Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-283

283 országos illés deczember 12. 1883. 443 helyzetben mindenesetre megfontolandó, hogy az ügy érdekében nem helyes-e egy tovább menő initiativát kívánni, vagy pedig az helyes, hogy az eddigihez ragaszkodjunk. Mindezek folytán ezek voltak okaim és magam is azon feltevésben vagyok, hogy nem hiszem, hogy a képviselő ur rám akarja fogni, mintha a kérdést elejtetni kívánnám, hanem a mit akarok és kívánok, az, hogy a mit ezen helyzetben tesz a ház, legalább úgy jelentkezzék, mint megfontolt akarata a háznak, melynek megalkotásánál a különböző árnyalatoknak mód és alkalom nyujtatik maguktartásuk megfontolt megállapítására. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház? (Halljuk! Halijuk!) Én magam is azt óhajtom, hogy bármit határoz bármikor a ház, az megfontolt akarat kifolyása legyen; de én azt gondolom, hogy ezen esetben a törvényjavaslat elfogadása alkalmával a megfontolás megtörtént. (Felkiáltások a jobboldalon; TJgy van ! Bőven!) Ha a méltóságos főrendek indokokat hoztak volna fel izenetükben az el nem fogadás mellett, természetesen helye volna, hogy azon indokok bővebb megfontolás tárgyává tétessenek, esetleg talán ezen szempontból a javaslat még egy bizottsághoz is utasittassék. — De minthogy egyszerű jegyzőkönyv kíséretében lett a javaslat visszaküld ve és minthogy, mint mondám, ezen kérdés csak most, alig pár hete, komoly megfontolás és megvitatás után lett a képviselőházban eldöntve, én nem hiszem, hogy erre nagyobb megfontolási idő szükséges. (Helyeslés a jobboldalon.) És hanem forogna fönn azon körülmény, melyet egy képviselő ur felemlített, hogy az idei speciális viszonyok nehézzé teszik még tovább, mint egy pár napig itt maradni, nem szólnék, de oly viszonyok közt, mint a minőkben vagyunk, én igen kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni, hogy ezen kérdés tárgyalása holnapra tűzessék ki. (Helyeslés a jobboldalon) mert méltóztassanak azt nekem megengedni, akár mit határozzon a ház bölcsessége, de hogy 4—5 hét ne jöjjön közbe, mielőtt a ház kimondja e tárgyban véleményét, azt nagyon fontosnak tartom. Pedig, ha e jelentés nem fog tárgyaltatni, a jövő héten azt hiszem, ez nem lesz már lehető és akkor lehetetlen lessz január 8 — 10-ikéig és ismétlem, azt nagyon helytelen dolognak, talán bajnak is tartanám, hogy a ház elhatározása felett annyi időn keresztül az ország kétségbe legyen. (Helyeslés jobbfelöl.) Hogy azután tárgyalnak-e üzenetünket még az ünnepek előtt a főreneek vagy sem, az más kérdés, őszintén megmondom, azt hiszem, hogy nem tárgyalnák; de azért az a tény, hogy a ház nyilatkozik, a maga fontosságából semmit sem vesztene és elejét venné mindazon suppositióknak, melyek ahhoz országszerte tűzethetnének, ha a ház a tárgyalást nem azonnal eszközölné. Én tehát ezen indokoknál fogva kérem a t. házat, hogy a holnapra kitűzést elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Hoitsy Pál I T. ház! Az a felfogás, melynek a ministerelnök ur mostani felszólalásában kifejezést adott, nem egyéb, mint a kérdésnek lényegéből való kiforgatása; mert ha arról volna szó, hogy mi ezen törvényjavaslattal szemben micsoda állást foglalunk el, akkor tökéletesen igaza volna a ministerelnök urnak. De nem erről van szó, hanem a főrendiház üzenetéről, melyben az foglaltatik, hogy azt a törvényjavaslatot, melyet eléje terjesztettünk, nem fogadta el. Nekünk mindenekelőtt azt kell megfontolnunk, hogy ez esetben mi a teendő. Ez fontos alkotmányjogi kérdés, (TJgy van! a ssélsö balon! Ellenmondás jobbfelöl!) melyet meg kell vitatni; ez oly kérdés, a melyre volt ugyan némi praecedens, de egy oly ügyben, melyet a képviselőház maga sem vett valami fontos dolognak s a melyet egy ülésben el lehetett dönteni. De hogyan tudja a ministerelnök ur előre, hogy ha mi ezt az ügyet holnapra tárgyalásra kitűzzük' ebből esetleg nem támad-e egy egész heti vita? Ezt meg kell minden oldalról fontolni, mert evvel mi jövőre praecedenst fogunk alkotni és ez iránt a pártoknak is tájékozniuk kell magokat. Ennélfogva kérem, miután, hogyha szombatra tűzetnék is ki, közbe fognak esni a megyei válasz tások, méltóztassanak úgy intézkedni, hogy a kér dés ünnepek utánra halasztássák. (Elénk helyeslés a szélső balon.) Csernatony Lajos: T. ház! Azt hiszem, hogy nem a t. ministerelnök ur, hanem a t. képviselő ur adottá kérdésnek oly magyarázatot, mely a helyzetnek nem felel meg. Előttünk ugyanis csak az van, a mi az ő állítása szerint nincs. T. i. előttünk csak egy törvényjavaslat van, melyet a fős rendiház nem fogadott el és hozzánk indokolánélkül visszaküld. Nincs ebben semmi alkotmánykérdés? Hisz a mi törvényhozásunknak két kamarája van; ebből a két kamarai rendszerből foly, hogy néha megtörténik, hogy az egyik ház nem fogadja el azt, a mit a másik ház elhatározott, mert neki joga, sőt kötelessége el nem fogadni azt, a mit felfogása szerint nem helyeselhet. Ha tehát ez a főrendiház functiója és e functiója alapján hozzánk valamit visszaküld: ezt mindjárt alkotmánykérdésnek tekintsük ? Miért felfújni a dolgot ? Miért új nehézségeket teremtem, a mikor ugy is van nekünk elég bajunk és nehézségünk ? Előttünk van egy törvényjavaslat, melyet a ház sokáig és komolyan tárgyalt, azt elfogadta és felküldte a főrendekhez, ott azonban nem fogadták el. Ez megtörténhetik akárhányszor, megtörténik nálunk is, megtörtént nem régen Angliában a hires Land-billnél, hogy a felsőház visszaküldte, 56*