisza Kálmán belügyminister úrhoz. 1. Van-e a minister urnak tudomása arról, hogy Miskolcz városa hatóságának és rendörségé­nek a városi regale-jog megóvására és a regale­csonkítás akadályozására czélzó intézkedései ellen a „Három rózsa" vendéglő éthelyiségében étkező, az 5. sz. cs. kir. gyalogezredhez tartozó katona­tisztek ismételt ellenszegülést tanúsítottak, a kikül­dött rendőri közegeket b níalmazások és fenyege­tésekkel feladatuk végrehajtásában tényleg meg­akadályozták és a rendőrkapitánynak ez irányban tett panaszára az ezredparancsnokság a tisztek el­járását teljesen correctnek nyilvánította, mi által a hatósági intézkedések hatálya teljesen meg­hiúsult ? 2. Ha van róla tudomása, illetőleg a városi | képviselet közgyűlésének az érdemben hozzáinté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom