Képviselőházi napló, 1881. XIII. kötet • 1883. szeptember 27–deczember 13.

Ülésnapok - 1881-276

276. országos tt!i ; s deczemljer 1. 18S3. 343 külmunkatársam, alkalmam volt meggyőződni, hogy belőle is a meggyőződés beszél. Mit tesz tehát a t. kormány akkor, minőn már többször hirdeti a sajtószabadság megszorí­tását? Lessing, pedig ez nagy zsidóbarát volt, sőt azt mondják zsidó származású is volt, sőt azt mondja „Nathan"-jában, daczára, hogy meg­dicsérte zsidaját: „Der reichere Jude ist nicht zugleieh der bessere." A t. kormány most nem­csak hogy nem áll a pártok felett, hanem a zsidók közé áll, szövetségesévé fajul az egyes uralkodó zsidó elique-eknek, t. i. azoknak, melyek a börze és fmance első embereiből és t, collegáimból, a lapok vezetőiből állanak. Valamint az ó-testamentomban megtörtént, hogy a próféták a zsidó aristoeratia ellen felszólaltak, ugy jelenleg is egyes hangok Magyar-, Német-, Franczia- és Poroszországban igazat adnak az antisemitismusnak, figyelmeztetik népüket s azt mondják : a zsidóság valóban a leg­piszkosabb conservatismust ú'zi, legnagyobb ellen­sége a haladásnak. Á t. kormány pártját fogja tehát az egyik zsidó cliquenek a többivel szem­ben. Ugy tesz, mint ezen kérvénynek a minister­hez való visszautasításánál is látjuk, beleelegye­dik belső ügyeikbe, ép ugy, mint évtizedeken át feltünőleg pártolja a neológokat az ortkodoxoknak a rovására. Hogy bevégezzem amúgy is hosszúra terjedt felszólalásomat, (Derültség. Nem hosszít! Halljuk !) a t. kormány ellenünk a büntetőtörvényt alkalmazza és pedig legszigorúbb formáiban, mert statáriumot rendelt el, sőt fejünk felett tartja foly­tonosan az ostromállapotot. A t. kormány a köz­igazgatás egész apparátusát mozgásba hozta el­lenünk, sőt az alkotmányt már is felfüggesztette és még nagyobb mértékben felfüggeszteni igéri. Egyleti szabadságunk nincs azóta, mióta zsidó kérdés van itt a házban. Gyűjtöttem én számtalan­szor íVjabb időkben, csak három napja, hogy egy zsidó polgártárs, fényképiró javára, kinek elégett a házikója, egy pár forintot és azelőtt is számta­lanszor kereszténynek, zsidónak és soha a leg­kisebb akadály ellene nem hárittatott. De meré­szeljek csak egy pár krajczárt gyűjteni arra a czélra, hogy a 99% zsidólapok mellett legyen ke­resztény lap is, a hatóság minden akadályt fog elébe gördíteni. (Egy hanga szélső baloldalon: Igaz!) A ministerelnök ur legdrágább kincsünket, az új­kor legszebb vívmányát, a szabad szót és szabad­sajtót megszorítani is kilátásba helyezte ; egyszó­val, ugy vagyunk, hogy Magyarországban szabad szidni pápát, királyt, a kormányt, az alkotmányt, szabad az egyes ember becsületében gázolni, de kritikát gyakorolni a zsidó felett, azt mondani, hogy a zsidó nem a haladás, hogy nincs közép­osztályunk, hogy tönkremegy a földmívelő, ez crimen laesae majestatis. Már pedig a história ele­get bizonyította, hogy minden ilyen mozgalom nehéz válsággá fajult, valahányszor a kormány nem ismerte annak alapindokait, vagy szemet hunyt azok előtt és a külső jelenségeket erőszak­kal igyekezett elnyomni. A kormány eljárását ugy lehet jellemezni, hogy olyan, mint a struez­madár ismert politikája, hogy eldugja a fejét. Egyúttal pedig minden panaszt eltiltani, a kórnak minden jelenségét erőszakosan elnyomni, elfojtani igyekszik. A história bebizonyította, hogy hová vezet ez. Bármiként vélekedjék a t. kormány, egyet jogunk van követelni. A rablónak, a tolvajnak, a csalónak is van joga követelni, hogy a büntető törvény reá is szigorúan alkalmaztassál', de nem több, nem kevesebb. Annyi jogunk van, hogy kérjünk, hogy ha már harezot akar folytatni elle­nünk a kormány, ha szövetségesévé válik az egyik zsidó cliquenek, bocsánat, ha túlerős e ki­fejezés, ez a harez legyen nyilt, becsületes harez. Jogunk van követelnünk, hogy velünk szem­ben is tiszteljék a törvényt és alkotmányt. Onody képviselőtársam a minap azzal végezte beszédét, hogy nekünk semmi közünk azon, a va­gyon- és személyszabadság ellen elkövetett me­rényletekbe?;. Ha ugy értette ezt - és kétségkívül ugy értette — hogy közölünk törvénytelenségekre, tettlegességekre senki sem izgatott, felszólalása természetesen helyes volt. Mindezáltal félreértések kikerülése végett kimondom, hogy a felelősséget azokért, a mik történtek akár Zalamegyében, akár máshol, a mennyiben engem illet, igenis el­vállalom. Ép ugy, a, mint az, ki a közelgő tűzvészt jelzi, a ki tüzet t kiált, elvállalja a felelősséget még akkor is, ha mint rendesen történni szokott, nem köszönik meg, hanem azok, a kiket kényel­mes álmukból felriasztott, roszkedvííen az ablak­ból kikiáltanak és szidják : elvállalom e felelőssé­get én is, mert az első sorban azokat terheli, kik a gyúanyagot összehalmozták ; és másodszor azo­kat, kik megengedték, hogy ezen gyúanyag foly­ton nagyobb mértékben összehalmoztassék. Elvál­lalom a felelősségnek reám eső részét, mert ha folytatják az eddigi modorban, higyjék el, hogy önökre fogja a felelősséget hárítani a nemzet és a jövő. Nem helyeselvén, hogy a kormány mindig azon fdruczmadár-politikát folytassa minden kér­déssel, mely összefügg a zsidóügygyei, hanem in­dítványozom, hogy a zsidó zugiskolák bezárását és a rabbiseminarium állami intézetté tételét ma tárgyaló kérvények í fizettessenek napirendre, Tisza Kálmán ministerelnök: (Halljuk! Halljuk!) Igen egyszerűen és röviden kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság javaslatát el­fogadni. Mindazokról, a mikről a képviselő ur beszélt, nem szólok itt; hogy azok, a mik nem tu­dom mi kapcsolatba ezen tárgygyal, felhozattak és egy lezajlott vitára replieázni hivatvák, ezen incidensből hogyan vannak helvükön, azt meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom