Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.
Ülésnapok - 1881-280
424 '280. országos ilés deezomber 6, 1S8S. szó és ennek kitüntetése, minthogy csak azon intézetekről szól az indítvány, a melyeknek könyveiben a törlési terv hátul mindenütt megvan, nem jár nehézséggel, mig a többi jelzálogokra nézve ennek kiszámítása és kimutatása nagy nehézségekkel járna. Minthogy tehát a módosítvány erre vonatkozik és nem terjed ki a többiekre, tehát nehézséget az adózókra nem hárít, a szöveget pedig szabatosabbá teszi, nekem a módosítvány ellen kifogásom nincs. Rakovszky István: T. ház! Én részemről a beadott módosítványboz nem járulhatok és ezt igen röviden indokolom. E módosítás t. i. a javaslatnál súlyosabb terheket kivan behozni; én a javaslatban foglalt terhelést semmiképen súlyosabbá tenni nem akarom, mint az jelenleg van és ennélfogva kérem a t. háztól az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Éles Henrik.* T. ház! Magam is azon nézetben vagyok, hogy semmi okunk nincs azon terheket, melyeket e törvényjavaslat az adózókra ró, még nagyobbítani. Tény t. ház, hogy ha valakivek annuitásra kölcsöne van, az addig, mig a tartozás egészen törlesztve nincs, az utolsó pillanatig, mindig egyforma teherrel van megróva, akármennyi a tőkehátralék. Ilyen körülmények közt minél közelebb érne az adós azon ponthoz, hogy a terheitől szabadulna, annál nagyobbá válnék a terhe ezen módosítvány szerint. Miután pedig a teher egyforma marad az utolsó perczig, én igazságtalanságnak tartanám ezen intézkedést s azért a módosításhoz nem járulhatok. (Helyeslés.) Elnök: T. ház \ Szólásra többé senki sincs feljegyezve, következik a szavazás. A 13. §-hoz Rhorer Viktor képviselő ur két módosítványt adott be, az első és második bekezdéshez külön. A kérdés mind a két pontra nézve az lesz: elfogadja-e a t. ház az eredeti szöveget, igen vagy nem; ha az nem fogadtatik el, akkor fel fogom tenni kérdésre, hogy elfogadtatik-e a szöveg a Rhorer képviselő ur módosítványávaí. Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e a 13. §. első bekezdését a bizottság szövegezés szerint, szemben Rhorer képviselő ur módosítványávaí igen vagy nem? {Igen! Nem! Felkiáltások: Mit ?) Meg fogom magyarázni. A képviselő ur két módosítást tett. Az egyik módosítása az első bekezdésre vonatkozik és azt annyival bővíti ki, a mennyiben a bekebelezett adósságoknál még a kamatok rekebelezéséi is kívánja, hogy a bekebelezések érvényesek legyenek, mert megtörténhetik, hogy oly bekebelezés is van, mely semmi terhet nem képez. Erre nézve kérdem a t. házat: fentartja-e az eredeti szöveget? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthe| hetem, hogy a szöveg a módosítással fogadtatott el. A második módosítása már lényegesebb, a mennyiben azt kívánja, hogy azon hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönöknél, í melyeknél az anunitások kivannak vetve, ne ezen I kivetés vétessék tekintetbe, hanem csak azon I kamat, mely még törlesztve nem volt, vagyis azon összeg, a mely még le nem törlesztetett; és igy természetesen kevesebb számittassék le az illető megterheltnek, mint a törvényjavaslat szövege kivánja. Erre vonatkozólag tehát kérdem a t. házat: inéltóztassék-e ezen második bekezdésre vonatkozólag fentartani az eredeti szöveget, szemben a Rhorer képviselő ur módosításával, igen vagy nem "? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik meg kívánják tartani, méltóztassanak feli állani (Megtörténik.) Kérem már most azokat, a kik nem kívánják az eredeti szöveg fentartását, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget fenn kivánja tartani. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 14-ik §-t): Rhorer Viktor: T, ház! Azon szakasznál vagyunk, melyhez, mint előbb volt szerencsém jelezni, esetleg egy módosítást adok be, ha t. i. az igen t. pénzügyminister ur nekem egy kérdésemre megnyugtató választ adni nem fog. A 14. §. 3-ik sorában az mondatik, hogy azon kamattartozásokat, melyeket a megelőző szakasz szerint az illető föld- és házbirtokosok pótadójukból leszámítottak, a tulajdonosok tartoznak levonni és a bevallásra nézve azt mondja, hogy az 1875.-XL VII. t.-cz.8-ik §-ában megállapított módon. Miután e törvényjavaslat egészen más alapelveken nyugszik, mint nyugodott azon törvény, mely e pótadót behozta, igy a régi törvény 8-ik §-a nem egészen illeszthető be e törvényjavaslat keretébe, ha csak nem a végrehajtás alkalmával a pénzügyminister ur a 8. §-t bizonyos tekintetekben ki nem bővíti. Különösen a régi törvény 8. §-a egyszerűen csak azt mondja, hogy a bevallás az illető fél lakhelyén történjék. Sokszor megtörténik, hogy a félnek lakhelyén nincs ingatlan, vagy nincs jelzáloggal terhelt ingatlana. Igy bajos a bevallást oly helyen eszközölni, hol tulajdonképen a leszállítást, igénybe venni óhajtja és nem veheti igénybe, mert ily teherrel megróva nincs. Szükséges volna tehát legalább is az életbeléptetési utasításba befoglalni, hogy nemcsak az illető fél lakhelye lesz irányadó, de irányadó lesz az ingatlan fekvése is. Sokszor megtörténik továbbá, hogy egyetemleges jelzáloggal vannak terhelve bizonyos ingatlanok, melyek például bérbe vannak adva többek-