Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-277

277. orsaágoa ülés deezembor 3. 1883. 361 bet fog behozni. Ehhez azután azt a reflexiót fűzi a pénzügyi bizottság előadója, hogy igen, de a földadóból 3 milliónyi elengedés történik, tehát ezen összeget levonva ama 6 millió forintból, meg lesz az a 3 millió, a mit a pénzügyminister kivan elérni. Én azt hiszem t. ház, hogy ha azt akarjuk megvizsgálni, vájjon egy újabb adó alapján minő megterheltetéssel fog szaporodni az adózó polgá­rok terhe, azt kell első helyen vizsgálatunk tár­gyává tennünk, hogy mennyivel voltak eddigmeg­terhelve? Igaz, hogy az 1881: XL. t.-czikk máso­dik szakasza arra hatalmazza fel a pénzügyinmis­tert, hogy a földadó az újabb kataszter alapján oly összegben vettessék ki, mely a 29 milliót meg ne haladja. Ez nem azt teszi, hogy az új kataszter alapján 29 millió lesz a földadó, hanem teszi azt, hogy nem lehet több, mint 29 millió. Ennélfogva, ha azt vizsgáljuk, hogy ezen újabb törvény alap­ján a földteher mennyivel fog szaporodni, nem azt kell alapul venni, hogy mennyire terjed a pénz­ügyminister felhatalmazása és illetőleg mennyi azon összeg, melyen túl nem emelkedhetik a pénz­ügyminister kirovása, hanem azt kell, hogy ala­pul vegyük, hogy tényleg mennyi teher esik azon adónemből most az adózó polgárokra. A mostani költségvetés erre, azt hiszem, a legmegbízhatóbb bázist mutatja. A költségvetés szerint, maga a pénzügyminister ur azt mondja, hogy a földadó és földtehermentesítési pótlék czí­mén bevárandó 38.600,000 forint, ennélfogva, az összehasonlítást ezen tervezettel kell hogy meg­tegyük és ezen tervezet szerint kell meghatározni, vájjon foglal-e magában újabb megterheltetést e törvényjavaslat és ezen új megterhéltetés meny­nyire fog menni. Erre vonatkozólag megtéve az összehasonlítást, minthogy maga a pénzügyi bi­zottság indokolása egy példát hoz fel, a hol azt mutatja ki, hogy a földadó a pótadó útján az ed­digi tényleges érvényben lévő törvények szerint 17%-ig volt megterhelve; tehát 38 millió állami adó és földtehermentesítési pótléknak 14°/«-a ké pezi, az állami földadó és ezzel együtt fizetett földtehermentesítési pótlékra esedékes pótadó-ösz­szeget; ez pedig teszen 4.320,000 frtot. Eszerint a földbirtokot terheli 38.000,000 állami adó és föld­tehermentesítési pótlék és a pótadóból 4.320,000 forint, összesen 42.320,000 forint. A földadó terhe az újabb törvény szerint le­szállittatik és megállapíttatik, hogy 26 milliónál több nem lehet. A földtehermentesítési pótlék, a mely az 1875: VII. t.-cz. szerint azon arányban vetendő ki, a mennyi szükségeltetik, tehát az ok­vetlen tényleg megmarad annyi mennyiségben, a mennyi a költségvetés szerint fel van véve. Ennélfogva az marad továbbra is 10.580,000 frt, ez tenni fog 36.580,000 frtot. Maga a pénz­ügyi bizottság a pótadónak azon részletét, a mely a KÉPVH. KAPLÓ. 1881 -84, XIII. KÖTET. földadót fogja terhelnijevonvaa 16 millió adósság­nak kamatját, illetőleg a kamat 10%-át, 9.350,000 forintra teszi. Ennélfogva 26 millió állami adó 10.580,000 frt földtehermentesítési pótlék és 9.350,000 frt pótadó összesen 45.930,000 forintot teszen a földbirtok adóterhe. Ez tényleges valóság, ezzel szemben a számok mesterséges csoportosítása utján védekezni nem lehet. Ezen számítás szerint a tehertöbblet teend 3.610,000 forintot, terhelni fogja tehát a földbirto­kot nem 800,000 frt, hanem 3.610,000 frt többlet. Ugyanígy áll a házbéradónál. A házbéradó­nál elfelejtette a pénzügyministernek a törvény­javaslat indokolását készítő közege és a pénzügyi bizottság előadója, hogy a házbéradóval terhelt közönség egy oly könnyítést élvezett eddig, a mely a mostani törvényjavaslat szerint figyelmen kivül hagyatik. Az 1868. t.-cz., a mely a házbéradót behozta, nem csinál közelebbi meghatározást azon mellékszolgálmányokra vonatkozó levonásokra, melyek vízvezeték, világítás és szemétkihordás stb. czímen fennállanak; az 1873-ik törvényezikk már kiterjed ennek részletezésére és meghatározza, hogy vízvezeték és hasonló mellékszolgálmányok czímen fizetett összeg felveendő a házbérkimuta­tásba, ámde azoknak csak 6%-on felül eső része képezi a házbéradó tárgyát. Es ez a részlet meg lett tartva később az 1875-ki módo­sításnál is. A mostani törvényjavaslat erre vonat­kozólag azt mondja, hogy igenis a házak nyers jövedelmét képezi először a lakbér, másodszor'azon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak víz­vezeték stb. mellékkötelezettségek czímen fizet, De azon tételnél, a hol arról van szó, hogy ezen nyersjövedelemnél minő összeg vonható le, hogy a tiszta jövedelem megállapittassék, ezen levonás jogosságát nem említi, tehát okvetetlenül az követ­kezik, hogy a házak nyersjövedelméből csakis Budapest fővárosában 20%, s a többiekben 25, ille­tőleg 30% vonandó le. Ez a 6°/o-nyi levonás tehát magában a házbéradó kirovásában lényeges vál­toztatást idéz elő, de van egy más változtatás is, melyet, azt hiszem, nem méltattak kellő figyelemre. (Halljuk!) Az 1868-iki törv.-czikk két osztályt különböztet meg a fővároson kivül a házbéradóra nézve; t. i. megkülönbözteti először azon házbére­ket, melyek egyenesen a házbéradóval terhelt köz­ségekben levő házak után fizettetnek; és másod­szor megkülönbözteti azokat, melyek nem a ház­béradó alá vetett községekben feküsznek. Ámde az 1875-ki törv.-czikk egy más megkülönböztetést is tesz, t. i. megkülönbözteti azon házbéradót is, mely 10,000-néltöbb lakossal biró városban fekvő házak bére után fizettetik és hozzá teszi, hogy kell, mikép ezen 10,000 lakosnál többel biró váro­sok, rendes vágányú vasúti állomás és gőzhajó­állomással bírjanak, másodszor azokat, melyek házbéradó alá eső községekben feküsznek ugyan, 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom